Szilvia
11 °C
16 °C
Index - In English In English Eng

A tavalyi nyár volt a legmelegebb

2019.04.10. 09:42

Bár hűvösen kezdődött az év, mégis a feljegyzések kezdete óta mért legmelegebbnek bizonyult a 2018-as nyár, az átlagnál 1,3 Celsius-fokkal magasabb hőmérsékletekkel, derült ki a kedden az Európai Földtudományi Egyesület (EGU) közgyűlésén Bécsben bemutatott európai klímajelentésből. A jelentés alapját olyan adatok szolgáltatták, amelyeket a Copernicus európai földmegfigyelő program során műholdak segítségével gyűjtöttek. Az egész Európában és az Arktisz európai részén végzett mérésekkel kiegészítve a tanulmány European State of the Climate 2018 (Európai Klímahelyzet 2018) címmel az európai időjárás-előrejelzési központban (ECMWF), az angliai Readingben készült.

Az elmúlt négy évtizedre jellemző melegedés az elmúlt évben is folytatódott. Az év hidegen kezdődött: a február és március hőmérsékletei az éves átlag alatt maradtak, emellett a szokásostól eltérő hómennyiség volt tapasztalható Nagy-Britanniában is. Ezt követően hőhullám kezdődött.

Késő tavasztól egészen őszig főként Közép- és Észak-Európában különösen meleg időjárás uralkodott, amelyet legalább egy Celsius-fokkal az átlag feletti hőmérsékletek jellemeztek.

"Áprilistól kezdve szinte állandóan lényegesen melegebb volt a megszokottnál" – mondta Freja Vamborg, az Európai Unió klímaváltozási szolgálata, a Copernicus Climate Change Service és az ECMWF munkatársa. A legnagyobb anomáliát a nyár jelentette, amely az eddig végzett feljegyzések alapján a legmelegebb volt. De az ősz is az eddigi egyik legmelegebb és sok helyen egyenesen nyárias volt.

Leghatározottabban a tavaszi-nyári (áprilistól augusztusig tartó) hőség mutatkozott meg, amikor Közép-Európában 2,5 Celsius-fokkal magasabb volt a hőmérséklet az átlagnál.

A hőhullámokkal egyetemben szárazság is jelentkezett. A csapadék mennyisége Európa több részén is csak a szokásos értékek 80 százalékát érte el a tavasztól őszig tartó időszakban. Ez pedig a termés csökkenéséhez és Vamborg szerint sok folyó rekordgyanúsan alacsony vízállásához vezetett. Emiatt elsősorban Észak-Európában alakultak ki erdőtüzek, a svédországiak az újkori történelem leghevesebb tüzei voltak.

Zsinórban öt forró év

Közép- és Észak-Európában 40 százalékkal több volt a napsütéses órák száma. Ebből kimaradtak Dél-Európa nagy területei, ahol kevesebb volt a napsütéses órák száma és – főként tavasszal – jóval több csapadékot regisztráltak. Grönlandtól északra 2018-ban a tengerjégre vonatkozó műholdas feljegyzések 1979-es kezdete óta első alkalommal regisztráltak télen nagy felszínen nyílt vizet, úgynevezett polinyját. Nyáron az északi-sarkvidéki tengerjég a mérések szerint átlagosan 30 százalékkal csökkent.

Az adatokból az nem derül ki, hogy a 2018-as forróság a továbbiakban megismétlődik-e.

Azt semmiképpen sem szabad elfelejteni, hogy az elmúlt öt év az eddig feljegyzett öt legmelegebb esztendő volt, és a légkörben tovább emelkedett az üvegházhatású szén-dioxid koncentrációja

– figyelmeztetett Freja Vamborg.

"Az elmúlt év meglepő hőhullámai az északi félgömb nagy részét érintették" – mondta Martha Marie Vogel, a Zürichi Műszaki Egyetem kutatója. "A hatások az északi félgömb legalább 17 államában és a lakott, valamint mezőgazdaságilag művelt területek 22 százalékán érezhetőek voltak" – mondta el a szakértő egy jelenleg elbírálásra váró tanulmány alapján. Ebben egy olyan trend körvonalai is megmutatkoznak, hogy május és július között megnövekedhet az egymást követő forró napok száma.

Az elemzések szerint szinte kizárható, hogy az elmúlt évek szélsőséges jelenségei emberi hozzájárulás nélkül is megtörténtek volna. Ez alapján pedig meglehetősen nagy annak a valószínűsége, hogy a jövőben viszonylag gyakran élünk át ilyen éveket.