Móric
6 °C
23 °C
Index - In English In English Eng

Albínó gyíkok a világ első génmódosított hüllői

2019.04.04. 14:52

A Georgiai Egyetem kutatói nőstény barna anolisz gyíkokat altattak el, majd közvetlenül a petefészkeikben fejlődő tojásokba fecskendezték a génszerkesztést végző CRISPR molekuláris komplex összetevőit. A kezelés időzítése rendkívül fontos, hiszen a túl korai injektálás rontja a hatékonyságot, a túl késői viszont azzal fenyeget, hogy a beavatkozás létfontosságú szöveteket sért meg a tojásban.

Tojásrakó állatokon sokkal rosszabbul működik a génszerkesztés, mint például emlősökön, így eddig nem is születtek ezzel a technikával módosított genomú hüllők.

Ez tehát az első génszerkesztési kísérlet a gyíkoknál, de - ahogy az kísérleti stádiumban lévő eljárásoknál lenni szokott - a hatékonysága nem nevezhető éppen kimagaslónak. A 146 kezelt tojásból ugyanis mindössze kilencnél jártak sikerrel.

Albínó és vad típusú barna anolisz
Albínó és vad típusú barna anolisz
Fotó: University of Georgia

A kilenc génszerkesztett gyíkban inaktiválták a bőrpigmentációért felelős gént, így albínók lettek. Ezt a gént főként azért választották, mert az első pillantásra is nyilvánvaló, hogy a beavatkozás működött vagy sem.

Ugyanakkor a kutatócsoport tanulmányában azt is kifejti, hogy az albínóság a kutatások későbbi fázisa szempontjából is fontos számukra, hiszen azt kívánják vizsgálni, hogy a pigmenttermelés hiánya hogyan hat a szem retinájában lévő látógödör (fovea - az éleslátás helye) fejlődésére. Az albínó emberek ugyanis sokszor küzdenek látásproblémákkal, aminek az az oka, hogy a bőrpigmentációt vezérlő gén másodlagosan hatással van a fovea fejlődésére is.

Csakhogy se az egereknek, se például a zebrahalnak (két gyakori kísérleti állatnak) sincs látógödre. De a gyíkoknak van.

Ezért igyekeznek a barna anoliszt minél jobban bevonni az állatkísérletekbe. E gyíkfajt egyébként is előszeretettel vizsgálják a genetikusok, illetve az evolúcióbiológusok, minthogy nagyon gyorsan képes alkalmazkodni a megváltozott környezeti feltételekhez, így több száz helyi fajuk alakult ki.

Az eredmények másik gyakorlati alkalmazása a hüllőket érintő géndrive-módszerek fejlesztésében lehet. A géndrive olyan genetikai módosításon alapul, amely kényszeríti a módosítást hordozó egyedeket, hogy ne csak az utódaik felében (ahogy természetes lenne), hanem száz százalékában továbbörökítsék a hozzájuk kapcsolt gént. Miközben a módszer rendkívül hatékony lehet kártevők teljes populációinak kiirtásában (több kutatócsoport is tervezi bevetni a maláriaszúnyogok ellen), addig más kutatók attól tartanak, hogy az eljárás félelmetes ellenállhatatlansága ökológiai katasztrófát fog szülni, ha egyszer szabadjára engedik a természetben.

A georgiai kutatók szerint a módszer más hüllőknél is működhet, így az ilyen géndrive-val meg lehetne szabadulni a Floridában akadálytalanul terjedő invazív szalagos tigrispitonoktól.

Forrás: New Scientist