Márk
12 °C
26 °C

Apa lett a saját hereszövetét visszakapó majom

2019.03.22. 16:30 Módosítva: 2019.03.22. 17:56

A heréket érintő daganatos megbetegedések kezelése (legfőképpen a kemoterápia és a sugárkezelés) gyakran a termékenyítő képesség elvesztésével jár, mivel elpusztítja a spermiumképző sejteket. A felnőtt férfiaktól ezért előtte spermát vesznek, amit lefagyasztva később gyermeket nemzhetnek. A pubertás előtt álló fiúknál ez nem adatik meg, mert még nem képesek spermiumképzésre.

Nekik segíthet felnőtt korukban apává válni egy most közölt áttörés.

A Pittsburgh-i Egyetem kutatói sikeresen ültették vissza egy felnőtt makákóba a tőle fiatalkorában levett hereszövetet. A majom ezután képes volt spermiumokat képezni, amelyek segítségével sikeresen megtermékenyítettek petesejteket, és ebből egészséges kismajom született.

Ezt a fajta kezelést korábban már sikeresen alkalmazták más állatokon, például egereken, de most először vitték véghez főemlősön is. A genetikai hasonlóság miatt egyre erősödnek a remények, hogy hasonló kezelés hamarosan már a rákkal küzdő fiúk termékenységét is visszaállíthatja.

Ez az eredmény fontos lépés afelé, hogy a fiatal rákbetegeknek megadjuk az esélyt arra, hogy családot alapíthassanak a jövőben

– nyilatkozta a Guardiannek Kyle Orwig, a Pittsburgh-i Egyetem professzora, a Science-ben publikált tanulmány egyik szerzője. A kísérlet során összesen öt makákó heréit távolították el, méghozzá két fázisban. Az egyik herét a pubertás előtt operálták ki és fagyasztották le, a másikat utána. A második eltávolított herét azonban nem fagyasztották le, hanem a hónapokkal korábban kioperált és felolvasztott hereszövetekkel együtt visszaültették a majom szervezetébe.

Egy idő múlva azt tapasztalták, hogy mind a frissen, mind a fagyasztás után visszaültetett hereszövet fejlődésnek indult, és spermiumokat termelt. Az egyik majom heréjéből hímivarsejteket nyertek ki, amelyekkel összesen 138 petesejtet termékenyítettek meg. Ezekből 16 embrió alakult ki. 11 embriót ültettek dajkaanyák méhébe, de ezekből a próbálkozásokból csak egy alkalommal született kismajom, amelyet Gradynek neveztek el. Amint látható, az eljárás hatékonysága még nem elegendően magas a humán klinikai alkalmazáshoz, de

bizonyították, hogy a módszer főemlősben is működőképes lehet.

A kutatók sietve jegyezték meg, hogy az emberi alkalmazáskor már nem lesz szükség a teljes here eltávolítására. Viszont arra is felhívták a figyelmet, hogy abban az esetben, amikor felmerül annak veszélye, hogy az eltávolított hereszövettel tumorsejteket is kiemelnek, a módszer nem lesz alkalmazható, hiszen így a rák újbóli kialakulását kockáztatnák a visszaültetéssel.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!