Dezső
11 °C
18 °C
Index - In English In English Eng

Egymással üzletelő autó meg benzinkút van, a technológiába vetett bizalom viszont nincs

ausstellung bcw img h720
2019.05.16. 05:14

Ha valami mellett elkötelezte magát az elmúlt években a Bosch, az az, hogy minden összekapcsolnak mindennel. Az így megvalósuló összekapcsolt világról pedig Berlinben tartanak éppen kétnapos konferenciát, és egy 700 fejlesztőt tömörítő hackathont, ahol annak a gyakorlati megoldásait mutatják be, hogy ez a valóságban mennyivel többet jelent majd, mint hogy a hűtő felhívja a figyelmet, hogy megrohadt a paradicsom, pedig már egy hete mondta, hogy meg kellene enni, és még receptet is ajánlott hozzá. Persze ez is része a dolgok internetének, de vannak azért ennél sokkal hasznosabb elképzelések is, hogyan lehet kihozni a legtöbbet abból, ha minden kommunikál mindennel. Olyan dolgok is, amikre eddig nem feltétlenül számított az ember.

Első fázis a terítés

A Bosch ConnectedWorld 2019 kiállítás nyitóbeszédén dr. Volkmar Denner, a Bosch vezérigazgatója ismertette, mi minden kell ahhoz, hogy az egymással kommunikáló világmindenség megvalósulhasson, és mi mindent tettek meg mindezért. Az egyik mérföldkőnek azt nevezte, amikor 2016-ban már megengedték neki, hogy nyakkendő nélkül prezentáljon, ami szerinte azt is bizonyítja, hogy a kulturális megújulás cégen belül, mennyire kihat egy vállalat egészére. Hogy ez számszerűsítve mennyiben járult hozzá a Bosch eladási adataihoz, azt nem tudni, de a nyakkendős intermezzo után megerősítette azt a tényt, hogy az egymással kommunikáló tárgyak jövőjének első fázisa, hogy legyenek olyan eszközök, amik képesek arra, hogy összekapcsolódjanak. 2018-ban 52 millió olyan terméket adott el a Bosch, ami erre alkalmas. Szintén célszerű, ha olyan rendszert dolgoznak ki, hogy ezek a termékek ne csak egymással tudjanak kapcsolódni, hanem elég nyílt, ugyanakkor elég biztonságos legyen a rendszer ahhoz, hogy más termékek is beszálljanak a nagy közös buliba, azaz valóban kommunikáljanak egymással.

Aztán a dolgok internete után jön a dolgok gazdasága

Dr. Volkmar Denner szerint a jövő nem áll meg ott, hogy vannak a dolgok, amik kommunikálnak egymással, hanem lesznek a dolgok, amik közösen üzletelnek. Ez elsőre elég vadul hangzik, és nem is igazán egyszerű elképzelni a gyakorlatban, hogy mit is jelent ez egészen pontosan. 

A jövőben az autóm lemeccseli a hűtővel, hogy mikor vigyen el a boltba?

Ha nem is ennyire sarkalatosan jelenik ez majd meg, de valóban az a cél, hogy okos és jó üzleteket kössenek az egymással kommunikáló tárgyak, erről már a Bosch technógiai vezetője, dr. Michael Bolle beszélt.

Bolle szerint az egész kérdés egyik kulcsa a mesterséges intelligencia, ez ugyanis nem csak a hatékony működésnek az alapja, hanem annak is, hogy az adatokat elemezve pontosan tudják, milyen alakításokat, frissítéseket kell végezniük a rendszerben, hogy minden jól működjön. Ezzel együtt a Distributed Ledger Technologies (DLT) is fontos elem, ez magyarul az elég rosszul hangzó „elosztott főkönyvi technológia” nevet kapta hivatalosan is. Az Európai Központ Bank magyarázata szerint ennek segítségével többek között a pénzügyeink sem egyetlen rendszer, például a bank központi szerverén keresztül futnak át, hanem olyan tranzakciós adatbázis, amely több számítógépből álló hálózaton oszlik el. A leggyakrabban előforduló formája a blokchain. Rendszerint a hálózat minden tagja számára olvashatók az információk, és jogosultságtól függően kiegészíthetők.

Mire jó ez az egész?

Ez teszi majd lehetővé, hogy például az automatikusan fizessen az autó a fizetős útszakaszokon, vagy elindítsa a parkolást, esetleg fizessen a benzinkúton tankolás után. Ezek már például pontosan ennek a dolgok gazdaságának részei, amikor egymással üzletelnek a tárgyak, mi meg néha közbeavatkozunk, amikor a benzinkúton kellene még egy csoki is. 

De hogy konkrét példákat is említsen, Bolle nem csak automatizált és optimalizált elektromos töltőállomásokról mesélt, amik alkudoznak az autóval, hogy melyiknél olcsóbb a töltés, hanem beszélt arról is, hogy a Siemensszel közösen dolgozva a jövő parkolása már nem arról szól majd, hogy a körút melletti kis utcákban köröz az ember, hátha valaki végre elmegy és felszabadul egy parkoló, hanem az autó letárgyalja akár a közeli parkolóházakkal, hogy hol van hely, és mennyiéért, az okos rendszernek köszönhetően a parkolóházak pedig majd a tervek szerint egymásra licitálnak, hogy minél jobb ajánlatot adjanak. Aztán mikor behajtottunk, egyből el is indítja a parkolást, vagyis még csak jegyet sem kell kérni, és amíg mi visszatérünk az autóhoz, az már azt is kinyomozta, hol kell kihajtani a garázsból. Ez egyelőre távolinak hangzik, pedig a már van olyan Bosch és Siemens központ, ahol aktívan tesztelik.

A Boschnak annyira bejött a #likeabosch kampány, hogy ide is elhozták, csak azért, hogy a klipből megismert figura az előadás egy adott pontján bekerekezzen az okosbiciklin, és elmondja, hogy ez annyira jó, hogy vissza se akarja adni, majd visszaadta és kiment, hogy Bolle folytathassa az életszerű példákat, de azért egyértelművé váljon, hogy ez az okosbicikli dolog tényleg nagyon fontos a cégnek, még ha elsőre elég kikerekedett szemmel is néz az ember maga elé, hogy mégis mi értelme van egy ilyennek, mi volt a baj a hagyományos teljesen hülye biciklikkel. De azon leszünk, hogy ezt hamarosan kiderítsük.

Gyártás #likeabosch

Az egyik fejlesztés, amivel a gyárban dolgozók életét könnyítik meg, vagy ha máshonnan közelítjük meg a témát, akkor elveszik a munkájukat, az például a minőség-ellenőrzés. Mint az előadáson kiderült, ennek munkának néhány része meglehetősen unalmas, hiszen az alkalmazott sokszor egész műszakban kis alkatrészeket szemrevételez, hogy hol a hiba és az eltérés. Ami a cég részéről valószínűleg fontosabb mint az unalom, az az, hogy meglehetősen magas a hibaszázalék is, mert az embereknek szíve van, türelmük meg néha nincs, ezért néha átengednek egy olyan darabot, ami nem az igazi, de annyira nem is rossz. A mesterséges intelligenciával megáldott robot viszont nem kezd el azon gondolkozni a műszak második órájában, hogy mikor mehet már haza, hanem nagyon precíz módon végzi a feladatát, és nagy felbontású képeket készít, majd valós időben elemzi is őket. Ez a Vipas, ahol egy robotkar és egy számítógép végzi a munka oroszlánrészét már idéntől több gyárban, az ember pedig csak kiszolgálja, hogy mindig legyen elegendő mennyiségű leellenőrizni valója. Hogy ebben az esetben ki kinek a főnöke, és ki szolgál ki kit, az már egy nehezebb filozofikus kérdés, úgyhogy ebbe nem is mennénk bele. 

Okos látás 

Itt arról van szó, hogy ahogyan 2005-ben az analóg kamerákat elkezdte felváltani a digitális kamera, úgy jutottunk el szépen addig, hogy egyszerű képrögzítés helyett képelemzés is történik. 2015-ben mutatták be az első olyan kamerába épített algoritmust, ami elemezni tudta például az illetéktelen behatolást. 2017-ben már nem csak biztonsági szempontok jelentek meg, hanem akár a boltokban lehetett elemezni a vásárlók szokásait.

Hogy ez az adatvédelmi félelmek idejében mennyi más kérdést is felvet, arra most ne térjünk ki, maradjunk annál, hogy 2019 jelszava a különböző szereplők előtt is nyitott rendszer lesz. Erről akkor beszélünk, mikor különböző szereplők használhatják ugyanazt a kamerarendszert. Egyszerre lehet például őket használni vagyonvédelemre, biztonsági célokra, és mondjuk arra, hogy megnézze a rendszer, hol van szabad parkoló, vagy hogy azonnal jelezni tudjon az útvonaltervező ha hirtelen valamilyen okból lezárják az utat. Sőt, ezzel arra is van mód, hogy az autóban, szintén valós időben be lehessen látni olyan útszakaszokat, amiket eddig csak nehezen, például meg lehet győződni, hogy a merőleges utcában tényleg nem jön semmilyen autó.

Már csak egy valami hiányzik, mondjuk az pont elég fontos

Ha megvannak a dolgok, megvan a technológia, akkor már csak az hiányzik, hogy az emberek meg is bízzanak benne. Itt nem feltétlenül a gépek lázadása a legnagyobb félelem, sokkal inkább az, hogy hogyan bízhatnám rá például a pénztárcámat az autómra? Nyilván az autó virtuális feltöréséhez több kell egy feszítővasnál, de így is megvan a félelem, amit ha már így összegyűltek Berlinben a szektor legfontosabb szereplői, meg is vitatnak, hiszen az előrejelzések szerint 2020-ra a globális IoT-piac eléri a 250 milliárd dollárt, ami éves szinten 35 százalékos növekedést jelent, vagyis szemmel láthatóan hihetetlen gyorsasággal közelítünk afelé, amit a technológiai cégek vizionálnak, vagyis hogy minden összekapcsolódik mindennel.

Ehhez azonban az kell, hogy ne csak néhány kulcsszereplő uralja az internetet, akiknek a feltételeit és változtatásait más lehetőség híján mindenkinek el kell fogadnia, hanem minél több szereplő tudjon együttműködni, ami egy esetleges külső támadással szemben is kevésbé teszi kiszolgáltatottá, mintha csak néhány nagy szereplő uralná le az internetet, pedig a rendszerek összekapcsolása most úgy tűnik, hogy rengeteg lehetőséget tartogat, nem csak a mindennapi élet területén, de például abban is, hogy az energiafelhasználás optimalizálásával hogyan lehet megálljt parancsolni a klímaváltozásnak.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!