Dániel, Daniella
17 °C
35 °C
Index - In English In English Eng

Palkovicsék benyújtották az MTA-t megcsonkító törvényjavaslatot

IMG 20190602 174556
2019.06.04. 19:30 Módosítva: 2019.06.04. 22:32

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium benyújtotta a parlamentnek a „hazai kutatás-fejlesztés és innováció intézményrendszerének és finanszírozásának átalakításához szükséges” törvénymódosítási javaslatát – vagyis azt a javaslatot, ami az MTA működését alapjaiban változtatná meg, és legalább részben a minisztériumhoz ragadná a rendelkezést a kutató pénzek fölött. A törvényjavaslat szövege kedd este még nem került fel a parlament.hu-ra, de tartalma az ITM sajtóközleményéből megismerhető.

Mint korábban megírtuk, a javaslat egy verziója már kiszivárgott nekünk, a végleges verzió nagy vonalakban követi is azt. A törvényjavaslat központi eleme az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat nevű új képződmény, ami az ITM sajtóközleménye szerint önálló költségvetési fejezetet képez a költségvetési törvényben, és nem tartozik a kormány irányítása vagy felügyelete alá. A javaslat értelmében az ELKH tizenhárom fős irányító testületébe hat főt a Magyar Tudományos Akadémia, hat főt pedig a kormány delegál azzal, hogy legalább kétharmadukat a tudomány művelői közül kell kiválasztani. Az elnököt a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és a miniszter közös javaslatára a miniszterelnök nevezi ki. Az ELKH felügyeletével a következő központi költségvetési szervek működnek majd:

  • Agrártudományi Kutatóközpont,
  • Atommagkutató Intézet,
  • Bölcsészettudományi Kutatóközpont,
  • Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont,
  • Energiatudományi Kutatóközpont,
  • Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet,
  • Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont,
  • Nyelvtudományi Intézet,
  • Ökológiai Kutatóközpont,
  • Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet,
  • Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet,
  • Szegedi Biológiai Kutatóközpont,
  • Társadalomtudományi Kutatóközpont,
  • Természettudományi Kutatóközpont,
  • Wigner Fizikai Kutatóközpont,
  • Támogatott Kutatócsoportok Irodája.

Az irányító testület munkáját egy „tudományos szempontokat és érdekeket megjelenítő tudományos tanács és a világszerte elismert külföldi kutatókból álló nemzetközi tanácsadó testület segíti majd”. Utóbbi közreműködik „az ELKH rendszeres teljesítménymérésében, növelve a működés hatékonyságát”. Az ELKH valóban meg is jelent a kedden nyilvánosságra hozott költségvetési tervben, közel 32 milliárd forintos büdzsével, amit a sajtóközlemény forrásemelésként említ, valójában azonban inkább a kutatóintézetek korábbi büdzséjének egy helyre csatornázásáról van szó. A változás jól látszik az idei költségvetést és a jövő évi tervet összehasonlítva: az MTA-nak idén 56,1 milliárd forintos tervezett kiadása volt, jövőre csupán 16,9 a javaslat, miközben a semmiből megjelenik az ELKH.

elkh.png

A javaslat további fontos eleme az innovációs és technológiai miniszter (azaz Palkovics László) által vezetett, tizenegy tagú Nemzeti Tudománypolitikai Tanács. A kizárólag a miniszterelnöknek felelős testület „véleményt alkot és javaslatot tesz a kormány kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységével kapcsolatban, figyelemmel kíséri az NKFI Alap működését, éves programstratégiáját”. Tagjait és társelnökét a miniszter javaslata alapján a miniszterelnök kéri fel és nevezi ki a gazdasági, a tudományos és az állami szféra meghatározó szereplői közül – vagyis az Akadémiának a jelek szerint nincs sok befolyása e tanács működésére, miközben vélhetően az NTT fog javaslatokat tenni támogatandó kutatási főirányokra.

A sajtóközlemény szerint a tervezett változások elsődleges célja „Magyarország versenyképességének növelése a hatékonyabb működés és az egységes, teljesítményalapú forráselosztás feltételeinek megteremtésével”, és több forrásból több kutatást szeretne a kormány. A részleges államosítással egyenértékű törvénymódosító javaslatot azonban az MTA a kutatói szabadság súlyos megsértéseként éli meg, és hevesen tiltakozott a kutatóhálózat elcsatolása ellen. A törvényjavaslat sajtóközleményben írt fő pontjai arról tanúskodnak, hogy az MTA javaslatait a kompromisszumra az ITM nem vette figyelembe.

A sajtóközlemény nem tér ki fontos nyitott kérdésekre, amikre a törvényjavaslat pontos szövegének kell majd választ adnia. Ilyen kérdés például, hogy lesz-e valamilyen alapfinanszírozásuk a kutatóintézeteknek, illetve hogy az intézeti tulajdont törvényi erővel az állam ingyenes használatába kell-e majd adni. Az MTA korábban több kisebb kérdésben dűlőre jutott Palkoviccsal – például abban, hogy az irányító testület az igazán fontos kérdésekről kétharmados többséggel döntsön, illetve arról, hogy az ELKH csak egyéves moratórium után kezdje átalakítani a kutatóintézeteket –, ezek törvényi garanciája vagy annak hiánya szintén a teljes szövegből derülhet ki.

Frissítés (22:50):  A törvénymódosító javaslat teljes szövege felkerült a parlament.hu-ra. Ez alapján a fontosabb nyitott kérdésekre a válaszok:

  • A javaslat kötelezi az MTA-t, hogy tulajdonát ingyen használatba adja.
  • A kutatóhálózat irányító testületében az MTA közgyűlése által megszavazott egyharmadnyival szemben a tagok fele kormánydelegált lesz. A kutatóhálózat nem kap közvetlen képviseletet ebben.
  • Az irányító testület delegáltjait a miniszterelnök nevezi ki, nem csak az elnököt.
  • Az irányító testületben nem kötik minősített többséghez a döntést fontos ügyekben, vagyis a gyakorlatban könnyen átvihető a kormányakarat.
  • Adnak viszont alapfinanszírozást a kutatóintézetek működéséhez - hogy mennyit és milyen szabályok mentén, az egyelőre nem ismert.

(Borítókép: Tüntetés az MTA épülete előtt 2019. június 2-án. Fotó: Nagy Attila Károly / Index)