Iván
18 °C
30 °C
Index - In English In English Eng

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Az állatkísérletek állatok millióit ölik meg. És ez nem baj

GettyImages-541792988
2019.04.24. 16:09
Újra feltámadt az állatkísérlet-ellenes lobbi, szinte egy időben tiltják be Amerikában a macskákon végzett toxoplazmózis-kutatást, illetve szálltak rá a veteránügyi minisztérium beagle-tesztjeire. Sőt, Kína sem írja már elő, hogy a kozmetikumokat muszáj állatokon tesztelni. Vajon elképzelhető a világ állatkísérletek nélkül? És az egy jobb világ lenne? Noha az állatvédők érvei váltak egyeduralkodóvá a médiában, a tudósok jó része amellett kardoskodik, hogy bár minden élőlény élete értékes, a tudomány legfőbb feladata mégis az emberi élet védelme, még úgy is, hogy ez állatok feláldozását teszi szükségessé.

Néhány napja írtuk meg, hogy az amerikai mezőgazdasági minisztérium az egyre terebélyesedő ellenkezést látva bejelentette, hogy a jövőben nem teszteli a toxoplazmózis kórokozóját macskákon. A toxoplazmózis a macskákról az emberre is átterjedhet, és szélsőséges esetben halállal is végződhet a fertőzés.

A program már évtizedek óta tart, és a minisztérium érvelése szerint a segítségével jelentősen csökkenthetővé vált a fertőzés elterjedtsége - de a hype-ot meglovagló politikusok populizmusával nem tudták felvenni a harcot, és gyakorlatilag bedobták a törülközőt. Több képviselői azzal kampányolt, hogy a macskákon kísérletező intézményeket „cicavágóhidaknak” nevezte, és direkt e célból alkottak egy törvényt, a Cicatörvényt (KITTEN Act), amely valójában rövidítés, és a "cicák traumatikus tesztelésének most véget vetünk" (Kittens in Traumatic Testing Ends Now) címet foglalja magában.

Veterán beagle-ök

De ez csak az egyike az állatkísérletek elfogadottságában a legutóbbi időkben bekövetkezett szimbolikus vagy nagyon is gyakorlati jelentőségű változásoknak. Ugyancsak az Egyesült Államokban össztűz alá került a veteránügyi minisztérium clevelandi orvosi központja, az egyik utolsó amerikai közintézmény, ahol még kísérleteznek kutyákkal. Az állatvédők szerint a program borzalmas és kegyetlen, a minisztérium tisztviselői pedig próbálnak kihátrálni a kísérleteket végző központ mögül. Nem egyértelmű, hogy a jelenleg is folyó nyolc, kutyákat használó vizsgálatsorozatot a törvényeknek megfelelően engedélyeztettek-e. A szabályok szerint az efféle kísérleteket a miniszternek kell engedélyeznie - a kutatók szerint az előző miniszter ezt szóban megtette a leváltásának napján, de ő ezt tagadja.

A kutatás legelszántabb támadója, a White Coat Waste Project nevű szervezet, amely az efféle kutatások adófizetői pénzből történő finanszírozásának betiltásáért lobbizik. Hogy miért kísérletezik kutyákon a veteránügyi minisztérium? Háborús sérültek rehabilitációját segítő eljárásokat fejlesztenek a segítségükkel. A kísérletek egy része valóban szívszorító, például szívrohamot vagy gerinctörést idéznek elő a kutyáknál, viszont a minisztérium értékelése szerint ma már sokkal több gerincsérült veterán tud önállóan lélegezni, és

nem marad egész életére béna, köszönhetően a kutyakísérletek tapasztalatainak.

Ennél sokkal nagyobb gazdasági jelentősége van a kínai kormány döntésének, miszerint megszüntetik a piacra bevezetett kozmetikumok kötelező tesztelését állatokon. Eddig a fejlesztési fázisban végzett (pre-market) állatkísérleteken túl a forgalomba hozatal után (post-market) is kellett a termékeket állatokon tesztelni. Ez utóbbi próba azonban mostantól nem állatokon fog történni.

A kínai középosztály gazdagodásával a kínai szépségápolási piac - amelynek értéke már most is 3,3 milliárd dollár - a jövőben meredeken fog felfelé ívelni. Kína lépésének persze köze sincs az állatbaráti szeretethez vagy a moralitáshoz és hasonlóhoz, hanem puszta üzlet. Ahogy nyugaton széles körben betiltották a kozmetikai célú állatkísérleteket, úgy erősödött fel a fogyasztókban az igény arra, hogy csak olyan termékeket használjanak, amelyhez „nem tapad állatok vére”. A cégek boldogan vagy sem, de követik a megváltozott fogyasztói igényeket, és ha a kínai piaci szabályozás ezekkel ellentétes, az senki üzletének nem jó.

A cégeket halálra fogják vegzálni az állatvédők, akik emiatt elköltöznek Kínából, és erre senkinek sincs szüksége.

Nikotinista pókmajmok

Állatkísérleteket olyan területeken is végeznek, amelyek az embernek eszébe se jutnának - például az autóiparban. A Volkswagen tavaly került kellemetlen helyzetbe, amikor fény derült egy 2014-es, általuk megrendelt kísérletsorozatra. Akkor 10 majmot zártak egy légmentesen záródó kamrába, majd egy VW Bogárból származó kipufogógázt lélegeztettek be velük, miközben rajzfilmeket néztek a tévében. A német cég részéről akkor is nagyon rosszul vette volna ki magát az erősen a gázkamrákra hajazó kísérlet, ha nem tépázta volna meg korábban a cég jó hírét a dízelautók kibocsátási értékeivel való matekolás világbotránya. Hasonló (konkrétan a nitrogén-oxidok belélegzésének hatásait vizsgáló)

kísérleteket egyébként embereken is végeztek, de abból nem lett akkora skandalum.

Miután kiderült a kísérletek ténye, a VW sietett elnézést kérni érte, kijelentették, hogy ilyesminek soha többé nem szabad megtörténnie. Általában ez a nagy cégek, intézmények, kutatásfinanszírozó szervezetek vezetésének reakciója, ha az állatvédők megtalálják őket. Ez bizonyos esetekben szakmailag is indokolt, máskor viszont a tudomány (illetve az emberek egészsége) látja hosszú távon kárát annak, hogy a negatív tweetektől és Facebook-kommentektől tartó döntéshozók megrettennek néhány hangos, a médiát remekül használó aktivistától.

Tipikus példája az ellentmondásos vezetői döntéseknek az, hogy az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság (FDA) tavaly leállította egyik kutatóintézetében a nikotin fiatal szervezetre gyakorolt hatásait vizsgáló kutatását. A döntés azután született, hogy elpusztult négy pókmajom, amelyek részt vettek a kísérletekben. Elképzelhető, hogy ebben az esetben valóban nem tartottak be minden állattartási rendelkezést. A kritikusok, legfőképp az állatkísérletek hasznosságának elismeréséért lobbizó Orvosbiológiai Kutatásokért Alapítvány (Foundation for Biomedical Research) szerint ugyanakkor

A döntés precedenst teremthet, és később az összes, FDA által irányított állatkísérletet betilthatják.

A kampányba még a világhírű primatológus, Jane Goodall is beszállt, aki az FDA igazgatójának írt levelében aggodalmát fejezte ki a majmok jólétét illetően. Az igazgató megígérte, hogy különleges etikai bizottságot alakítanak, amely az összes FDA-állatkísérletet felül fogja vizsgálni.

Ezzel együtt az FDA egy másik közleménye kitér arra is, hogy vannak területek, ahol az állatokat nélkülöző tesztmódszerek még mindig megbízhatatlanok, ezért nem jelentenek valós alternatívát. A főemlős-kísérletek például még sokáig központi elemei maradnak a gyerekkorban adandó oltások kutatásának. Emellett gyakorlatilag nincs olyan fontos gyógyszer, amelynek kifejlesztése állatkísérletek nélkül lehetséges lett volna. A nikotinos kísérletben életben maradt 26 pókmajom azonban megmenekült, és boldogan élheti le életének hátralévő részét.

100 millió feláldozott állat

Tehát a világ egy jobb hely lett, a cicák, kutyák, egyebek nem lesznek többé játékszerek a gonosz tudósok mesterkedéseiben. Ez a szemlélet tökéletesen beleillik a korszellembe. A laikusok számára a genetikus, kutató orvos, gyógyszerész, idegkutató  tehát a modern biológiai szakmák tevékenységének legfontosabb eleme az állatokon való kísérletezés. Ezen semmi csodálkoznivaló nincs, hiszen azt mindenki képes felfogni, hogy a fehér köpenyes emberek miatt szenved, majd meghal az állat, de

a kísérletek elméleti hátterének megértéséhez nem árt Az analitikus gondolkodás.

Persze senki sem állíthatja, hogy nincsenek visszaélések ezen a területen, ahogy az állatvédők tevékenységében is vannak ellentmondások. De érdemes tisztában lennünk a tényekkel, és megvizsgálnunk azt, hogy milyen célból ölnek meg milliószámra aranyos (és milliárdszámra nem annyira aranyos) állatokat a kutatók.

Nehéz megbecsülni, hogy hány állatot használnak világszerte tudományos kutatásra. A gerinctelenek számát senki meg se próbálja megbecsülni. Ezek a fejletlenebb idegrendszerük miatt a közfelfogás szerint nem is képesek úgy szenvedni, mint a gerincesek, ezért a legtöbb állatvédelmi törvényből kihagyják őket. A kísérletekben használt (és rendszerint emiatt elpusztuló) gerincesek száma úgy 100 millió lehet globálisan évente, közülük 10-11 milliót használnak az EU-ban. Ezek nagy része rágcsáló, tipikusan egér vagy patkány, kisebb részben nyúl vagy tengerimalac; kisebb részük hal és madár.

A legnagyobb felháborodást kiváltó főemlősök, kutyák és macskák néhány százalékot tesznek ki az összes kísérleti állat közül.

Az állatok fele (szinte mind egér) arra megy el, hogy génmódosított leszármazási vonalakat hozzanak létre belőlük; őket magukat általában nem is használják a kísérletekben, csak a leszármazottjaikat. 28 százalékuk alapkutatási, főként orvosbiológiai célokat szolgál, a maradék jellemzően engedélyeztetési eljárásokban vesz részt, például a gyógyszerkutatásban. Az állatkísérletek valójában visszaszorulóban vannak. Az Egyesült Királyságban például 2017-ben 17 százalékkal kevesebb állatkísérleti műveletet végeztek, mint 2007-ben. Ezek 5 százaléka minősült olyannak, amely valószínűleg súlyos szenvedést okozott az állatnak, míg felük enyhe szenvedéssel járt.

Ma már az állatkísérletek nagyon nagy többségét az emberi betegségek gyógyításával kapcsolatos kutatásokban áldozzák fel. Jelentős részük a betegségek hátterében húzódó, és az egészséges szervezet élettani mechanizmusainak feltárását célzó alapkutatásban vesz részt. Más részük a gyógyszerek, illetve új kezelések kifejlesztéséért végzett, alkalmazott kutatásban hasznosul. Vannak állatok, amelyek az orvosképzésben játszanak szerepet, például a sebészek gyakorlataiban, mások környezettudományi kutatásokban lelik halálukat.

A közhiedelmekkel ellentétben a legtöbb állatkísérleteket végző kutató és technikus nem érzi jól magát attól, hogy nap mint nap állatok tömegét altatja el, és ma már etikai bizottságok felügyelik azt, hogy a lehető legkevesebb állatot áldozzanak fel, a lehető legkíméletesebb módon.

Autóbombákkal az állatok felszabadításáért

Ennek ellenére bizonyos állatvédő szervezetek gyakran magukat az állatkísérleteket végző kutatókat támadják. Ők a támadásokat időnként zsarolásként értékelik. A múltban többször előfordult, hogy a támadások fizikai erőszakba torkolltak. Az Animal Liberation Front (ALF) nevű terrorszervezet számos robbantásos merényletet követett el intézmények, illetve maguk a kutatók ellen. 1985-ben bombát helyeztek el a Brit Ipari Biológiai Kutatóintézet (BIBRA) két kutatójának autója alá, a robbanásokban az autók megsemmisültek.

Sok más állatkísérleteket végző kutató járt ugyanígy. 1989-90-ben több bombát is robbantottak a Bristoli Egyetemen. A GlaxoSmithKline gyógyszercég alkalmazottjai is kaptak később levélbombákat. Persze az ALF akciói szélsőségesnek tekinthetők még a legradikálisabb állatvédők mércéi szerint is. Motivációikban azonban sokban nem különböznek a média által is körülrajongott társaiktól.

Hiszen mind az elveikkel egyet nem értő szakemberek megfélemlítésére, megbélyegzésére, ellehetetlenítésére játszik.

A ma is aktív szervezetek körül a legismertebb a kampányaiban rendszeresen majdnem pucér nőket szerepeltető PETA (Emberek az Állatokkal Szembeni Etikus Bánásmódért). Két éve a Yale Egyetem egyik fiatal posztdoktori kutatóját, Christine Lattint találták meg maguknak, akit azzal vádolták, hogy kínozza a házi verebeket.

A Christine Lattint lejárató PETA-videó
A Christine Lattint lejárató PETA-videó
Fotó: PETA / Facebook

Konkrétan felszólították a híveiket, hogy „Mondjátok el a Yale-nek, hogy hagyja abba a madarak kínzását!”, illetve több tüntetést is szerveztek ellene. A név szerint megnevezett kutatót ezután zaklatni kezdték ismeretlenek, emailek, Facebook-üzenetek borították el a postafiókját efféle üzenetekkel:

„Öld meg magad, te beteg kurva” vagy “Remélem, valaki bedob a tűzbe!”.

A kutató félni kezdett, a saját és a családja életéért aggódott. A Science megjegyzi, hogy a Lattin elleni támadásban egyrészt semmi új sincs, hiszen a PETA ezt csinálja évtizedek óta, ugyanakkor az mégiscsak példátlan, hogy egy fiatal lányt dobnak oda prédának a trolloknak.

Lattin egyébként imádja a madarakat és teljesen felkészületlen volt a támadásokkal szemben. Összetört, amikor teleplakátolták az egyetemet és az utcát az őt rágalmazó plakátokkal, megkeresték a kutatásának támogatóit, és az összes elképzelhető felügyeleti szervnél feljelentették. A Facebookra lejárató videót is posztoltak, amelyen hatásvadász zenei aláfestés mellett bemutatják Lattin fotóját, a verebeket, és kiírják, hogy elkapja, kínozza, majd megöli a madarakat. A videót a gyerekeket célzó PETA Kids csatornn is megosztották.

Lattin egy kis hal a tudományos közösségben a PETA korábbi célpontjaihoz képest. Ők Francis Collins, az amerikai orvosi kutatásokat finanszírozó Országos Egészségügyi Intézet (NIH) igazgatója, illetve Stephen Suomi, az NIH egyik kutatója voltak. Collins korábban olyan kezdeményezéseket vezetett, mint

a humángenom-projekt.

Az ő szomszédaik az alábbi levelet kapták a PETA-tól, benne Collins, illetve Soumi címével:

A Francis Collins szomszédainak küldött lejárató PETA-levél
A Francis Collins szomszédainak küldött lejárató PETA-levél
Fotó: PETA / Science

Azért írok önnek, hogy olyan aggodalomra okot adó információkat osszak meg az egyik szomszédjáról, amelyek különösen akkor lesújtók, ha ön ellenzi az állatokkal szembeni kegyetlenkedést...

Laikusként nehéz eldönteni, hogy az állatkísérletekkel kapcsolatos örök vitában kinek higgyünk. Azoknak a Nobel-díjas tudósoknak, akik állatok feláldozása révén értek el olyan áttörést jelentő tudományos felfedezéseket, amelyek nélkül sehol sem tartana a tudomány és a gyógyítás. Vagy a legtöbbször laikusokból álló, szélsőséges állatvédő csoportoknak, akikről rendszeresen kiderül, hogy lövésük sincs arról, ami ellen harcolnak.

Persze lehet, hogy valójában nem is olyan nehéz dönteni.

(Borítókép: Egy gyógyszergyártó cég laboratóriumában tartott beagle. Fotó: Yves Forestier / Getty Images)  

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!