Dániel, Daniella
17 °C
35 °C
Index - In English In English Eng

Mit csinált az orosz Gömbcsikó a tenger mélyén?

000 1I84AM
2019.07.10. 23:31
Egyedülálló eszköze volt az orosz haditengerészetnek a Losariknak (Gömbcsikó) becézett atom-tengeralattjáró, amelynek ereje nem a fegyvereiben, hanem mélymerülési képességében van.

A legutóbbi javítási munkálatokkor beépített kísérleti akkumulátor robbanhatott fel azon az orosz atom-tengeralattjárón, amelyben 14 katona vesztette életét július elején. Őket július 7-én temették el, posztumusz kitüntetéseket adva a tiszteknek.

A Barents-tengeren történt balesetről hivatalos részleteket nem árult el az orosz fél. A Fontanka.ru szentpétervári hírportál úgy tudja, a kísérleti akkumulátor lítium-ionos volt – ennek számos előnye van az ólom-sav és a nikkel-kadmium akkumulátorokhoz képest, de a mobiltelefonban megszokott technológia nagy teljesítményű változatban eddig nem volt bevett. Energiahatékonysága jobb, és működése során az előbbiekkel ellentétben nem képződik hidrogéngáz – írta még tavaly egy szakportál a technológia lehetőségeiről a hajóépítés területén – , így nem kell gondoskodni annak elvezetéséről sem. Ugyanakkor túltöltés esetén robbanásveszélyes lehet.

A Liotyeh üzeme
A Liotyeh üzeme
Fotó: aslan.lj.ru

Ilyen lítium-ionos akkumulátort egyetlen orosz cég gyárt, amelyet a Rosznano és a Roszimuscsesztvo (az orosz állami vagyonkezelő) hozott létre. A Liotyeh trolibuszokba gyártott akkumulátorokat, és idén februárban hitelesítették hajóipari beszállítóként is. A novoszibirszki cég vezetője februárban arról beszélt, hogy a lítium-ion akkumulátorok a tengeri áruszállítás és a haditengerészet hajóin is leváltják a korábbi technológiát.

Gömbcsikó az óceán mélyén

De mi valójában az az atom-tengeralattjáró, amelyen a baleset történt? A hivatalosan ASZ–31-nek nevezett eszköz egyedülálló darab, más a funkciója, mint általában a katonai tengeralattjáróknak, legyenek azok dízel- vagy atommeghajtásúak.

Hogy mennyire más, az már abból is kiderül, hogy a baleset akkor történt, amikor egy másik atom-tengeralattjáróval kapcsolódott össze az ASZ–31, amely egymástól elkülöníthető gömbcellái miatt kapta becenevét. Losarik egy szovjet mesehős, a gömbökből összeálló cirkuszi lovacskát magyarra Gömbcsikónak fordíthatjuk.

Tengeralattjárók nem szoktak egymással összekapcsolódni. Viszont a Losarik más ügy: a tengeralattjárókhoz képest tényleg csak csikó, 2000 tonna vízkiszorítású, hatvan méter hosszú, miközben a mentésben is részt vett BSZ–136 Orenburg vízkiszorítása 15 ezer tonna, hossza 160 méter. És fegyvereket is hordoz, miközben a Losarik nem. Sőt, általában őt hordozzák a nagyobb tengeralattjárók. Ezt a feladatot jelenleg az 1981-ben átadott, már említett Orenburg látja el. Egyébként az orosz haditengerészet nem dúskál stratégiai atom-tengeralattjárókban, jelenleg kilenc van belőlük, és ezek egy részét még a Szovjetunió idején engedték vízre.

A Losarik azonban tud valamit, amit a nagyobbak nem, és ami miatt inkább átmenetet képez egy tengeralattjáró és egy merülőkabin között. A legújabb atom-tengeralattjárók maximális merülési mélysége 400-600 méter között van – bár a rekorder Komszomolec 1080 métert is teljesített, és nem ebben semmisült meg, hanem a négy évvel későbbi tűzben. A 42 ember életét követelő baleset nyomait őrzi a Norvég-tenger mélyén nyugvó hajó körül növekvő sugárzás is.

A Losarik viszont 6000 méter mélyre is képes lemerülni, ilyen mélységben gyakorlatilag észrevehetetlen.

Igaz, hivatalosan eddig csak 3000 méterre ment le, de az is jóval több, mint amire más tengeralattjáró képes, és már ott se nagyon fedeznék fel a lokátorok. Hogy fegyverei nincsenek, azt a mélység is magyarázza. Ugyanis a feladata nem az, hogy kockázatosan mélyre vigyen le rakétát – amit aztán nem is tudna kilőni –, hanem hogy megsemmisítse a tenger mélyén futó kábeleket. Ennek régen is volt értelme, nem véletlen, hogy az Egyesült Államoknak is volt egy Losarikhoz hasonló hajója. Ezt 1969-ben bocsátották vízre, de 2008-ban kivonták a szolgálatból. Ötven éve a telefonkábelek kiiktatása lehetett a cél, most már viszont egy ilyen tengeralattjáró

az internet interkontinentális kábeleit vághatja el a tenger mélyén, ami komolyabb zavart okozhat, mint egy katonai bázis felrobbantása.

Ehhez a Losariknak nem kell az orosz kikötőből önállóan indulnia (kézenfekvően az Északi-tengeri Flotta vigyajevói bázisáról, ahol ezúttal is volt, vagy a Csendes-óceáni Flotta vlagyivosztoki kikötőjéből), a cél közelébe eljuttathatja bármelyik atom-tengeralattjáró, ahol aztán útjára engedik. Önállóan két hónapig működőképes, ennyi élelmiszer és víz is rendelkezésre áll a fedélzetén a 25 fős személyzet számára. 30 csomóval képes haladni, ami kifejezetten gyorsnak mondható.

Az elsüllyedt, ez felrobbant 

A Losarik a baleset előtt hivatalosan kutatómunkát végzett, ez valójában egy katonai művelet begyakorolásának szemérmes megfogalmazása is lehet. A jövőben az sem kizárt, hogy még nagyobb merülési mélységre lesz képes, vagy akár az óceán talapzatán guruló, az ellenség által felfedezhetetlen hajók is épülnek. Erről a Vice írt négy éve.

A Losarikot még az 1980-as évek elején tervezték a Szovjetunióban, a gyártása 1988-ban indult meg. Az ország széthullása miatt a projekt 2000-ig állt, így csak 2003-ban került vízre. Célja, pontos paraméterei a kezdetektől kezdve titkosítottak, ez magyarázza, miért övezi titok a baleset részleteit is, hiszen még azt is csak három nappal a tragédia után ismerte el a védelmi miniszter, hogy atommeghajtású volt a Losarik. Igaz, az atom-tengeralattjárók korábbi baleseteit sem igyekezett különösebben lelkesen Oroszország a nyilvánosság elé tárni. Elég hozzá felidézni a Kurszk tragédiáját 2000-ből, amikor Vlagyimir Putyin, még friss elnökként, Larry King kérdésére, hogy mi történt a tengeralattjáróval, csak annyit mondott:

Elsüllyedt.

Magukat vagy őket áldozták fel

A Losarik viszont nem süllyedt el, a védelmi miniszter szerint a reaktor is biztonságban van és helyreállítható.

A gyanú szerint a csatlakozás közben valami zárlatot okozhatott, ez vezethetett az akkumulátor robbanásához. Ekkor haltak meg a hajó orrában lévők, vagy közülük néhányan. Ezután lett lezsilipelve a sérült rész, így jutottak át a többiek biztonsággal az „anya-atomtengeralattjáróra”. Hogy ez pontosan hogyan zajlott le, és mi végzett az áldozatokkal – maga a robbanás vagy a füst –, azt nem tudni. Az is kérdés, hogy a túlélők mentették meg magukat, vagy a zsilipet a többiek érdekében zárták el a későbbi áldozatok, hogy megakadályozzák a tűz továbbterjedését – írta a Newsru.com. Az öt túlélő, köztük egy polgári személy a légnyomástól sérült meg, de szerdára mindannyian elhagyhatták a kórházat.

Orosz források szerint több verziót vizsgál a bizottság:

  • a rövidzárlat okozhatta a tüzet, az pedig a robbanást;
  • az akkumulátor önmaga okozhatta a tüzet, vagy a rövidzárlat miatti hirtelen feltöltődés vagy épp a kisülés miatt;
  • ütés érte az akkumulátort, ez vezetett a tűzhöz.

A pontos ok azonban a nyilvánosság elé valószínűleg sosem kerül majd.

Borítókép: 2019. július 2-án készített kép egy azonosítatlan tengeralattjáróról Severomorsk városában Fotó: Kseniya GAPONKO / AFP