Sára, Márió
-2 °C
1 °C
Index - In English In English Eng

Hetvenöt éve rakták ki a sárga csillagot a budapesti házakra

fortepan 72830
2019.06.25. 09:14

A pár éve kalandos körülmények között előkerült, azóta feldolgozott 1944-es adatszolgáltatási ívek, a Kasztner-vonat menekültjeinek Svájcban őrzött, eddig kevéssé ismert aktái és családoktól, magánszemélyektől gyűjtött képek, dokumentumok bemutatásával emlékezik a holokauszt hetvenötödik évfordulójára Budapest Főváros Levéltára. A Falba zárt sorsok. Házak és emberek, 1944. Budapest – Bergen-Belsen – Svájc: a Kasztner-vonat fővárosi utasai című kiállítás 2020 májusáig látogatható.

Ahogy az Indexen is írtuk, 2015-ben egy Kossuth téri lakás felújításakor több ezer oldalnyi, elrejtett dokumentum került elő egy álfal mögül. A német-magyar Berdefy házaspár a megsárgult, nyomtatott és kézzel írott lapokat átadta Budapest Főváros Levéltárának. Mint kiderült, ezeken az Adatszolgáltatási ív fejlécű papírokon írták össze 1944 júniusában a fővárosi lakások tulajdonosait és főbérlőit, majd ezek alapján jelölték ki a csillagos házakat, és költöztették be oda a zsidónak minősülő magyar állampolgárokat. Elképesztő, de a dokumentumok teljes épségben maradtak meg a vakolatban lévő mésznek köszönhetően.

Mostanra a BFL feldolgozta, szabadon hozzáférhetővé és kutathatóvá tette a filmbe illő körülmények között előbukkant adatszolgáltatási íveket, amelyek már otthon is böngészhetők. Keresési tippeket itt talál, az adatbázishoz ez a link vezet. 

A BFL-ben néhány napja nyílt kiállítás egyik része az ívek megtalálását, restaurálását és feldolgozását mutatja be, illetve ezen dokumentumok köré szervezve egy család és néhány kiválasztott ház történetét.

Az adatszolgáltatási ívek 1944. június elején keletkeztek, amikor egy korábbi belügyminiszteri rendelet alapján Budapest főpolgármestere elrendelte valamennyi fővárosi lakás és bérlő összeírását, a háztulajdonosok és bérlők zsidó vagy nem zsidó voltának feltüntetésével. A zsidónak minősülő lakosoknak 1944. június 24. éjfélig kellett beköltözniük kijelölt kényszerlakhelyükre, az úgynevezett csillagos házakba, melyek nevüket a bejárat fölé kötelezően elhelyezett kanárisárga Dávid csillagról kapták.

A magyar hatóságok a zsidók koncentrálásával tulajdonképpen a deportálásuk könnyebb levezénylését akarták előkészíteni, azonban ezt végül Horthy július 7-én leállíttatta. A Budapest területén elszórt csillagos házak november végéig maradtak fenn, ekkor a védett házak kijelölésével és az oda be nem kerülő többi zsidónak a hetedik kerületi zárt gettóba tömörítésével megszűntek. Az OSA pár éve térképre rakta a csillagos házakat, ide kattintva megnézheti Budapest sárga csillagos térképét.

2015-ig a levéltár csak néhány adatszolgáltató ívet őrzött, az akkor megtalált dokumentumok a XI., XII., XV. és a XIII. kerület egyes részeit fedik le, a többi városrész továbbra is hiányzik. Az, hogy ki és miért falazta be a több mint tizenkétezer tulajdonos és harmincezer bérlő adatait tartalmazó dokumentumot – továbbra is rejtély. A levéltárosok azt tartják a legvalószínűbbnek, hogy valaki (ismeretlen célból) így látta biztosítva a fennmaradásukat. A kiállítás első emeleti termében például a Jeszenák János utca 80., a Korong utca 6. és a Böszörményi út 4-8. adatszolgáltatási íveit emelték ki, és egészítették ki a BFL-ben található és az épületekhez kötődő egyéb dokumentumokkal.

A legérdekesebb rész itt a Sattler család 2018-ban a levéltárhoz került, eddig be nem mutatott iratanyaga. A Sattler Tamás és Bokor Ágnes 1946-os házasságkötése révén egyesült családok iratai páratlan részletességgel és sokféleséggel illusztrálják a zsidóüldözést. Különböző okmányok, zsebnaptárak bejegyzései, az eseményekkel egyidejűleg vezetett naplók maradtak fenn, és a német megszállástól az ostrom végéig terjedő levelezés.

Nézd Ágneskám, én még ilyen pácban nem voltam, ne vedd rossz néven, ha nincs elég gyakorlatom abban, hogyan kell nyilas világban, internálva, meglehetősen tehetetlenül családot és esetleg vagyont menteni” 

- írta Sattler Tamás 1944 októberében.

Az adatszolgáltatási ívek megőrzésének és megtalálásának izgalmas történetének híre eljutott külföldi levéltárakhoz is, így került kapcsolatba a BFL a zürich-i Jelenkortörténeti Levéltárral. Innen kerültek elő a Verband Schweizerischer Jüdischer Fürsorgen (VSJF) svájci, zsidó menekülteket támogató szervezet a kiállításon is bemutatott, Magyarországon eddig kevéssé ismert személyi dossziéi, amelyekről hamar sikerült kideríteni, hogy a Kasztner-csoporttal Svájcba érkezett menekültek iratait tartalmazzák.

A kiállítás másik része a Kasztner-vonat utasai közül tíz család (például Munk, Irsai és Kahan) sorsát emeli ki. A németek 1944 júniusában beleegyeztek, hogy a folyamatban lévő deportálás ellenére fejenként ezer dolláros váltságdíj fejében néhány száz zsidó elhagyhassa Magyarországot – ezt a csoportot szervezte Kasztner Rezső (Rudolf). A második világháborús zsidó önmentés egyik legsikeresebb és legvitatottabb akciója során végül 1684-en hagyták el az országot. A csoport tagjai úgy tudták, Palesztinába fognak kivándorolni. A marhavagonokból összeállított szerelvény június 30-án indult, de Bergen-Belsenbe futott be, egy kivételezetteknek fenntartott táborrészbe. A Kasztner-vonat utasai tárgyalások után két transzportban érkeztek meg Svájcba. Kasznert az ötvenes években az izraeli bíróság náci kollaboránsnak nyilvánította, a kétes megítélésű embermentőt fellebbezésének tárgyalása idején lelőtték.

A BFL Teve utcai épületének aulájában és első emeletén rendezett kiállítás 2020 májusáig tart nyitva, megtekinthető hétköznapokon 9 és 18 óra között.

(Borítókép: Katona József utca 28. Kényszerlakhelyként kijelölt un. csillagos ház. Fotó: Lissák Tivadar / FORTEPAN)