Bertalan
18 °C
32 °C
Index - In English In English Eng

Fellőtték a holdra szálló indiai űrszondát

2019.07.22. 13:39

Egy héttel az eredetileg tervezett, majd a fellövés előtt alig egy órával, technikai hibára hivatkozva leállított start után ma sikeresen felbocsátották az indiai űrügynökség második, immár leszállást is magába foglaló Hold-küldetését, a Csandraján-2-t.

A magyar idő szerint hétfőn 10 óra 43 perckor indított fellövést az összes indiai tévécsatorna közvetítette, így valószínűleg emberek százmilliói láthatták élőben. A küldetés összköltségvetése 150 millió dollár (43,5 milliárd forint), és az indiai űrügynökség reményei szerint a Csandraján-2 fog az emberi űreszközök közül elsőként sikeresen landolni a Hold déli sarkán.

A Csandraján-2-t szállító rakéta indítása
A Csandraján-2-t szállító rakéta indítása
Fotó: ISRO

Ez az indiai űrügynökség által valaha indított legösszetettebb vállalkozás. “Ezzel kezdetét veszi India történelmi Hold-utazása” – jelentette ki büszkén az indiai űrügynökség igazgatója, amint az irányítóközpontban a szokásoknak megfelelő ováció tört ki a sikeres fellövés láttán.

Egy héttel ezelőtt, július 15-én mindössze 56 perccel a fellövés előtt állították le a visszaszámlálást, mert technikai problémára lettek figyelmesek az indítórendszerben. Az indiai sajtó úgy tudja, hogy az egyik héliumos palack szivárgott. Az illetékesek szerint

könnyű volt helyrehozni a hibát, de ha nem szakítják meg a fellövést a múlt héten, az totális kudarcot is eredményezhetett volna.

A misszió elődje, a Csandraján-1 2008-ban nem szállt le a Holdon, de körülötte keringve az eddigi legrészletesebb felmérést hajtotta végre, víz után kutatva. A Csandraján-2 a kevéssé kutatott déli sark környékén fog landolni, ez is víz és különféle ásványok után fog kutatni, illetve a holdrengéseket vizsgálja majd. A fellövéshez India legerősebb rakétáját használták, amely 640 tonnájával és 44 méteres magasságával másfélszer olyan nehéz, mint egy Boeing 747-es, magassága pedig egy 14 emeletes házéval vetekszik.

A Csandraján űrszonda 2379 kilót nyom, és három szerkezeti egységből: a keringő-, a leszálló- és a holdjárómodulból áll. A keringő egység egy évig fog üzemelni, míg

a 27 kilós rover két hétig lehet működőképes, és fél kilométert tud majd haladni.

Az utazás 384 ezer kilométer hosszú lesz, és hat hétig tart majd, mert az űrhajó többször, egyre nagyobb sugárban fog körözni a Föld körül (üzemanyag-spórolási céllal a Föld gravitációjából lendületet nyerve), tehát nem közvetlenül halad a Hold felé. A várakozások szerint a leszállás szeptember 6-7-én várható.

Forrás: BBC