Ervin
12 °C
28 °C

Sokezernyi 500 millió éves fosszíliára leltek Kínában

2019.03.22. 15:03

Az utóbbi években az őslénytan leggazdagabb lelőhelyeire sorra Kínában bukkannak. Igaz ez a dinoszauruszmaradványokat őrző kövületekre, de még az ő korukat is megelőző, sokkal egyszerűbb, ugyanakkor jóval sokszínűbb életközösségekre is. Most éppen több ezer állat és növény maradványának felfedezését hozták nyilvánosságra, amelyek a kambriumi robbanásnak nevezett időszakból származnak. A nagyjából félmilliárd évvel ezelőtt, geológiai léptékben hirtelen végbement változások eredményeképpen

korábban soha nem látott mértékben nőtt meg bolygónkon a biodiverzitás.

Rák remek állapotú maradványa
Rák remek állapotú maradványa
Fotó: Science

A dél-kínai Hupej tartományban lévő Tansuj folyó partján ásó kutatók jelenleg még nem tudják felmérni, hogy összesen hány leletre bukkantak. Eddig mindenesetre már kiemeltek 4351 elkülönült fosszíliát, amelyek 101 fajhoz tartoznak. Közülük 53 eddig ismeretlen volt a tudomány számára. Vannak közöttük primitív medúzák, szivacsok, algák, férgek, ammoniteszek és ízeltlábúak is. Az élőlények olyan jó állapotban őrződtek meg, hogy a kemény vázaikon kívül lágy szöveteik is fennmaradtak, így a kutatók izmaikat, bélrendszerüket, szemeiket, kopoltyúikat és testnyílásaikat is tanulmányozhatják.

Néhány ősmaradvány a Qingliang-formációból. Balra egy medúza, középen egy fésűs medúza, jobbra pedig egy tüskésférgecske
Néhány ősmaradvány a Qingliang-formációból. Balra egy medúza, középen egy fésűs medúza, jobbra pedig egy tüskésférgecske
Fotó: Science

Az eddig feltárt leggazdagabb leletegyüttes a kambriumi robbanás korából a kanadai Burgess-palából származott, amely 508 millió évesnek bizonyult. A most feltárt réteg 518 millió évvel ezelőttről származik, ez az időszak nagyjából egybeesik az állatok megjelenésével. Az ekkor élt elképesztően sokféle élőlény jelentős része mára teljesen kihalt, míg mások fejlődési vonala végül a ma ismert csoporthoz vezetett. A tudósok még nem értenek egyet abban, hogy mi váltotta ki a kambriumi robbanást, azaz a biodiverzitás gyors burjánzását. Talán a ragadozó életmód megjelenése (és ezzel a predátor és a préda közötti fegyverkezési verseny beindulása), illetve a tektonikus kőzetlemezek mozgása vagy az óceán tápanyagtartalmának erőteljes megemelkedése is hathatott erre.

Az ásatás munkásai kőtörés közben
Az ásatás munkásai kőtörés közben
Fotó: Science

A Science-ben közölt tanulmányukban a kutatók leírják, hogy abban az időben még minden földi életforma a tengerben létezett. A leletegyüttes, amelyet a helyszín alapján Csingcsiang-formációnak neveztek el, valószínűleg úgy jött létre, hogy egy tenger alatti földcsuszamlás hirtelen mélyen betemette az élőlényeket. Itt a hideg, oxigénszegény környezetben a szokásos lebontófolyamatok már nem működtek, így a maradványok megőrződhettek.

Forrás: Guardian

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!