Szegeden rejtőzik a világ legkülönlegesebb kompjútertörténeti gyűjteménye

Olvasóink közül valószínűleg sokan jártak már Szegeden, a Szent-Györgyi Albert Agorában, ahol egyebek mellett helyet kapott az Informatika Történeti Kiállítás (ITK) is. Itt rendszeresek az időszaki kiállítások, az Index például legutóbb a Generációk Saját Mobiljai című tárlatról, kicsit korábban pedig a MI és a Robot kiállításról számolt be. De ha nincs is épp valami tematikus kamarakiállítás, akkor is érdemes Szegeden járva megtekinteni az ITK-t, ugyanis a kiállított tárgyak, informatikatörténeti relikviák révén remek képet kaphatunk a számítástechnika fejlődéséről, az első kibernetikus gépezetektől, a szobányi kompjútereken át, napjaink okoseszközeivel bezárólag.

"A világon nincs még egy ilyen gyűjtemény" – mondta az Indexnek Alföldi István, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság igazgatója a gyűjteménnyel kapcsolatban. "Az Informatika Történeti Múzeum Alapítvány gyűjteménye több évtizedes munka gyümölcseként állt össze, három nagyszerű ember, Muszka Dániel, Kovács Győző és Bohus Mihály jóvoltából. A nyolcvanas években kezdődött gyűjtés eredményeképp elmondhatjuk, hogy a szegedi gyűjtemény egyedülálló a világon. Van ugyan négy-öt nagy informatikatörténeti múzeum a világon, de olyan, amiben a keleti és a nyugati fejlesztések fő állomásai egyszerre láthatók, egy sincs."

A három gyűjtő által vállalatoktól, közintézményektől, magánszemélyektől kapott és vásárolt külföldi és hazai számítástechnikai ritkaságok számára a szegedi egyetem ajánlotta fel az öthalmi laktanya egyik épületét: a Budapesti út 5. szám alatti, volt szovjet katonai bázis négyemeletes épületének még használható helyiségeit mostanra szinte teljesen meg is töltötték a számítástechnikai relikviák. Közben a 90-es évek elején megalakult a gyűjteményt kezelő Informatika Történeti Múzeum Alapítvány, aminek alapítói a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság, az Országos Műszaki Múzeum és az Államigazgatási Számítógépes Szolgálat (ÁSZSZ) volt, létrehozásához pedig társult a szegedi egyetem és önkormányzat is. Az alapítványi gyűjtemény 2007-ben muzeális besorolást kapott hivatalosan is, ami egyfajta rangot, védelmet is jelent más, kevéssé jelentős gyűjteményekhez képest.

Az alapítvány alapítói közül mára csak az NJSZT viseli gondját a felhalmozott tárgyi emlékeknek, amik közül szerencsére egész sokat láthat a nagyközönség is. 2012-ben épült meg ugyanis uniós támogatással Szegeden a Szent-Györgyi Albert Agora, ahol 2013 júniusában megnyílhatott A jövő múltja című kiállítás. Ezen a kétszintes kiállításon a teljes gyűjtemény körülbelül egyharmadát tudja az alapítvány méltó körülmények között bemutatni, illetve az NJSZT által szervezett időszaki, utazó kiállításoknak helyet adni.

A jövőre nézve persze a legjobb megoldás egy állandó múzeum, állandó és időszaki kiállításokkal, egy hozzá kapcsolódó kutatóműhely, illetve az értékeket megőrző, műszakilag megfelelő színvonalú raktár lenne. Az NJSZT egyébként erősen bízik abban, hogy pár éven belül sikerül intézményes kereteket adni a gyűjteménynek, amire amúgy égető szükség is lenne, mivel a közhasznú, tudományos egyesület egymaga egyre nehezebben tudja a fenntartás évi több tízmillió forintra rúgó költségeit kigazdálkodni. Az alábbi fotók segítségével az olvasók is betekinthetnek egyrészt az Informatika Történeti Kiállítás anyagába, másrészt megmutatunk néhány érdekességet a nyilvánosság előtt zárva tartott raktárból is.