Arnold, Levente
18 °C
29 °C
Index - In English In English Eng

"Lépésről lépésre szüntetik meg a tudományos gondolkodás szabadságát"

PVL5444

"Szabadságot a tudománynak! Szabadságot az Akadémiának" jelszó alatt hirdetett tüntetést az Akadémiai Dolgozók Fóruma vasárnap délutánra. A demonstráció előzménye, hogy a Palkovics László vezette Innovációs Minisztérium az elmúlt hetekben az MTA kizárásával, az Akadémiával való konzultáció és megkérdezése nélkül elkészítette a kutatóintézeti rendszer teljes átalakításának tervezetét, ami az Indexen szivárgott ki. Eszerint erővel vennék el az MTA kutatóintézeteit, az Akadémiát pedig vagyona átadására kényszerítenék.

A szervezők délután kettőre hirdették meg a gyülekezőt a Fővám téri Corvinus Egyetemhez, innen vonultak az MTA-épülethez, érintve "a kormány tudományosság elleni intézkedéseinek stációit", így az ELTE Bölcsészettudományi kart és a CEU-t. 

A tüntetésen több ezren voltak, helyszíni kollégánk szerint körülbelül ötezren voltak, MTA-s kitűzőkkel és táblákkal. "Az államosítás nem innováció", "Hetedik parancsolat: Ne lopj! (És ne tőlünk!)", "Az állam nem támadhat rá a nemzet tudósaira", "Töriből csak a Rákosi-korszakig jutottatok?", állt többek között a táblákon.

A tömegben ott volt a Momentum Fekete-Győr András vezetésével, a DK Gréczy Zsolttal, látni lehetett Párbeszéd-zászlót is, valamint az MSZP-s Kunhalmi Ágnest is, mellette Pálinkás Józsefet, volt MTA-elnök és volt Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnököt.

Pálinkás az Indexnek azt mondta, nem tudja, mi lesz a megszüntetett 1956-os Intézet jövője, de az 56-os eseményeknek még számos olyan részlete van, amit fel kell dolgozni, és ehhez hozzáértő, elfogulatlan emberek kellenek. Utódját, a jelenlegi MTA-elnököt, Lovász Lászlót mindenben támogatja. A Palkovics-tervezetet felháborítónak tartja, szerinte a kutatóhálózatoknak önálló, szuverén igazgatással kell működniük.

A szervezők egy kis mobilszínpadot is felállítottak, minden helyszínen erre álltak fel a felszólalók. Kezdésként az egyik szervező foglalta össze a kormány tudományellenes intézkedéseit (például a CEU-ügy, gender szak betiltása), majd azt is mondta, szerinte

így szüntetik meg lépésről lépésre a tudományos gondolkodás szabadságát.

Ezután Deák Dániel egyetemi oktató kissé pesszimista beszédében azt mondta, ha a kutatóintézetek dolgozói behódolnak, vagy nem állnak ki az igazukért a kormány nyomásával szemben, akkor azzal megalkusznak. A nagy kérdés, hogy érdemes-e így dolgozni. Deák szerint nem.

Gárdos Judit, az Akadémiai Dolgozók Fórumának tagja így beszélt:

Nem tűrjük, hogy kormányhivatalnokok döntsenek kutatásokról, kutatói munkáról. Ilyen a világon sehol sincs, egyetlen demokratikus államban sem. 

Majd azt is mondta, a fiatalok, köztük fiatal kutatók tömegesen hagyják el az országot. Ezután feltette a kérdést:

ki fog ebben az országban kutatni?

Ha olyan országban élünk, ahol egyik napról a másikra megszüntethetnek intézményeket, mint ahogy pár nappal ezelőtt bejelentették az 1956-os Intézet végét is. A demonstrálók fujjolással reagáltak. 

A tömeg ezután a kiskörúton a Belváros irányába, az ELTE Bölcsészettudományi karához vonult át egy rövid megállóra. Itt Egressy G. Tamás, a Spirita Társulat vezetője, rendező és színész szavalta el A walesi bárdok című Arany János-balladát, amiben burkoltan arról van szó, hogy a költőknek sosem szabad megalkudniuk a zsarnoksággal szemben, ki kell tartani. Miközben a tömeg eleje a szavalást hallgatta, a vége még a Kálvin téren volt.

A vonulás következő megállója a CEU volt, ahol Molnár Áron (noÁr) színész, rapper szólalt fel. Azt mondta, akkor is ki kell mennünk, amikor a klímaváltozásról vagy a kilakoltatásról van szó, majd elmondta Tanulni akarunk! című költeményét, aminek egy része így hangzik: "Tudományt akarunk, de nem mindegy, hogyan. Ezért harcolunk, igen-igen sokan".

Végállomás: Akadémia 

Majdnem három órával a kezdés után a vonulás végállomása a Magyar Tudományos Akadémia épülete volt a Széchenyi István téren. Több száz ember várta itt tapssal a vonuló tüntetőket, akikhez aztán csatlakoztak is.

Rainer M. János, az 1956-os Intézet vezetője és az MTA levelező tagja itt arról beszélt, hogy az 56-os Intézet beolvasztása a kormány egy háttérintézetébe tulajdonképpen "a végüket jelenti", amiről ők is csak az újságból értesültek. "Ezt most nem fogjuk túlélni" - tette hozzá, majd rámutatott a Karmelita kolostorra, miközben azt mondta, tudjuk, hogy az ilyesfajta gondolatok onnan származnak. Azt is kérte viszont, ne mindig róluk beszéljünk, mert ők ezt élvezik a legjobban, hanem csak folytassuk a munkát. Beszédét egy lengyel idézettel zárta: "Nincsen szabadság szolidaritás nélkül."

Zsoldos Attila, az MTA rendes tagja, elnökségének tagja

"szürreális vonásokban bővelkedő törvénytervezetnek" nevezte a Palkovics-tervezetet.

Nagy taps fogadta beszédének azt a részét, amikor arról beszélt, mit fogunk mondani unokáinknak akkor, amikor majd megkérdezik, mit csináltunk, hol voltunk, amikor fel akarták számolni a Magyar Tudományos Akadémia szabadságát? "És mi majd tiszta lélekkel nézhetünk a szemükbe. Emellett szinte mellékes, hogy a tiltakozás eredményes lesz-e. Nem azért kell az ügy mellé állni, mert esély van a győzelemre, hanem azért, mert védelemre szorul." Ő maga is kicsit döbbenten áll a történtek előtt, de azt javasolja kutatótársainak, hogy viselkedjenek szabad emberekhez és kutatókhoz méltón.

Ha a tervezet mégis megvalósulna, azt figyeljék úgy, mint egy kavargó káoszt, őrizzék meg józan eszüket, mert egy katasztrófa sem tart örökké. Az ár elvonul, lesz újjáépítés.

A vonulók tömeg több mint fele elszivárgott az utolsó beszéd végére, tudósítónk szerint körülbelül kétezren maradhattak az MTA környékén. Végül a Szózat közös elszavalása után szélnek eresztették az embereket.

Teljes politikai irányítástól tartanak

A Magyar Tudományos Akadémia és a magyar kormány közötti feszültségről  folyamatosan és részletesen beszámol az Index. A héten kiszivárgott kormányzati tervezet értelmében az MTA-tól elvennék mind a tizenöt kutatóintézetét, azokat kiszerveznék egy újonnan létrehozandó intézménybe, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatba, amelynek irányításában meghatározó befolyása lenne a kormánynak. Az MTA-t törvénnyel akarják kötelezni arra, hogy a kutatóintézetekhez kapcsolódó teljes akadémiai vagyont ingyenes használatba adja oda, vagyis az intézetek mellett az MTA vagyonának meghatározó részét is elvennék. Ez gyakorlatilag államosítást jelent akkor is, ha ezt tagadni fogják, mondván, csak használatról van szó. 

Egy-két hónapja még úgy tűnt, Palkovics László ITM-e és a Magyar Tudományos Akadémia vezetése kompromisszumra juthat egymással, de hiába egyeztek meg sok mindenről a tárgyalásokon, a fő kérdésben nem közeledtek az álláspontok: az MTA mindenképpen meg akarta tartani a kutatóhálózatot, és a kutatóknak is érdemi beleszólást igényelt az új rendszerben. Palkovics jelezte, hogy mindenképp keresztülviszi akaratát, most már az Akadémiával való egyeztetés nélkül.

A törvénymódosítások már augusztus elsején hatályba léphetnek, vagyis két hónapon belül elvehetik a Magyar Tudományos Akadémia legfontosabb intézményeit és vagyonát.

Az akadémiai vezetés szerint a törvénytervezet alkotmányellenes, valamint teljes politikai irányításról beszélnek, és arra kérik a kormányt, hogy ehelyett tartsa magát ahhoz, amiről a tárgyalásokon megállapodtak a minisztérium képviselőivel. Emellett az Európai Bizottság is határozottan kiállt a "kutatási szabadság és az intézmények autonómiája mellett, mind a finanszírozás, mind az önkormányzás tekintetében".

(Borítókép: Pavel Bogolepov / Index)

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!