Meghalt Murray Gell-Mann, a kvarkelmélet megalkotója

Pénteken 89 éves korában elhunyt Murray Gell-Mann, a kvarkelmélet megalkotója, aki az elemi részecskék és a kölcsönhatásaik osztályozásával kapcsolatos felfedezéseiért 1969-ben a fizikai Nobel-díjat is elnyerte – írja a Science News.

Gell-Mann kétségtelenül korának egyik legnagyobb fizikusa volt: az 1950-es évek-ben részt vett az újonnan felfedezett részecskék, a kaonok és hiperonok tanulmányozásában, a hatvanas évek elején pedig ezek segítségével jósolta meg a később felfedezett omega-mínusz hiperon részecske létezését.

Egyik legnagyobb sikere a Gell-Mann–Nishijima-összefüggés felállítása, ami eredetileg empirikus formula volt, de az általa 1964-ben létrehozott  kvarkmodell megmagyarázta. Ezt megelőzően a fizikusok azt gondolták, hogy az atomok csak elektronokból, protonokból és neutronokból állnak, ekkor viszont kiderült, hogy ezek is elemi részecskékből, vagy az ő kifejezésével élve kvarkokból épülnek fel.

Gell-Mann 1972-ben aztán előállt a kvantum-színdinamika elméletével, ami végül teljes leírását adta az atomi részecskéket összekötő "erős kölcsönhatás" működésének. A tudós munkájáért 1969-ben egyedül kapta meg a fizikai Nobel-díjat.

Az ő nevéhez köthető egyébként az Új-Mexikóban található Santa Fe Intézet létrehozatala is, ami olyan komplex rendszerek kutatásával foglalkozik, mint az emberi test, egy metropolisz, az internet, vagy akár a Naprendszer.