Salamon
9 °C
24 °C
Index - In English In English Eng

Olyan üstököst figyelhetünk meg, amit még fel se fedeztek

2019.06.21. 08:48

 

Közeledik a Naphoz az az ősi üstökösmag, amelyet a Comet Interceptor (üstökös elfogó) nevű űrszonda fog megvizsgálni – az égitestet magát viszont még nem fedezték fel. Az, hogy a start idején még ismeretlen a célpont, egyedi az űrkutatás történetében, hiszen korábbi űrszondák mindig konkrét objektumok vizsgálatának tervével indultak. Itt azonban csak annyit tudni, hogy egy olyan ősi égitest lesz a cél, amely most ér be először a Naprendszer belső területére azután, hogy születésekor kilökődött – írja a Csillagaszat.hu.

A nagybolygók, holdjaik, de még sok kisbolygó is jelentős átalakuláson mentek keresztül születésük óta. Az üstökösmagokat gyakran említik mint az ősi állapotokat képviselő égtesteket, de a számos napközelség hatására felszínük többnyire jelentősen megváltozott. Az eddig meglátogatott objektumok között olyan nem akadt, amely valóban a kezdeti állapotokat mutatja, erre csak olyan üstökösmagnál lenne lehetőség, amely akkor jön először a Nap közelébe. Valóban léteznek ilyen objektumok, de felfedezésük után egyből nem lehetne reálisan elérni őket űrszondával – kivéve, ha a szonda a világűrben várakozik, majd onnan indul a célponthoz.

Ezt a szokatlan megoldást választaná a Comet Interceptor nevű program, amely az ESA úgynevezett F kategóriájú küldetése lehet (F azaz „fast”, tehát gyors küldetés, amely az űreszköz összeállításának sebességét jelöli, illetve az 1000 kilogramm alatti indítási tömeget). Az ESA Tudományos Programbizottsága (Science Programme Committee, SPC) a legutóbbi ülésén kiválasztotta a Comet Interceptor programját további részletes tervezésre, így a frissen megkapott zöld fény birtokában a misszió nemzetközi kutatócsapata folytathatja a részletes tervezést és megvalósíthatósági vizsgálatokat. Maga a küldetés tehát még nem biztos, hogy repülni fog, de egyre nagyobb esélye van rá.

Az űrszonda terv kidolgozásában több magyar intézmény is rész vett.

A műszaki vonalon (elsősorban a kamera és háttér elektronikája, szoftverei terén) az SGF Kft. részéről Szalai Sándor és Troznai Gábor, az MTA CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetéből Kereszturi Ákos és Tóth Imre, míg az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontból Németh Zoltán és Erdős Géza működött közre a terv kidolgozásában – a hazai szándékot pedig a Magyar Űrkutatási Iroda, Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatta.

A Comet Interceptor küldetés vázlatos rajza. A fő űrszonda (narancssárga) két kísérőt (kék és piros) fog kibocsájtani. Mindhárman keresztülrepülnek majd az üstökös csóváján, különböző helyszíni méréseket végezve azonos időben.
A Comet Interceptor küldetés vázlatos rajza. A fő űrszonda (narancssárga) két kísérőt (kék és piros) fog kibocsájtani. Mindhárman keresztülrepülnek majd az üstökös csóváján, különböző helyszíni méréseket végezve azonos időben.
Fotó: ESA

A tervezett szonda  2028-ban, az ARIEL exobolygós űrtávcsővel együtt startol (mert mellette elfér a kis tömege miatt). Ezt követően az L2 Lagrange-pontban fog várakozni (ez a Nap felől nézve a Föld pályáján túl, attól 1,5 millió kilométerrel távolabb található), amíg a szintén készülő, de terv szerinti ütemben épülő LSST (Large Synoptic Survey Telescope) óriástávcső fogja felfedezni a célpontját. Utóbbira reális esély van az eddig felfedezett ilyen üstökösök gyakorisága és az LSST képességei alapján. Feltehetőleg több ilyen objektumot is talál majd a rendszer egy-két év alatt, mire lesz közülük megfelelő pályán mozgó – aminek elérését a szondán lévő üzemanyag mennyisége és a térbeli helyzet lehetővé teszi. A randevúra a földpálya környékén kerül sor, ezt néhány héttel megelőzően két kis cubesat mini űrszonda válik le róla, amelyek a kóma különböző pontjain haladnak át a fő egységgel párhuzamosan.

A közelítés idején az üstökösmag felszínét és a belőle kibocsátott anyagokat elemzi a szondatrió. Már maga az égitest alakja is érdekes lesz, nem tudni, milyenek voltak az ősi bolygócsírák (hiszen az eddig közelről megfigyelt üstökösmagok már mind átalakultak a napközelségek során). Azt sem sejtjük, hogy milyen kráterek lesznek egy ilyen ősi objektum felszínén, milyen a felszín szerkezete, anyaga és egyéb jellemzői, vannak-e rajta olyan illékony gázok, amelyek a periodikus üstökösökből már eltávoztak.

A statisztikák alapján akad az LSST révén távcsővégre olyan objektum a felbocsátást követő körülbelül 2 évben, amelyet a szonda meglátogathat – ha pedig erre valamiért mégsem kerülne sor, akkor sok rövid periódusú üstökös is tartalék célpont lehet. Ha óriási szerencsénk lenne, még akár olyan égitest is lehet a célpont, mint az Oumuamua, azaz egy a csillagközi térből érkező objektum.