Ilona
15 °C
29 °C
Index - In English In English Eng

Az eddig véltnél 160 ezer évvel korábban érkezhetett Európába a modern ember

2019.07.10. 21:56 Módosítva: 2019.07.10. 21:56

Jóval korábban hagyhatta el Afrikát, és 150 ezer évvel korábban érkezhetett Európába az eddig véltnél a modern ember egy friss kutatás szerint, melyben német és görög kutatók  egy Görögországban talált koponyát vettek górcső alá – írja az MTI.

A Nature szaklapban publikált tanulmányban egy olyan koponyát vizsgáltak, ami még a '70-es években került elő az Apidima-barlangból, később pedig az Athéni Egyetem múzeumában őrizték. A kutatók most virtuálisan rekonstruálták a sérült részeit, ebből pedig kiderült, hogy

  • bizonyos jellemzői, például a kerek nyakszirt miatt a Homo sapiens egy korai formájához tartozhatott,
  • és mintegy 210 ezer éves lehet, ezzel pedig Afrikán kívül ez a valaha volt legrégebbi modern kori emberi koponya.

A tudósok abban már megegyezésre jutottak, hogy az anatómiailag modern ember Afrikában fejlődött ki, és onnan népesítette be a bolygót. A most publikált kutatási eredmények ugyanakkor arra utalnak, hogy az első elterjedési hullám jóval korábban zajlott, és földrajzilag is szélesebb körű hatással bírt Európában, mint azt eddig hitték.

Egy másik, szintén az Apidima-barlangban talált koponyát is vizsgáltak a kutatók: ezt egy neandervölgyi maradványaként azonosították, az elemzések szerint pedig 170 ezer éves lehet. A kutatók ebből arra következtettek, hogy a mai Görögország területén a középső pleisztocén földtörténeti korban csak a Homo sapiens egy korai populációja és később neandervölgyiek éltek. A koponyaelemzések arra utalnak, hogy

utóbbit később elnyomta az újonnan érkezett, anatómiailag modern ember.

Faysal Bibi, a berlini Természettudományi Múzeum munkatársa szerint a kutatási eredmények illeszkednek az elmúlt évek felfedezéseinek sorába, amelyek által a Homo sapiens története mind régebbinek és összetettebbnek tűnik. A szakma sok képviselője ugyanakkor meglehetősen szkeptikusan álltak hozzá a felfedezéshez: az egész tanulmány lényegében egyetlen virtuálisan rekonstruált koponyára építkezik, ezen kívül semmi más nem támasztja alá az állításokat.

Emellett egyébként az is furcsa, hogy a két koponyát egymás mellett találták meg, a kutatócsoport azonban a felfedezést követően minden erejével azon lesz, hogy olyan bizonyítékokat találjon, amik alátámasztják a mostani felfedezéseiket.