Lukács
8 °C
22 °C
Index - In English In English Eng

Több mint száz éve befolyásolja az ember a Föld klímáját

2019.05.02. 14:06

Azt eddig is tudni lehetett, hogy a hőmérséklet az elmúlt bő száz évben nőtt, ebben pedig több mint valószínű, hogy az emberek is szerepet játszottak, egy új kutatás azonban most először bizonyította be, hogy az emberi tevékenység a vízkészletekre és a száraz régiókra is kihatással volt – írja a phys.org.

A Nature szaklapban publikált tanulmányban a kutatók többek közt Észak-Amerika, Közép-Amerika, Eurázsia és a Mediterrán régió termőföldjeinek kiszáradását, valamint az indiai szubkontinens elnedvesedését is bele tudták illeszteni egy trendbe. Ez ráadásul szerintük a jövőben is folytatódni fog, aminek komoly következményei lehetnek az emberiségre nézve.

A tudósok eddig is egyetértettek abban, hogy a globális felmelegedés előrehaladtával a jelenleg is száraz régiók szárazabbak lesznek, a nedvesek pedig nedvesebbek, az elmúlt időszakban pedig több tanulmány is rámutatott, hogy az emberi tevékenység bizonyos régiókban erősítette a szárazságokat, köztük egy húsz éve tartó aszályt is az Egyesült Államok délnyugati részén. Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) legutóbbi jelentése szerint ugyanakkor jelenleg is tartó eseményeket nem feltétlenül érdemes az emberi tevékenység számlájára írni.

Az új tanulmány ugyanakkor számítógépes modellek és hosszútávú megfigyelések alapján arra a következtetésre jutott, hogy a hidroklímában régóta jelentkező szisztematikus változások jelenleg is zajlanak. A kutatók nemcsak a csapadék mennyiségét, hanem a talaj nedvességét is megvizsgálták, aminek az ember által előállított üvegházhatású gázok előtti mértékét 600 és 900 év közti fák évgyűrűivel próbálták meg bemérni. Ezt aztán összehasonlították a 20. századból származó fákkal és más modern megfigyelési eszközökkel, hogy kiderüljön, a valódi értékek megfelelnek-e a modelleknek.

Mint kiderült, a világ nagyjából pont úgy változott, ahogy a modellek jósolták, a klímaváltozás pedig már a 20. század elején elkezdett hatással lenni a világszerte zajló aszályokra, és úgy tűnik, hogy ez a jövőben is így marad majd.

A tanulmányban három időszakot különböztettek meg a kutatók:

  • az első 1900-tól 1949-ig tartott, ahol egyértelműen látszódtak a globális felmelegedés jelei;
  • a második, 1950 és 1975 közötti szakaszban a minta ránézésre véletlenszerű eseményekre szakadt szét, valószínűleg a levegőbe kiszabaduló hatalmas mennyiségű aeroszol miatt, amik a felhőket, az esőt és a hőmérsékletet is befolyásolták és sok helyen blokkolták az üvegházhatású gázok hatásait;
  • a harmadik pedig az 1970-es évekre tehető, amikor sok országban elkezdtek egyre szigorúbb törvényeket hozni a levegő megtisztításának érdekében, így az aeroszolok eltűntek, az üvegházhatású gázokból viszont egyre több lett, amivel ismét előjött a felmelegedés problémája.

A kutatók szerint ha a következő 10 évben nem erősödik a tendencia, akkor elképzelhető, hogy nem voltak helyesek az előrejelzéseik. A modellek alapján ugyanakkor jelenleg úgy tűnik, hogy hamarosan minden eddiginél súlyosabb aszályok jöhetnek, más régiókban pedig még több lesz majd az eső, ami sokszor erős viharok képében fog majd lecsapni.