István, Vajk
18 °C
33 °C
Index - In English In English Eng

Nagy változás előtt áll a Facebook

063 953502232
2019.03.07. 15:08
Mark Zuckerberg Facebook-vezérigazgató bejelentette, hogy nagy fordulatra készül a közösségi oldal, akár konfliktusok árán is: ígérete szerint a cég ezentúl a saját eddigi üzleti modelljével szembemenve a kis közösségek közötti privát beszélgetésekre összpontosít. Mindegyik üzenetküldő appjukban bevezetik a titkosítást és az önmegsemmisítő üzeneteket, és szorosabbra fűzik a különálló appokat. Tényleg megjavul a Facebook? Sarokba szorult és előremenekül? Vagy újabb üres pr-ígéretről van szó?

Zuckerberg szerdán hosszú Facebook-jegyzetben jelentette be, hogy a Facebook gyökeres megújítását tervezik, és az új vízió szerint a cég egy magánszféra védelmére összpontosító, a kisebb közösségeket előtérbe helyező cset- és közösségi szolgáltatásként képzeli el a jövőjét.

Hogy mi lehet a változás valódi oka, és egyáltalán hihetünk-e abban, hogy valódi változás lesz, arra még visszatérünk. Ami biztos, hogy az új irány radikális fordulatot jelentene a Facebook történetében, hiszen a cég üzleti modellje a létezése óta azon alapul, hogy minél több felhasználó minél nagyobb nyilvánosság előtt oszthasson meg minél több tartalmat, miközben a cég minél többet tud meg róluk, hogy aztán ez alapján minél pontosabban tudjon rájuk hirdetéseket célozni, és ezért minél több pénzt kérhessen a hirdetőitől.

Ehhez képest a most belengetett új Facebook saját magát zárná el az eddig betevő falatot jelentő adathalmok legalább egy részétől, ezzel egyrészt új üzleti modell után kellene nézniük, másrészt a hatékony bűnüldözésben érdekelt hatóságokkal is várhatóan több konfliktusuk lenne. Zuckerberg szerint ahelyett, hogy nagy tömegeknek szánt megosztásokra buzdítanák a felhasználókat, az igényeik előtt meghajolva ezentúl a kisebb, megbízhatónak ítélt közösségeken belüli kommunikációra összpontosítanak. Vagy ahogy ő írta, a városi terekhez hasonló nyílt platformnál egyre fontosabbak lesznek a nappalik meghittségét idéző zártabb virtuális terek.

Titkos üzenet, száll a széllel

A bejelentésben kevés konkrétum olvasható, de ezek a legfontosabb belengetett újdonságok:

  • Titkosítás: A Facebook mindhárom üzenetküldő szolgáltatása, tehát a Messenger, az Instagram és a Whatsapp is végpontok közötti titkosítást kap. Ez azt jelenti, hogy az elküldött üzeneteink, megosztott tartalmaink már a mi készülékünktől egészen a címzettekig titkosítva lesznek, így ezekhez senki más nem fér hozzá – nemcsak hekkerek és titkosszolgálatok, de még maga a Facebook sem. (A Whatsapp már most is ilyen titkosítást használ, a Messengerben pedig opcionálisan használható.)
  • Önmegsemmisítő üzenetek: Mindhárom platformon egy idő után automatikusan eltűnnének az üzenetek. Ennek a ma már sok más csetalkalmazásban beállítható funkciónak a célja, hogy minél kevesebb adat halmozódjon fel, amelyek aztán egy esetleges adatszivárgás alkalmával kompromittálhatják a felhasználókat. Zuckerberg szerint az alapbeállítás egy év vagy egy hónap utáni törlődés lehet, de elképzelhető, hogy üzenetenként ennél jóval rövidebb időt is be lehet majd állítani. A felhasználók dönthetnek majd úgy is, hogy mindebből nem kérnek.
  • Adattárolás: A Facebook nem fog adatokat tárolni olyan országokban, amelyekben problémás az adat- és jogvédelem. Még akkor se, ha ez azt jelenti, hogy fel kell függeszteniük a tevékenységüket az adott országban, vagy már eleve bele se kezdhetnek ott. Bár Zuckerberg nem írta le, az első esetben Oroszországra, a másodikban Kínára utalhatott.
  • Átjárhatóség: A szerdai bejelentésben Zuckerberg megismétli azt a korábban is elhangzott tervet, hogy növelnék a különálló szolgáltatásaik közötti átjárást, azaz Messengerről is lehetne írni például a whatsappos vagy az instagramos ismerősöknek, és fordítva. Ezt az elképzelést már korábban is sok kritika érte, mert a Facebook a felvásárlás után a Whatsapp függetlenül hagyását ígérte, és a jogvédők attól tartanak, hogy a szorosabb összefonódás csak árthat a hagyományosan magánszférabarát Whatsappnak.

Hiszi a piszi

A fő kérdés persze az, hogy egyáltalán hihetünk-e az újabb ígéreteknek.

A magánszféra védelme megadja az embereknek a szabadságot, hogy önmaguk legyenek és természetesebben lépjenek egymással kapcsolatba, ami a fő célja annak, hogy közösségi hálózatokat építünk

– mondta Zuckerberg, ami jól hangzik, de kicsit olyan, mintha most nagy újdonságként csodálkozna rá arra, ami évek óta a cége és a személye elleni legnagyobb kritika.

Messze nem ez az első alkalom, hogy a Facebook megígérte, hogy lépéseket tesz a szigorúbb adatvédelem irányába. Néhány éve ígértek például egy anonim bejelentkezési lehetőséget, amellyel a felhasználók úgy tudtak volna más szolgáltatásokba bejelentkezni a Facebook-profiljukkal, hogy ezzel nem adnak hozzáférést az ott tárolt adataikhoz. Ez a funkció el is készült – aztán soha nem vezették be. De még a tavaly májusban bejelentett egyszerű adattörlési lehetőség esetében is csak az ígéret létezik, maga a fejlesztés nem.

A bejelentést ezért sokan erős szkepticizmussal fogadták. Az egyik fő kritika, hogy a hangzatos ígéretek mögül meglehetősen kevés konkrétum sejlik föl arról, hogy mindez valóban azt jelenti-e, hogy a Facebook kevesebb adatot gyűjtene rólunk, illetve ezt átláthatóbban teszi-e majd. Vagy csak mutatóba bevezet pár jól kinéző, de csak extraként választható – így a felhasználók nagy részét el se érő – újdonságot, miközben a lényeg változatlan marad. Az se világos, hogy mindez hogyan fogja érinteni magát a Facebookot mint közösségi oldalt, amely lehet, hogy visszaszorulóban van az üzenetküldők javára, de a jelentősége még jó darabig biztosan megmarad.

Jeff Chester, a Center for Digital Democracy nevű washingtoni nonprofit jogvédő szervezet vezetőjének hasonlata szerint a Facebook jó útra téréséről szóló sorozatos bejelentéseket követni olyan, mintha az Idétlen időkig című – mindig ugyanazt a napot újrajátszó – filmet néznénk: ha jön egy válság, a cég fogadkozni kezd, amiből aztán nem lesz semmilyen valódi változás, aztán az egész ciklus indul újra elölről.

Adatvédelem vagy önvédelem?

Mi van, ha ezúttal komolyan gondolja Zuckerberg és a Facebook, és tényleg komoly változások jönnek? Ebben az esetben és érdemes kitérni arra, hogy mi motiválhatja ezeket a változásokat, mert több trend is arra utal, hogy inkább üzleti és kommunikációs érdekeken alapuló önvédelemről lehet szó, mintsem hirtelen adatvédő fellángolásról:

  • A sorozatos adatvédelmi botrányok miatt már nemcsak a jogvédők és a tudatosabb felhasználók kritikája egyre hangosabb, de a jogalkotók felől is erőteljes a nyomás. Olyannyira, hogy ma már elkerülhetetlennek tűnik a nagy techcégek szigorúbb szabályozása valamilyen módon. A Facebook ennek is elébe mehetne az új iránnyal, hiszen ha úgy látják, hogy végképp elkerülhetetlen a változás (amit pedig minden jel szerint nagyon igyekeztek eddig elkerülni), akkor még mindig jobban jönnének ki belőle, ha úgy tudnák kommunikálni, hogy maguktól tértek jobb belátásra.
  • Az utóbbi időben egyre gyakrabban hangzik el politikusoktól és elemzőktől annak a lehetősége is, hogy a kvázi monopolhelyzetben lévő Facebookot fel kéne darabolni. A cég különálló platformjai közötti szorosabb kapcsolat kiépítése ezt a törekvést is már előre megnehezítené.
  • Ráadásul az elmúlt 15 évben jól bejáratott és egészen a közelmúltig dübörgő üzleti modell is akadozni látszik, az emberek egyre inkább az üzenetküldő appok felé fordulnak. Kifulladástól ugyan még nem kell tartaniuk, de már lehetnek arra utaló jelek, hogy középtávon anyagilag is bőven megéri alkalmazkodni a változó körülményekhez.
  • Pláne, hogy a felhasználói bizalom megrendülésének egyre inkább gazdasági teljesítményben mérhető negatív hatása is van. A magánszféra védelme pedig nagy pr-értékkel bíró üzenet lehet – ahogy ezt a rivális Apple-nél is láthattuk, amely az utóbbi években brandépítő erővé emelte az adatvédelmi elkötelezettségét, és Tim Cook Apple-vezér soha nem is mulasztja el hangsúlyozni, hogy mennyire szembemennek ebben a nagy riválisokkal, például a Facebookkal.
Kapcsolódó

Az Apple keményen odacsapott a Facebooknak

A cég szabályellenesen gyűjtött adatokat iPhone-on, ezért elvágták őket a saját fejlesztéseiktől, jó nagy káoszt okozva. Azóta rendeződött a helyzet, de az Apple egyre gyakrabban játszik erkölcsrendészt, és ez az eset is felvillantotta, mekkora hatalmuk van.

Ezeknek semmi se jó

A felhasználókra nézve pozitív változás lenne, ha a Facebook – saját maga elől is – légmentesen lezárná a beszélgetéseiket az erősebb titkosítással. Ugyanez viszont a másik oldalról újabb kritikákat zúdíthat a Facebook nyakába. Érheti őket az a vád, hogy sikertelenül küzdöttek az álhírek és a dezinformáció ellen, és inkább le is mondanak ezek megfékezéséről, ehelyett karanténba zárjak őket. Hiszen ha kívülről kevésbé látható, zártabb közösségekben, titkosítva terjednek az álhírek, elcsípni is nehezebb őket. Ennek a veszélyeit pedig éppen a Whatsapp kapcsán láthattuk, főleg az indiai lincselések kapcsán.

A hatóságokkal is gyakrabban gyűlhetne meg a Facebook baja, hiszen azok hagyományosan ellenzik az erős titkosítás terjedését, mert az megnehezíti a bűnözők lehallgatását. A Whatsapp titkosítása miatt kellett is már a hátát tartania a Facebooknak néhány országban, de ha minden szolgáltatásukban bevezetik, valószínűleg a globális terjeszkedési terveik is veszélybe kerülhetnek. Nyugati cégként eddig is nyögvenyelős volt a kínai piacra lépésük - hát képzeljük el, mennyi esélyük lenne akkor a kíváncsi kínai államot teljesen kizáró szolgáltatásokkal. (Ha pedig direkt erre a piacra fejlesztenek kevésbé biztonságos verziót, az egyenlő egy újabb pr-katasztrófával, ahogy azt a Google esetében is láthatjuk.)

Zuckerberg szerint annak ellenére, hogy az üzenetek tartalmához nem férnének hozzá, metaadatok és más információk, mintázatok alapján továbbra is fel tudnának lépni az illegális tevékenységekkel szemben, bár azt a bejelentésében is elismeri, hogy a mainál kisebb mértékben. De mint írta, ezeket a konfliktusokat készek vállalni.

Na de honnan lesz pénz?

Milyen új üzleti modellek jöhetnek szóba, ha a Facebook tényleg megkezdené a Zuckerberg által ígért hangsúlyeltolódást? (Mármint az örök lehetőségként lebegtetett fizetős Facebookon túl.)

A már ma is egyre népszerűbb üzenetküldőkből egyelőre nem sikerült a súlyukhoz méltó bevételi forrást kialakítani, de a Facebook igyekszik változtatni ezen. A Messengerben nemrég jelentek meg a reklámok, a Whatsappban pedig fizethetnek a cégek, hogy elérhessék a felhasználókat. Ha viszont egyik platformján se fog tudni belenézni a felhasználók üzeneteibe, azzal értékes adatforrásról mondana le.

A terv ezzel kapcsolatban az, hogy a reklámok mellett alternatív bevételi forrásokat is felpörgetnének. A Facebook már most is egyre nagyobb figyelmet fordít a kereskedelemre és az online fizetésre: az Istangram például különálló vásárlós appot tervez, a fizetések kapcsán pedig a Facebook saját kriptovaluta fejlesztésén dolgozik.

És persze azt is hozzá kell tenni mindehhez, hogy bár a jelek szerint Zuckerberg is látja, hogy a hírfolyam-alapú hirdetési modell visszaszorulóban van, minden bizonnyal még jó ideig ez fogja adni a bevételek gerincét. Pláne, hogy az se derült ki a szerdai bejelentésből, hogy az ígért változások mikorra várhatók: Zuckerberg erről csak annyit írt, hogy a következő néhány évben. Kíváncsian várjuk.

(Borítókép: Mark Zuckerberg. Fotó: Justin Sullivan / Getty Images Hungary)