Albert, Lipót
7 °C
14 °C
Index - In English In English Eng

Lovász: A kormány debilizálná a magyar tudományt

2019.06.12. 16:14

A kormány tervei szembe mennek az európai tudományfinanszírozás elveivel, veszélyeztetik a kutatás függetlenségét, és hosszú távon debilizálhatják a magyar tudományt – mondta Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke az MTA székházában tartott nemzetközi sajtótájékoztatón. A szerdai eseményre, amin jelen voltak a New York Timestól a Guardianig a világsajtó képviselői, azon a napon került sor, amikor a parlament valószínűleg elkezdi tárgyalni a törvénytervezetet, amivel a magyar kormány einstandolja az akadémiai kutatóhálózatot.

A magyar tudomány legfontosabb intézményrendszerét elvennék az MTA-tól, annak ellenére, hogy az akadémiai közgyűlés Palkovics László ITM-miniszter jelenlétében nagy többséggel nemet mondott a tervekre. Az innovációs miniszter ezt figyelmen kívül hagyva ragaszkodik a de facto államosításhoz: az Akadémiát arra akarja kötelezni, hogy ingyenesen adja át a formálisan a tulajdonában maradó kutatóhálózatot.

A Palkovics-tervezet szerint a kutatóhálózat már augusztus elsejétől az MTA-n kívülre kerülne. Az ezt célzó törvénymódosítás már a Parlament előtt van, az MTA leginkább talán abban bízhat, hogy a Néppárt és a Fidesz közötti kavarásokban a közigazgatási bíróságokhoz hasonlóan a magyar kormánypárt esetleg ebben is visszavonulót fúj, hogy javítson a nemzetközi helyzetén. A mostani sajtótájékoztató mindenesetre a probléma nemzetköziesítését segítheti. Arra a kérdésre ugyanakkor, hogy remél-e konkrét fellépést az EU-s intézményektől, Lovász László szkeptikusan válaszolt: szerinte nem sok direkt lépésre van lehetősége Brüsszelnek, inkább az eddig is érezhető erkölcsi támogatásban bízik.

Mi vagyunk az egyik legrégibb közintézmény Magyarországon, a magyarok támogatására lenne elsősorban szükségünk. Mi nem költözhetünk Bécsbe, mint a CEU

– mondta az MTA székházában tartott sajtótájékoztatón.

Az MTA elnöke szerdán levélben fordult a parlamenti pártok frakcióvezetőihez. Amellett, hogy az Akadémia melletti kiállásra kérte őket, a levél arra is rámutatott, hogy Palkovics László megszegte az akadémikusoknak tett korábbi ígéretét. Egy évvel ezelőtt, 2018 júniusában az innovációs miniszter még azzal nyugtatta az MTA elnökségét, hogy

A Kormány nem akarja azt, hogy az Akadémiáról a kutatóintézetek – ahogy ez más országokban megtörtént – leválasztásra kerüljenek.

Azon az elnökségi ülésen Palkovics László éppen a mostani terveivel ellentétes mondatokat fogalmazott meg, azt állítva, hogy „a kormány nem akarja csökkenteni az Akadémia költségvetését, nem akarja átvenni az akadémiai kutatóintézeteket, és átadni sem az egyetemeknek, a továbbiakban is az Akadémia autonóm döntése marad, hogy ezeket az intézeteket hogyan kívánja a jövőben menedzselni”.

Ehhez képest, mint azt a nemzetközi sajtótájékoztatón is összefoglalta az Akadémia elnöke, az elmúlt egy évben Palkovics a saját minisztériumához rendelte az akadémiai kutatóintézetek költségvetését, majd visszatartotta a forrásokat. „Lényegében azt üzente, hogy engedelmeskedjetek, különben nem lesz pénz” – ismertette a fejleményeket a külföldi újságírókkal Lovász László. Szerinte súlyosan megkérdőjelezhető módszereket alkalmaztak az elmúlt egy évben a tárgyalásokon, és nem volt meg az az alapvető bizalom, amire minden intézmény normális működéséhez szükség van.

Óriási többségben utasítja el a kutatói közösség a kormányzati terveket, több jeles kutató már távozott az országból

– jelentette ki Lovász László. Véleménye szerint a Palkovics által javasolt rendszerben ellensúly és külső kontroll nélkül érvényesülhet majd a kormányzati akarat.

A politikai jellegű találgatásoktól általában tartózkodó akadémiai elnök ezúttal belement abba is, hogy mit gondol arról, mi lehet a kormány igazi motivációja. Három okot sorolt fel:

  • A miniszter bizonyára tényleg erősen hisz a technológiai haladás előmozdításában Magyarországon, és ehhez keres eszközöket;
  • bár az ország már most is elég központosított, a további centralizálás lehet a cél, ahogy ezt más ágazatokban is látni; 
  • Palkovicsnak személyes rossz érzései vannak az akadémiai kutatási hálózatból kapott kritikák miatt.

A kérdésre, hogy melyik tudományterületek vannak a leginkább veszélyben, azt mondta, „nem nagyon akarok belemenni a részletekbe, nehogy önbeteljesítő jóslat legyen belőle”, de általában a társadalomtudományok nagyobb veszélyben vannak, mint a természettudományok. Lovász szerint az utóbbiak is bajban lehetnek azonban, ha az alapkutatásokat kevésbé támogatják majd. Az akadémiai elnök szerint ez hosszú távon debilizálhatja a tudományt Magyarországon. A társadalomtudományok azért is vannak különösen nehéz helyzetben, mert gyakran ütköznek a politikával. „Bár nem politizálnak, természetüknél fogva időről-időre kritikákat fogalmaznak meg szakpolitikákkal kapcsolatban.” Lovász László szerint a mindenkori kormányoknak sokkal inkább figyelnie kellene ezekre az építő kritikákra, nem elhallgattatni őket.