Huba
16 °C
33 °C
Index - In English In English Eng

Egy bankkártyányi műanyagot ehetünk meg minden héten

2019.06.12. 11:36 Módosítva: 2019.06.12. 18:57

Az ausztrál New Castle-i Egyetem kutatásából az derült ki, hogy a környezet műanyagszennyezése következtében minden ember átlagosan 5 grammnyi műanyagszemcsét fogyaszt el minden egyes héten - természetesen anélkül, hogy erről tudomást szerezne. A kutatást a WWF rendelte meg.

Az emberi emésztésbe kerülő műanyagok fő forrását az úgynevezett mikroműanyagok, tehát a néhány milliméteresnél is kisebb szemcseméretű törmelék adja. Ezekből az emberek nagyjából 2000 szemcsét fogyasztanak el hetente,

ha pedig összeillesztenénk e darabokat, egy teljes bankkártya jönne ki belőlük.

A mikroműanyagok a táplálékkal, sőt a belélegzett levegő közvetítésével is bekerülhetnek a szervezetbe. A vízben úszó szemcséket elfogyasztják a kis halak, majd a táplálkozási hálózat túlvégén az ember tápcsatornájába jut. A nagy többségük mégis az ivóvízzel jut be bélrendszerünkbe. Bár a természetes vizekbe jutó műanyaghulladék kémiailag szinte sohasem bomlik le, fizikailag fokozatosan elaprózódik, és szinte láthatatlanul kicsi szemcsékre esik szét. Olyan kicsik a törmelékek, hogy a hagyományos ivóvízszűrők nem képesek elválasztani őket a víztől.

Mikroműanyagokat számos mindennapos élelmiszerben és italban találtak már - így az ivóvízben, a sörben, a tengeri herkentyűkben, a tengeri sóban is. Nyilvánvaló, hogy ez globális probléma. Még azok az országok is érintettek, akik egyébként óvják a környezetüket - hiszen a műanyagszennyezés elérheti őket más forrásból is.

- nyilatkozta Kala Senathirajah, a kutatás egyik munkatársa a CNN-nek. A kutatás 45 korábbi vizsgálat adataiból próbálta megbecsülni az emberek által elfogyasztott mikroműanyag mennyiségét. ebből kiderült, hogy csak az ivóvízből átlagosan 1769 darab műanyaszemcse jut a szervezetünkbe - és ebből a szempontból teljesen mindegy, hogy csapvizet vagy palackozott vizet iszunk. Sőt, egy másik vizsgálat egyenesen azt mutatta ki, hogy

aki palackozott vizet iszik, az évente 90 ezerrel több műanyagszemcsét kénytelen lenyelni.

Jelentős földrajzi eltérések vannak persze: Amerikában vagy Indiában például kétszer annyi műanyagot tartalmaz az ivóvíz, mint Európában. A tengeri rákok-kagylók azért szerepelnek jelentős mikroműanyag-forrásként, mert ezeket jellemzően egészben eszik az emberek, a béltraktusukkal együtt, így minden, amit lenyeltek, azonnal bekerül az emberi szervezetbe is.

A nagy kérdés természetes az, hogy kell-e félnünk mindettől, milyen egészségkárosodást okoznak a lenyelt mikroműanyagok. Nos, nem tudjuk. A műanyag önmagában nem különösen veszélyes anyag a szervezetre, de intenzív kutatások folynak a tekintetben, hogy a mikroműanyagok erőteljes fogyasztása okoz-e betegséget. Az viszont biztos, hogy eltávolítani őket a természetből szinte lehetetlen. Csak a termelésük visszafogása jelenthet hosszú távú megoldást. Jelenleg 330 millió tonna műanyagot termelünk világszerte, de

ez a mennyiség az évszázad közepére akár meg is háromszorozódhat.