István, Vajk
18 °C
33 °C
Index - In English In English Eng

Szlovák atomkatasztrófával riogatnak az osztrákok

D KOM20170916032
2019.04.24. 14:09
Egy osztrák lap és egy civil szervezet egy szivárogtató információi alapján azt állította, hogy súlyos biztonsági problémák vannak Szlovákia épülő atomreaktorainál, a mohi erőmű hányattatott sorsú 3. és 4. blokkjában. A magyar szakértő szerint a szenzációsnak szánt bizonyítékokból nem derül ki semmi, és valószínűtlen, hogy az erőművel komoly műszaki probléma lenne. Közben az új blokkok átadása újabb hónapokat csúszhat.

Az atomerőművek bővítését gyakran kíséri éles vita és tiltakozás, ezt Magyarországon is tapasztalhatjuk a Paks II. projektnek köszönhetően. Ha lehet, a szlovákiai mohi erőmű sorsa még inkább hányattatott: nem elég, hogy a bő három évtizede megkezdett 3. és 4. blokk átadása újabb hónapokat csúszhat, ami újabb eurószázmilliókkal dobhatja meg a költségeket, egy osztrák lap és civil szervezet szerint olyan súlyos biztonsági problémákra is fény derült, amelyek katasztrófával fenyegetnek.

Az osztrákokat azért foglalkoztatja a mohi erőmű biztonsága, mert az alig 100 kilométerre fekszik a szlovák-osztrák határtól – és ugyanezért érdekes nekünk is a kérdés, hiszen Magyarországhoz még közelebb, a határtól 40 kilométerre van az erőmű.

De mi a baj az osztrákok szerint, és mennyire kell komolyan venni az aggályaikat?

Nagy remények, még nagyobb csúszások

Annyi biztos, hogy a mohi erőművet még az ág is húzza. A bővítésbe eredetileg 1987-ben kezdtek bele, de az építkezés a rendszerváltás után leállt. Az erőművet üzemeltető Szlovák Villamos Művek (SE) – amelyben 2006-ban többségi tulajdont szerzett az olasz Enel – 2008-ban látott hozzá a két új blokk befejezéséhez. Az akkori terv szerint 2013-ra már mindkettőt üzembe is helyezték volna, de az átadásuk azóta is évről évre csúszik.

Legutóbb arról volt szó, hogy a 3. blokk nyárra már készen fog állni arra, hogy megkezdődjön a fűtőanyag betöltése, a 4. blokk átadását pedig 2020 második negyedévére ígérték. Aztán az SE április közepén közölte, hogy a 3. blokk tesztelése a tűzjelző rendszer téves riasztása miatt másfél hónappal elhúzódott, ezért a blokk átadása újabb nyolc hónapot csúszhat.

Az átadás tologatásával párhuzamosan a költségek is folyamatosan nőttek: 2008-ban még 2,8 milliárd euróval számoltak, ez 2019-re már 5,4 milliárd euróra (1,7 billió forintra) dagadt, az újabb csúszás miatt pedig további 270 millió eurós emelkedés várható. Az újabb késedelem és drágulás miatt az ellenzéki Szabadság és Szolidaritás (SaS) rendkívüli parlamenti bizottsági ülést hívott össze és büntetőfeljelentést tervez. Peter Pellegrini miniszterelnök szerint viszont az építési költségekre megvan a szükséges pénz.

Pedig a kormány nagy reményeket fűz az új blokkokhoz. Szlovákiában ma két atomerőmű működik, a mohi és a bohunicei (apátszentmihályi) együtt az ország áramtermelésének 60 százalékát adja. Ferencz Béla gazdasági államtitkár korábban arról beszélt, hogy míg Szlovákia ma az energiaszükséglete 7 százalékát fedezi behozatalból, és a bővítés után nemcsak önellátók lesznek, de a megtermelt energia 7 százalékát exportálhatják is.

Ketyegő ementáli, babiloni kártyavár

Persze más kérdés, hogy egyszerűen csak késve készül-e el egy erőműblokk, vagy hogy közben még balesetveszélyes is. Az osztrák Krone most az utóbbiról írt.

Az indokoltnál talán néhány árnyalattal kalandosabb beszámoló szerint a lap újságírói titokban, magukat turistáknak kiadva találkoztak Pozsonyban egy névtelenséget kérő forrásukkal, aki állítása szerint a mohi erőmű eltitkolt műszaki problémáiról szivárogtatott nekik információt.

Tartozom ezzel a gyerekeimnek! Egyszerűen nem tudnék együtt élni azzal, hogy tudok a veszélyről, mégis csendben maradok

– mondta a lapnak nyilatkozó férfi, aki saját bevallása szerint évekig dolgozott mérnökként az erőműben.

A szivárogtató szerint a 3. blokk építésekor a kivitelezők olyan hajmeresztő hibákat követtek el, amelyek könnyen nukleáris katasztrófához vezethetnek, az erőmű ezért egy “ketyegő bomba”. A bizonyítékul szolgáló fotókon állítása szerint többek között az látszik, hogy több ezer lyukat fúrtak az épületet statikailag megerősíteni hivatott 60 ezer acéllemezbe, ezért az erőmű "olyan, mint az ementáli sajt”. A cikkben megszólal a GLOBAL 2000 nevű osztrák atomenergia-ellenes civil szervezet egy képviselője is, aki szerint ez azért probléma, mert így az épület nem elég ellenálló, így egy esetleges földrengés hatására összedőlne, mint egy kártyavár.

A GLOBAL 2000 másik fő kritikája, hogy az idejétmúlt technológiával készülő új blokkokon egyszerre több kivitelező cég is dolgozott, ezért a munkálatokon olyan zűrzavar uralkodott, hogy a hétezer munkásnak “babiloni körülményekkel” kellett megbirkózniuk, ami hozzájárult a költségek elszállásához. A szervezet egyébként saját közleményben, illetve videóban is bemutatta a - szerintük - bizonyító erejű információkat.

A szlovákok szerint minden rendben

A szlovák nukleáris hatóság (ÚJD) reagált a vádakra, szerintük folyamatos az egyeztetés Ausztriával kormány- és szakértői szinten is, emellett a GLOBAL 2000 képviselőit is rendszeresen látják el információval írásban vagy személyesen, legutóbb például idén februárban. Az ÚJD szerint ennek ellenére

az osztrák szervezet minden lehetséges eszközzel meg akarja akadályozni a 3. és 4. blokk üzembe helyezését. Ezért a hamis és félrevezető információk, illetve a rémhírek terjesztésétől sem riadnak vissza.

Az SE is álhírnek minősítette az osztrák vádakat, a villamosművek szerint azokból kitűnik, hogy a kritikusok egyáltalán nem értik a földmozgások elleni ellenállás növelésére szolgáló eljárásokat, ezért az állításaikkal csak pánikot keltenek az osztrák és szlovák lakosságban.

„Szeretném biztosítani Szlovákia minden állampolgárát: mindent megteszünk annak érdekében, hogy az építmény biztonságos legyen, és hogy ez az energiaforrás minden nemzetközi biztonsági normának és szabályozásnak megfeleljen. Nem fogjuk üzembe helyezni anélkül, hogy ne lennénk mindnyájan teljesen bizonyosak abban, hogy az új blokk biztonságos, vagyis nem jelent semmiféle biztonsági kockázatot sem Szlovákia állampolgáraira, sem a szomszédos országokra nézve” – mondta Peter Pellegrini a TASR szlovák hírügynökségnek.

Április közepén aztán az SE bejelentette, hogy sikeresen lebonyolították a 3. blokk nyomáspróbáit, beleértve a hermetikus védőépület nyomáspróbáját is, és az eredmények alapján világosan látszik, hogy alaptalanok voltak az osztrák vádak.

A bizonyítékok semmit nem bizonyítanak

A Krone és a GLOBAL 2000 állításairól, illetve a mohi erőmű biztonságosságáról megkérdeztük Aszódi Attilát, a BME Atomenergetika Tanszékének egyetemi tanárát, aki idén januárig a paksi bővítésért felelős államtitkár is volt. (A leváltása utáni interjúnkat itt olvashatják vele.)

Rögtön az első felmerülő kérdés, hogy valóban elavult technológiával készülnek-e az új mohi blokkok. “Ezeket a blokkokat a hetvenes években tervezték a szovjetek, ugyanúgy, ahogy a most működő mohi és paksi blokkokat is, csak az építkezés a közép-európai gazdaságok összeomlását követően nem tudott befejeződni. Ilyen értelemben az, hogy ez egy régi technológia, természetesen megállja a helyét, nyilvánvalóan nem is lehet összevetni technológiailag egy olyan erőművel, amit most terveznek meg” – mondta Aszódi.

A hetvenes években a szovjetek nem foglalkoztak a földrengéssel, mert a szabályozás akkor ezt még nem tette szükségessé.

A tervezés óta viszont sok szabály megváltozott, és a földrengésekkel szembeni védelemre vonatkozó szabályozás is jelentősen szigorodott. Ezért a most épülő blokkokat valóban meg kellett erősíteni földrengések ellen – ahogy a jelenlegi paksi blokkokat is meg kellett, csak ott ez a munka az üzembe helyezést követően, még a kilencvenes években lezajlott.

Az osztrák vádak lényege, hogy ezeket a megerősítési munkákat hibásan hajtották végre az új mohi blokkok esetében. Aszódi Attila szerint azonban ezt a bemutatott bizonyítékok alapján egyáltalán nem lehet megállapítani.

A telefúrt fémlemezekről készült képekből például nem derül ki semmi: “Ez egy vastag falú vasbeton szerkezet, aminek van egy mechanikai tartófunkciója, azaz megtartja az épületet, és van egy gátfunkciója, hogy egy baleset során a radioaktív anyag ne tudjon kijutni a környezetbe. Önmagában az, hogy ezt a falat megfúrják vagy hogy hány  furatot készítenek benne, nem mond semmit. Az a kérdés, hogy a két funkció – hogy megálljon az épület és hogy elzárja a környezettől ezeket az anyagokat – a fúrásokon keresztül sérült-e vagy sem” – magyarázta Aszódi. Az április közepén elvégzett nyomáspróba szerinte fontos bizonyíték arra, hogy az épület mind a mechanikai tartófunkcióját, mind a szivárgással kapcsolatos követelményeket teljesíti.

Hozzátette, hogy az ilyen munkálatok engedélyeztetésének, kivitelezésének, ellenőrzésének megvan a maga nemzetközi protokollja, így csak az a kérdés, hogy ennek a mohi erőmű esetében megfeleltek-e. “Az atomenergetikában volt az elmúlt években jó pár eset, amikor nem voltak rendben papírok, és abból tényleg botrány lett. Állítottak le európai erőművi blokkokat azért, mert nem volt rendben mondjuk egy hegesztési varrat röntgenvizsgálatának a papírja. Itt most a szlovák hatóság dolga, hogy ellenőrizze az átalakítások szabályszerűségét. Ha ebben a folyamatban valaki hibát látna, azt a szlovák hatóságoknak kell kivizsgálnia, nem egy osztrák újságnak.”

Atomellenes fellépés lehet

Az osztrák vádaknak Aszódi Attila szerint a műszaki tartalom mellett lehet politikai vetülete is:

Ebből a szempontból valójában azt látjuk, amit nagyon régóta látunk az osztrák oldalról: egy antinukleáris fellépésről van szó. A Krone és a GLOBAL 2000 is nagyon szereti a közvéleményt ilyen nukleáris kérdésekhez kapcsolódó ügyekkel riogatni. Amikor Paks mostani blokkjainak az üzemidő-hosszabbítása volt terítéken, pontosan ugyanez volt a sajtóhangulat.

Erre utalhat az is, hogy maga a Krone cikke is kitér arra, hogy osztrák politikusok is ellenzik a mohi bővítést. Heinz-Christian Strache alkancellár, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) tagja például a lap szerint azt mondta, “Szlovákia nem üzemeltethet egy olyan reaktort, amely nem felel meg az európai sztenderdeknek!”. Aszódi szerint ugyanakkor nem igaz, hogy a mohi erőmű ne felelne meg ezeknek: “Ezekben az országokban, Csehországban, Magyarországon, Szlovákiában nagy tapasztalat van az atomerőművi blokkok működtetésével kapcsolatban, ismerjük a cégeket és szervezeteket, akik szerepelnek ebben az iparban, követik a nemzetközi gyakorlatot, ezek az országok mind tagjai a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségnek, részt vesznek ellenőrző missziókban, tehát én nem gondolnám azt, hogy itt valamilyen radikálisan durva szabálysértés fennállhatna. A szlovák nukleáris biztonsági hatóság dolga és felelőssége, hogy a nemzetközi előírásoknak való megfelelést ellenőrizze és kikényszerítse.”

Aszódi szerint ha a szlovák kormány nyitott lesz a párbeszédre, előbb-utóbb ugyanúgy el fog csendesedni a mohi bővítéssel szembeni osztrák ellenállás, mint ahogy két évtizeddel ezelőtt a cseh-osztrák határ közelében üzembe helyezett temelíni erőmű esetében is elült a tiltakozás.

Na jó, de Magyarország lehet-e veszélyben?

Ha a mostani vádakról bebizonyosodna, hogy nincs mitől tartanunk, akkor is fontos kérdés magyar szempontból, hogy mekkora kockázatot jelentenek a hetvenes években tervezett, három évtizede halogatott erőműblokkok az országhatár közelében.

“A szlovákoknak van tapasztalatuk, hiszen a mohi telephelyen is működnek már ilyen blokkok, ahogy Bohunicében is, a szlovák szabályozási rendszer is fejlett, már régóta használnak atomenergiát. A szabályok is rettentően sokat szigorodtak. A Paks I-ben is sok biztonságnövelő intézkedést kellett végrehajtani, és Fukusima után is nagyon sok változás történt” – mondta Aszódi Attila.

A mohi 3. és 4. blokkban meg kell felelni a legújabb szabályoknak, tehát még akár egy súlyos baleset esetén is, amikor a reaktor tönkremegy, akkor is a radioaktivitás nagy részét bent kell, hogy tartsa ez a szerkezet. Az átalakításokat ezt figyelembe véve kellett végrehajtaniuk a szlovák szakembereknek, és ezt megfelelően dokumentálniuk is kellett.

(Borítókép: A mohi atomerőmű Szlovákiában 2017. szeptember 16-án. Fotó: Komka Péter / MTI)