Huba
16 °C
33 °C
Index - In English In English Eng

Nagyravágyó űrkutatási programot jelentett be India

2019.06.13. 22:33

India nagyravágyó űrkutatási programot jelentett be csütörtökön, amelyben saját űrállomás megépítése, valamint a Nap és a Vénusz kutatására indított missziók is szerepelnek az MTI szerint. A második - régóta késlekedő - Csandrajáan-2 űrszondát július 15-én indítják - közölte sajtótájékoztatóján Kailaszavadivu Szivan, az Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO) igazgatója.

A misszió csúcspontja szeptember 6-án vagy 7-én lesz, amikor az űrszonda leszáll a Hold árnyékos oldalán, "ott, ahol még senki más nem járt".

"Sok tudományos felfedezést várunk ettől a küldetéstől" - mondta Szivan. Az űreszköznek a Hold felszínére juttatása az ISRO eddigi legbonyolultabb feladata - tette hozzá a szakember. Űrhajós világűrbe juttatását 2021 decemberére tervezik, az előkészületek szintén folynak. Az ISRO eredeti feladata az volt, hogy űrprogramjával javítsa az indiai állampolgárok biztonságát és életminőségét - mondta Szivan.

A Nap kutatására hivatott Aditja L-1 missziót a tervek szerint 2020 első félévében indítják. A program keretében napkörüli pályára állítják a Felszabadítási Pont 1. nevű műholdat, amely a napkoronát tanulmányozza majd.

A Vénusz bolygó tanulmányozására tervezett küldetést várhatóan két vagy három éven belül indítják. "A Vénusz magas hőmérsékletű égitest, és sok misszió kudarcba fulladt, mi sikerre szeretnénk vinni a miénket" - mondta Szivan. Az űrhajó több mint 20 különböző berendezést szállít majd. A Hold kutatásához és az űrhajósok utazásához várhatóan az ISRO által kifejlesztett GSLV rakétákat használják majd.

India sikeresen hajtotta végre 2009-ben az első Hold-missziót, amikor saját űreszköz segítségével szondát állított Hold-körüli pályára. Az amerikai űrhajózási hivatal, a NASA eszköze erről a szerkezetről fedezett fel először vizet a Holdon.

A Csandrajáan-2 programban indiai kutatóintézetek és több magáncég is részt vesz. A küldetés költségeinek 60-80 százalékát a magánszektor viseli, az űrkutatási hivatal a költségeket mintegy 122 millió dollárra becsülte.