Dániel, Daniella
17 °C
35 °C
Index - In English In English Eng

Halott naprendszerben halott bolygó kering egy halott csillag körül

2019.04.05. 08:25 Módosítva: 2019.04.05. 12:05

A Warwicki Egyetem asztrofizikusai 400 fényévre a Földtől egy fehér törpe körül keringő bolygómaradványt találtak. Az égitestek mai képe jól mutatja azt, hogy mi marad egy naprendszerből, ha a központi csillag, kifogyva az üzemanyagból szupernóvaként felrobban, és fehér törpe marad utána.

Christopher Manser és munkatársai furcsaságot vettek észre, miközben a fehér törpét tanulmányozták. Éppen a csillagmaradvány körüli porgyűrűt vizsgálták, amely valószínűleg a szupernóvában megsemmisült egykori bolygók maradványait tartalmazza, amikor

ritmusos ingadozást vettek észre a porfelhőből érkező fény hullámhosszában.

Minthogy az ingadozás kétóránként ismétlődött, a tudósok úgy gondolják, hogy a csillag körül keringő gázcsóva okozza. Noha a kutatócsoport nem volt képes tüzetesebben szemügyre venni a gázcsóva forrását, mert az túl kicsi és halvány, úgy gondolják, hogy az szilárd test lehet, valószínűleg az egyik exbolygó maradványa (esetleg egy üstökös).

A felfedezett naprendszerről készített fantáziarajz a gázcsóvát húzó bolygómaradvánnyal
A felfedezett naprendszerről készített fantáziarajz a gázcsóvát húzó bolygómaradvánnyal
Fotó: University of Warwick

Ezen égitest átmérője nagyjából 400 kilométer, majdnem akkora, mint a Ceres, naprendszerünk legnagyobb aszteroidája. Vélhetően akkor bocsátja ki a gázt, amikor ütközik a porfelhőt alkotó törmelékdarabokkal.Az égitest rendkívül közel tartózkodik a fehér törpéhez, hiszen mindössze két óra a keringési ideje.

Ha a mi naprendszerünkben keringene ugyanilyen távolságra a csillag középpontjától, akkor a Nap belsejében kellene tartózkodnia.

Ez egyúttal azt is jelenti, hogy nagyon nagy a sűrűsége, és tömör vasból vagy valamilyen más nehézfémből kell állnia, máskülönben ugyanis darabokra szaggatná a fehér törpe gravitációs ereje.

A mi Napunk nagyjából 5 milliárd év múlva jut hasonló a sorsra: mivel a szupernóvához kicsi a tömege, ehelyett vörös óriássá alakul, de a dolog a mi szempontunkból hasonló eredményekkel jár majd. Vele együtt pedig mi is az enyészeté leszünk (hacsak nem költözünk addigra más csillagrendszerekbe), ugyanis a Föld biztosan belül lesz a robbanás sugarában.

A Mars viszont megúszhatja, és tovább kering majd a Nap és a belső bolygók romjai körül.

Forrás: New Scientist