István, Vajk
18 °C
33 °C
Index - In English In English Eng

Nem sok közük van a denevéreknek a bodrogkeresztúri templom harangjához

shutterstock 1293567169
2019.03.07. 16:09

Furcsa felütésű, mondhatni kirívóan denevérellenes cikk jelent meg a hét elején a Borsban (szemlézte az Index hírügyelete is). Az öt röpke bekezdésből álló írás – Denevérek miatt marad néma a harang Bodrogkeresztúron – szerint hiába adakoztak a bodrogkeresztúriak, a református templom harangjának felújítására, nem lehet hozzányúlni az épülethez, mert "denevérek lepték el a templom harang­tornyát".

Az Bors cikkéből azt lehet kiolvasni, hogy a település református híveinek a denevérek miatt kell nélkülözniük a harangozást. A lap szerint valamiféle patthelyzet állt elő a kis testű repülő emlősök miatt: "a városvezetés már régóta tervezte a torony felújítását, azonban amíg a denevérek helyzete nem megoldott, nehéz lépni ez ügyben".

A Bors megszólaltatta a helyi református lelkészt, Szűcs Edinát, aki elmondta, hogy "a toronyban a két harang mellett denevérek is laknak, amelyek védettnek számítanak, így nem lehet őket csak úgy elűzni. Tavaly körülbelül kétezer példány volt odafent", majd hozzátette, hogy természetesen nem akarják őket bántani, "fontos, hogy itt maradjanak". A lelkész ezután közölte, hogy "több mint félmillió forintot gyűjtöttünk össze a helyiek segítségével", majd a cikk első bekezdésével ellentétben úgy fogalmazott, hogy "megindulhatnak az óvatos felújítások, így mindenki jól jár". Mindezek után a cikk azzal zár, hogy "a templomban élő csonkafülű bőregerek védettnek számítanak, egy-egy példány eszmei értéke százezer forintra tehető".

Hogy mi a különbség egy denevér és a Bors cikke között? A denevérekkel ellentétben a cikknek se füle, se farka.

"A denevéreknek semmi közük a református templom harangjához" – mondta az Indexnek Bereczky Attila denevérkutató, az Alsódobszai Hernádmenti Természetvédelmi Kulturális és Sport Egyesület elnöke, aki önkéntesként rendszeresen és sokat foglalkozik a templomban lakó állatokkal, együttműködve a helyi lelkésszel. Az Aggteleki Nemzeti Park egykori dolgozója érdeklődésünkre elmondta, hogy jelenleg egyetlen denevér sincs a templomtoronyban, mivel ők ilyenkor még a környező dombok, hegyek barlangjaiban alusszák téli álmukat, így nem is voltak ott, amikor elromlott a harang.

Azt, hogy jelenleg egy fia denevér sincs a toronyban, megerősítette Géczi István, az Abaúj-Zemplén Értékeiért Közhasznú Egyesület titkára is. Az egyesület 2001-től vesz részt az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság koordinálásában zajló „Denevérvédelmi szempontból fontos mesterséges üregek” védetté nyilvánítási programjában, rendszeresen ellenőrzik a Zempléni-hegység és a Bodrogköz területén található ismert denevér-élőhelyeket (padlásokat, pincéket, egykori bányajáratokat), rendszeresen monitorozzák a bodrogkeresztúri református templom denevérállományát is.

A templom hajópadlása évtizedek óta két fokozottan védett denevérfaj nyári szálláshelye, ahol kölykeiket nevelik. Mint ilyen élőhely országos, szinten is nagyon jelentős. Nyaranta 2-3 000 denevér nappali pihenőhelye

– közölte Géczi István. Mivel a templom hajópadlása, azaz a harang fölötti, legfölső szint fontos nyári denevértanya, a 2000-es évek elején természetvédelmi pénzkeretből teljesen fel is újították. A nyaranta ide költöző, körülbelül kétezer csonkafülű és hétszáz nagy patkósdenevér számára külön berepülőnyílás lett kialakítva, amin könnyen be tudnak jutni 

a harangtól és az óraszerkezettől elkülönülő, számukra és kicsinyeik számára kellemesen sötét és biztonságos tetőtérbe.

"Az egyesületünk tagjai minden évben kitakarítják a denevérek által termelt guanót. A gond az, hogy a toronyba a galambok is be tudnak jutni és előszeretettel be is költöznek" – mondta Bereczky Attila. "A két faj nem tud egymás mellett élni, ahová a galamb beköltözik, onnan eltűnik a denevér." A természetvédők társadalmi munkában a galambok ürülékét is el szokták takarítani, sőt be is gyűjtik a galambokat és átköltöztetik őket máshová, hogy a denevérek kedvelt nyári helye megmaradhasson a kis repülő emlősök számára.

A rettenetes guánó

"A templomtoronyban található harang működését sem a múltban, sem a jelenben (és más templomokban sem) a denevérek jelenléte nem befolyásolja" – fogalmazott mindezzel kapcsolatban az Indexnek Géczi István, az Abaúj-Zemplén Értékeiért Közhasznú Egyesület titkára, Bereczky Attila pedig ezzel összhangban elmondta, hogy abból alakulhatott ki némi probléma, hogy tavaly ősszel, miután a denevérek visszatértek barlangjaikba telelni, nem tudták elvégezni a menetrend szerint takarítást. A harangszerkezet javításához kihívott szakember a nagy mennyiségű galamb- (és a jóval kevesebb denevér)ürülék láttán visszakozott, amivel halasztást szenvedett a felújítás.

"Ezek után mi, az egyesületi tagokkal február 25-én társadalmi munkában elvégeztük a szokásos takarítást, amihez a nemzeti park nyújtott segítséget, szemeteszsákok, seprűk, pormaszkok formájában" – mesélte Bereczky Attila denevérkutató.

A helyzet tehát az, hogy már jóval azelőtt, hogy a Bors cikke megjelent, elvileg elhárult minden akadály a harangfelújítás előtt. Amennyiben persze a tornyot is érintené a munka, ahhoz a természetvédelmi hatóság engedélye, hozzájárulása is kellene, de ehhez már végképp nem sok köze van a nyaranta ide beköltöző denevéreknek.

Templom és denevér, két jóbarát

Megkerestük Szűcs Edinát is a cikkben foglaltakkal kapcsolatban. A bodrogkeresztúri református lelkész a fentiekkel egyetértésben elmondta, hogy a gondot leginkább a felhalmozódott galamb- és denevérürülék okozta, amire oda kell figyelni, el kell takarítani. Mivel ez február 25-én meg is történt, a harang gond nélkül megközelíthető.

Denevérek egyébként nem csak a bodrogkeresztúri templomban élnek nyaranta, csak a környező Zemplén-Hernád régióban van vagy 5-6 olyan templom, amikben hasonló a helyzet. Ezek megőrzése, megtartása rendkívül fontos a kipusztulás szélére sodródott, hajdani állománynagyságuk töredékére zsugorodott denevérközösségek megmentése érdekében.

A nemzeti parkok munkatársai, természetvédő egyesületekkel, denevérbarátokkal folyamatosan takarítják az épületeket, felújításra pályáznak a gyülekezetekkel együttműködve, kiállításokat, oktatási programokat szerveznek a templomokba, ezt a denevérmentő munkát, a zsigeri denevérutálat lebontásában eddig elért eredményeket rombolja egy-egy ilyen szenzációhajhász, hangulatkeltő cikk.