Lajos, Patrícia
18 °C
32 °C
Index - In English In English Eng

Nagyon meg fogjuk szívni az Észak-sarkvidék olvadását

2019.04.23. 15:08

Az olvadó permafrosztból felszabaduló metán és szén-dioxid tovább fogja gyorsítani a globális felmelegedést és 70 billió dollárral (20 billiárd forinttal) növeli a klímaváltozás költségeit – írja a Guardian az Északi-sarkvidék olvadásának gazdasági következményeit vizsgáló eddigi legalaposabb tanulmány alapján.

A Nature Communications szaklapban megjelent tanulmány szerint ha a résztvevő országok nem emelik a párizsi klímaegyezményben tett vállalásaikat, a felszabaduló gázok, illetve a hővisszaverő fehér jégfelület csökkenése együttesen közel 5 százalékos emelkedést fog okozni mind a klímaváltozás, mind az ahhoz kapcsolódó költségek mértékében.

A tanulmány szerzői számba vették az Északi-sarkvidék jege alatt három méteres mélységig megtalálható fagyott anyagokat, majd számítógépes modellezéssel megnézték, hogy ezekből különböző felmelegedési szinteken mennyi gáz szabadulna fel. A rengeteg különböző tényező miatt igen bonyolult számításokon két hétig dolgoztak a hadrendbe állított szuperszámítógépek. Az eredményekből aztán gazdasági hatásmodellek segítségével becsülték meg a klímaváltozás által okozott problémák megoldásának költségét.

Az eredményeik szerint a legnagyobb aggodalomra a permafroszt, azaz a hagyományosan folyamatosan fagyott állapotú földréteg felolvadása ad okot, pontosabban a földréteg alatti szerves anyagok olvadása, majd rothadása során felszabaduló gázok. A fagyos föld alól már a jelenlegi 1 Celsius-fokos felmelegedési szint mellett is tíz gigatonna szén szabadul fel gázok formájában, de ennek a hatása még kicsi. A hőmérséklet további emelkedésével azonban ez a jelenség is jelentősen fel fog gyorsulni. Ha a jelenlegi ütemben folytatódik a felmelegedés, és az évszázad végére eléri a 3 Celsius-fokot, a permafroszt alól 280 gigatonna szén-dioxid és 3 gigatonna metán szabadulhat fel – utóbbi kevésnek tűnhet, de a metán klímahatása tízszer-hússzor nagyobb a szén-dioxidénál.

Mindez 2300-ig 70 billió dollárral növelné a klímaköltségeket. Ez tízszer annyi, mint amennyi haszna – könnyebben elérhető ásványok, járhatóbb hajózási útvonalak – lenne az Északi-sarkvidék olvadásának. A költségnövekedés a globális gazdasági egyenlőtlenséget is növelné, mert a terhek nagy részét a felmelegedésnek leginkább kitett, szegényebb régióknak, például Indiának és Afrikának kellene viselnie.

Némi jó hír az aggasztó eredmények között, hogy korábbi számítások még ennél is nagyobb negatív hatást, a klímaköltségek 10 százalékos megdobását tulajdonították a permafroszt olvadásának.