A földcsuszamlások teljesen átformálják a kanadai szigetvilágot
További Tech-Tudomány cikkek
- Ezer évig a lábuk alatt volt, most eladó a Tízparancsolat legrégebbi ismert kőtáblája
- Nem jól tudtuk, mennyi szén-dioxidot nyelnek el a tengerek
- Még a babáknál is gyorsabban tanulnak szavakat a macskák
- A műanyagoknál is pusztítóbbak lehetnek az őket váltó bioanyagok
- Az ízlelőbimbó nem minden: kiderült, hogy valójában mitől érzünk finomnak egy ételt
Műholdképek tanúsága szerint a Kanada sarkvidéki területein lévő Banks-szigeten a korábban állandóan fagyos talaj felolvadása következtében sorozatossá váló földcsuszamlások teljesen átalakítják a tájat. Míg 1984-ben mindössze 43 földcsuszamlást regisztráltak, addig 2013-ban már 4000-et.
Teljesen egyértelmű, hogy valami drámai folyamat megy végbe a szigeten
- nyilatkozta a New Scientistnek Antoni Lewkowicz, az Ottawai Egyetem kutatója. A helyi eszkimók arról számoltak be, hogy a fölcsuszamlások nyomán iszaptengerré változott szigeten egyre nehezebb közlekedni, és sok patakból már nem tudnak inni, annyira telítődött a víz sárral.
Az északi sarkvidék déli peremén a felolvadó permafroszt egyre súlyosabban nehezíti a mindennapi életet. Egyre gyakoribb az utak felgyűrődése, és a sárlavina, amely nemcsak a közlekedést, de emberéleteket is veszélyeztet. De ami még aggasztóbb, hogy a Banks-sziget ennél sokkal északabbra van, és eddig úgy tartották, hogy ott még nincs veszélyben a permafroszt.
Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a földcsuszamlásra hajlamos talaj, amelynek nagy a fagyott víztartalma, nem túlzottan elterjedt a sarkvidéken. Az Ottawai Egyetem kutatói műholdképek, illetve a Google Earth egyik funkciója segítségével vizsgálják a földcsuszamlások terjedését. E funkció képes az egymás után készített műholdfelvételekből az idő múlását gyorsítottan megjelenítő (timelapse) sorozatokat létrehozni:
A Banks-szigeten 70 ezer pézsmatulok él, amelyek Lewkowicz szerint vélhetően át fogják vészelni a földcsuszamlások után kialakuló sártengerek jelentette fenyegetést. A vízi élőlények azonban már valószínűleg nem lesznek ilyen szerencsések. Bár a kutató megjegyezte, hogy
e jelenségeket gyakorlatilag még senki sem kutatta, így fogalmunk sincs a következményeiről.
Ami biztos, hogy ez még csak a kezdet. A kutatók számítógépes modelleket alkottak a földcsuszamlások jövőbeli viselkedését megjósolandó. Ezek eredményeiből az derült ki, hogy még abban a valószínűtlen esetben is, ha sikerülne a globális felmelegedés mértékét 2 Celsius-fok alatt tartani, 2075-re 10 ezer fölcsuszamlás fogja átalakítani a Banks-sziget képét.
A földcsuszamlások miatt felszínre kerülő szerves anyagok bomlása további metánt és szén-dioxidot fog a levegőbe juttatni, ami tovább fogja erősíteni az üvegházhatást.
Forrás: New Scientist
Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.