Hedvig
8 °C
22 °C
Index - In English In English Eng

A szegedi lézerközpont a politikusokkal jó kapcsolatot ápoló helyi tudósok kezében van

2019.05.03. 16:31
A szegedi lézerközpontnál nemzetközi együttműködés helyett a provincializmus lett a meghatározó, a projekt szinte kizárólag a politikusokkal jó kapcsolatot ápoló helyi tudósok kezében maradt – állítják magyar fizikusok, miután Palkovics László innovációs miniszter „a hazai fizikus társadalmat” hibáztatta azért, hogy nem eléggé kihasznált a legnagyobb magyarországi tudományos beruházás.

A 80 milliárd forintos beruházással megvalósult szegedi ELI-ALPS lézerközpont nemzetközi boardjának három tagja mondott le márciusban, miután a magyar kormány szerintük a tudományos életet megkerülve hozott politikai döntést egy 20 milliárdos gigaprojektről. Az előzmény egy vezetőváltás, egy összeférhetetlenségi kérdéseket felvető átvilágítás és Palkovicsék döntése, hogy a magyar tudományban óriásinak számító összeget adnak két témára, egy nukleárishulladék-átalakítási és az inkább még kísérleti fázisban lévő molekuláris ujjlenyomat projektre.

A nemzetközi tanácsadók azért mondtak le, mert elfogadhatatlannak tartották, hogy milliárdos közpénzek elköltéséről döntsenek pályáztatás és előzetes tudományos értékelés nélkül. A board vezetése szerint csak félreértésről volt szó, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) pedig azzal indokolta az átalakítást, hogy a lézerközpontnak gyenge a kihasználtsága, azt növelni kell.

Tény, hogy nehezen halad a nemzetközi együttműködések kialakítása, aminek csak részben oka, hogy a lézerközpont fontosabb berendezései még nincsenek teljesen készen, csúszik a befejezés. Hogy ezért ki és mi minden a felelős, szakmai és politikai vita tárgya. Palkovics László az Indexnek adott interjújában arról beszélt, hogy „se a Magyar Tudományos Akadémia, se a hazai fizikus társadalom jelentős része nem foglalkozott kellőképpen ezzel a lehetőséggel”; a miniszter szerint az MTA nem hitt az ügyben, azt gondolták, túl sok pénzt visz el, „és bele fogunk bukni”.

Az ésszerűség most azt diktálná, hogy a kákán is csomót keresés helyett most nagyobb önmérsékletet és alázatot tanúsítsanak ebben a kérdésben, és támogassák az ELI magyarországi sikerét

– mondta Palkovics László.

Erre reagált most az Akadémiai Dolgozók Fórumán „az MTA fizikus közössége” – név nélkül, de állítólag az akadémiai kutatóintézetekben dolgozó fizikusok többségének egyetértésével.

Palkovics újabb ELI-projekttel kapcsolatos nyilatkozatai nemcsak azt árulják el, hogy kormányzati szinten sem értik és ismerik a nemzetközi felhasználói kutatási infrastruktúrák működtetésének alapjait, hanem arra is utalnak, hogy továbbra sem a szakértői közösség szakmai mércéjének megfelelő tudományos projektek kapnak támogatást

– fogalmaznak a kutatók az ELI-ALPS: Az elszuperált lézer című írásukban. A hosszabb írás szerint az ELI-ALPS projekttel már a kezdetektől gondok voltak. „A kormányzati akadékoskodás és hozzá nem értés már a projekt indulását is hátráltatta” – írják, azt hangsúlyozva, hogy már 2010 és 2011 között hosszasan mérlegelte a kormány, hogy visszavonja a projekt támogatását, méghozzá részben politikai megfontolások miatt. Az egyik ok az lett volna, hogy a szerződéseket még a Bajnai-kormány kötötte, a másik Botka László, vagyis, hogy a nagyberuházás ellenzékű vezetésű városba hozott volna pénzt.

Végül nemzetközi nyomásra indulhatott meg mégis a projekt, de a fizikusok kritikája szerint „a beruházás megvalósítása nem követte a sikeres nemzetközi receptet, és a nemzetközi együttműködés helyett a provincializmus lett a meghatározó”. A politikai vezetés döntése alapján nem vonták be a nagy kutatási infrastruktúrák szakértőit, így nem jelent meg a külső felhasználókra alapozó szemlélet sem.

Tény, hogy az ELI-ALPS projekt nem vált széleskörű, külföldi és hazai kutatók aktív részvételével fejlődő projektté, hanem szinte kizárólag helyi, a politikusokkal jó kapcsolatot ápoló tudósok kezében maradt

– fogalmaznak a fizikusok.

A szegedi lézerközpontot a nagy teljesítményű lézerberendezések teszik igazán értékessé, ezek és a hozzájuk tartozó nyalábutak, diagnosztikák viszont még mindig nem készültek el, és mára – szól a kritika – az ELI-ALPS nagy ismétlési frekvenciájú lézere már évek óta nem számít csúcstechnológiának, hiszen például a Európai XFEL SQS berendezése gyakorlatilag ugyanilyet vásárolt tartaléknak, amíg az igazi” el nem készül.

A tervezés és kivitelezés során elkövetett mulasztások következtében jelenleg a műszaki tartalom a vártnál gyengébb, a kutatók számára a legizgalmasabb paraméterű (a nagy ismétlődési frekvenciájú és a legrövidebb impulzusú) lézernyalábok egyelőre nem állnak rendelkezésre. Ez veszélyezteti az ELI-ALPS eredeti tudományos misszióját.

A fizikusok szerint ez a fő probléma Szegeden, illetve az, hogy ezzel összefüggésben nincs igazi nemzetközi érdeklődés, ami költségvetési szempontból is hátrány. „Feltehetően a magas működtetési költség és a tagdíjfizetői érdeklődés hiánya az oka annak, hogy az ITM 2019-ben átalakította az ELI-HU és az ELI-ALPS vezetését” – fogalmaznak.

Az eddigi problémák után a mostani, minisztérium által kezdeményezett változásoknak akár pozitív hatása is lehet. Az intézetnek egészen mostanáig nem volt tudományos igazgatója, idén márciustól már van: azt a Varjú Katalint nevezték ki, akiről a fizikusok is elismerik, hogy kiváló hírnévnek örvend a szakmában. Azt ugyanakkor kifogásolja a szakma, hogy az ELI-HU ügyvezetője a váltások után is egy gazdasági szakember lett, nem pedig egy tudományos háttérrel, kutatásirányítási tapasztalatokkal rendelkező menedzser.

Palkovics az egész intézet átvilágításával megbízta Krausz Ferencet, a müncheni Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatóját. Krausznak a projekt kitalálásában is nagy szerepe volt, és hozzá kötődik a bejelentett nagy molekuláris ujjlenyomat projekt is. „Az átvilágítás – amennyiben független és szakszerű módon fog lezajlani – hozhat pozitív eredményeket a személyi és műszaki feltételek felmérése utáni észszerűsítésekkel, és ebben a tekintetben a szakmai közösség meg is bízik Krausz szakértelmében” – írják, de azt is hozzáteszik, hogy más országokban valószínűleg összeférhetetlenségnek találnák, hogy ezzel párhuzamosan 20 milliárd forintot kapjon az ITM-től lézeres molekuláris ujjlenyomat projektjére”.

A kilátások az átvilágítási tervek és az átalakítások ellenére sem rózsásak – fogalmaznak a kutatók. A két bejelentett nagy projekt egyike sem kötődik az ELI-ALPS valódi tudományos missziójához, így azt nem igazán erősítik – írják.

Ez a két projekt az eredeti problémák megoldásához nem visz közelebb, tehát semmilyen szempontból nem tekinthetők jó befektetésnek, és nem segítenek az ELI-ALPS gondjainak hosszútávú megoldásában sem, legfeljebb pénzügyi gyorssegélyt jelentenek.

Bírálatuk szerint a kormányzat nem értette meg, hogy kézi vezérlés helyett csak az autonóm, széles szakmai közösségtől várható egy ekkora projekt sikerre vitele. Szerintük azért hiányzik a nemzetközi érdeklődés, mert „a szabad tudomány élenjáró kutatóközpontjai csak ott jöhetnek létre, ahol nem politikai megfontolások döntenek a szakmai szempontok helyett, ahol nem lép kézi vezérlés az átlátható döntési folyamatok helyébe”.

A kritikákról megkérdeztük az Innovációs és Technológiai Minisztériumot is, ha megérkeznek a válaszaik, azokat is közzétesszük.

Frissítés: az ITM válaszolt

A minisztérium névtelen üzengetésekről, általánosságokról beszél, konkrét kérdéseinkre nem válaszoltak, de azt mondják, segíteni szeretnék a konstruktív párbeszédet. Palkovicsék reakciójáról itt olvashatnak.