Aliz
3 °C
12 °C
Index - In English In English Eng

Múltidézés a techrovat fiókjából

2019.06.29. 18:52

Az Index költözése a legjobb alkalom a régi kacatok kidobására, ami az előző két költözésnél biztosan kimaradt: találtam egy Pannon GSM feliratú SIM-kártyát, és ilyet utoljára 2006-ban árultak, mert utána simán Pannon névre váltottak, és végül megálltak a Telenornál. Hasonlóan kétséges eredetű a 2000-es évekből származó okosautó-készlet, a HQ Cassette Adapter, amivel a hordozható mp3-lejátszókat kötöttük rá az autó magnójára, vagy az otthoni equalizeres hifire.

Volt ott még elromlott Blackberry beleszakadt microSIM-adapterrel, összetört kijelzőjű OnePlus, a remek Google Nexus 7 tabletek mindkét verziója, két hibás Xbox 360, PS3 játékok, egy pár flipflop papucs, és évek óta kibontatlan sörök.

A poros gyűjteménynek azonban nem egy kütyü volt a legizgalmasabb darabja, hanem egy nyomtatott újság:

a Wired magazin 1999 júniusi száma

A most kereken húszéves magazint emlékbe tettem el, amikor felfoghatatlan mennyiségű pénz ömlött a dotkom cégekbe. Ezt bizonyítja a magazin mind a 234 oldala. Aztán beütött a válság, elfogyott a pénz, felszívódtak a hirdetők, és a Wired oldalszáma is a felére olvadt.

Húsz évvel ezelőtt még a havilapok is kurrens hírforrások voltak, azok alapján írtunk érdekes sztorikat, hiszen világszinten is épp csak elindultak az online hírportálok. Közel ötven Wiredünk maradt meg, darabja kétezer forint volt, és azt leszámítva, hogy még ma is csúcsminőséget képviselnek tördelésben és anyaghasználatban, teljesen fölöslegesek. Ha kifogunk egy jó akciót, a Wired 5-10 dollárért ad éves hozzáférést az online archívumához.

Egyedül arra jók, hogy szembesüljünk vele, milyen nevetséges dolgok számítottak menő újdonságnak 1999-ben. 

  • BMW Z3 roadster
  • Tintasugaras nyomtató a Canontól
  • Katódsugárcsöves monitorral egybeépített Apple iMac
  • Internet Explorer 5 böngésző
  • Az újfajta Volkswagen bogár
  • Hi8 mágnesszalagra rögzítő Sony Handycam
  • Windows CE rendszerű tablet a Sharptól

1999 júniusának legnagyobb címlapsztorija az új gazdaságot előre hajtó 40 legfontosabb cégről szólt, és jó pár név ma már ismeretlen, teljesen jelentéktelenné vált. A most ezermilliárd dollárt érő Amazon ott sem volt a toplistán, csak egy érdekes kihívónak tartották, a másik ezermilliárd dolláros cég, az Apple pedig épp csak kikukucskált a gödörből, miután a néhai Steve Jobs visszavette a cég vezetését. A Google-ről sem írtak több oldalas dolgozatot, inkább a horror tematikájú édességek milliárd dolláros bizniszét tárták fel.  

Ja, és 600 dollárért ajánlottak CD-író meghajtót, ami már újraírni is tudta a lemezeket. Ilyenkor azért átértékeli az ember, hogy mennyire számít drágának egy mai 900 dolláros iPhone, ami nem csak egy gyorsan elavuló és értéktelenné váló kiegészítő.

a Wired magazin 2009 júniusi száma is megvan

A Szilícium-völgy kedvenc magazinja tíz évvel ezelőtt csak 152 oldalas volt, és ez már nem a dotkom válság hatása, hanem a 2007-es jelzáloghiteles összeomlás utórezgése.

Tökéletesen mutatja az autóipar lomhaságát, hogy a BMW tíz év alatt egyetlen új verziót tudott összerakni a roadsteréből, és a Z4-es modellnek már csak egyoldalas hirdetés jutott a Wiredben. Közben azért lefutott egy korszakváltás, a hibrid Ford Fusion és a Toyota Prius is bekerült az újságba, és a mobilokon már nagyobb volt a kijelző, mint a gombok által elfoglalt terület.

A közösségi média forradalma

A Wired főszerkesztője, Chris Anderson úgy vélte 2009-ben, hogy a jövőben sokkal több lesz a startup, mint az óriáscég, és az erő eloszlik majd a sok kis cég között. Ez azért annyira nem jött be. Nem látták előre, hogy a Google milyen hatalmasra nő, és hogy a Facebook, amely már akkor is a világ legnagyobb közösségi oldala volt, a világpolitika meghatározó szereplőjévé válik.

De bőven voltak tűpontos meglátásaik. Ebben a lapszámban például úgy hirdették a készpénz végének eljövetelét, hogy még nem volt ismert a bitcoin, és mobillal vagy karórával sem tudtunk fizetni a bolti kasszáknál. Ez a folyamat elindult, és mi pont az ilyen meglátások miatt olvassuk a Wiredet több mint húsz éve.