Huba
16 °C
33 °C
Index - In English In English Eng

Megfejtették a meteoritkúpok titkát

2019.07.23. 13:24

A földfelszínre érkező meteoritok többsége csupán szabálytalan alakú kő. Vannak azonban olyanok is, amelyek furcsa módon egészen szabályos kúp alakúak, esetleg lövedékre emlekeztetően csúcsos a végük. Ez az alak sokszor csak akkor válik nyilvánvalóvá, ha a becsapódáskor széttöredezett meteorit darabkáit újra összeillesztjük.

A kúp alakú meteoritok meglepően nagy részét, egynegyedét teszik ki a bolygónk felszínét elérő égi köveknek, de a kutatóknak mindeddig csak feltételezéseik voltak arról, hogy ezek az úgynevezett orientált meteoritok hogyan alakulnak ki.

A New York-i Egyetem (NYU) kutatóinak kísérletei most azonban fényt derítettek a rejtélyre. Felfedezték ugyanis, hogy a meteoritokat az atmoszféra súrlódása faragja szabályos alakúra.

A kísérleteink felfedik az orientált meteoritok eredettörténetét. Az aerodinamikus erők megolvasztják és átformálják repülés közben a meteoritokat, de ezzel együtt stabilizálják is őket. Így alakulhat ki a kúpos forma, mire elérik a földfelszínt

- nyilatkozta Leif Ristoph, az NYU matematikai fizikusa. A kutatók hipotézisüket kísérletesen is igazolni szerették volna, de nem egyszerű feladat az atmoszférába behatoló meteoritra ható külső hatásokat realisztikusan modellezni. Az űrből érkező szikladarabok szélvész gyorsan lépnek be bolygónk légkörébe, ahol emiatt hirtelen jelentős súrlódás hat rájuk. Ennek folytán

pillanatok alatt rettentően felmelegszenek, részben megolvadnak, töredeznek, vagyis alakjuk is átalakul.

Mindezt így együtt nem lehetett volna előállítani a laborban, ezért szükségessé vált a hatások különválasztása, és a meteoritoknál puhább anyagok használata, hogy a közegként alkalmazott víz hasonló hatást tudjon gyakorolni rájuk. Első lépésként puha agyagból gyúrt golyókat mártottak áramló vízbe. Ekkor a golyók a súrlódástól - hasonlóan sok meteorithoz - hajlamosak voltak kúp alakúvá formálódni. Csakhogy e tesz során az agyaglabdacsok stabilan voltak rögzítve, nem tudtak forogni, bukdácsolni, eltérően az atmoszférát átsüvítő meteoritoktól.

Ezért a kísérlet második lépésében különféle alakú kúpokat dobtak a vízbe, és azt figyelték, hogy ezek hogyan süllyednek le. Azt találták, hogy ha túl széles vagy túl keskeny a kúp, akkor ugyanúgy bukdácsol süllyedés közben, mint a szabálytalan alakú tárgyak. Viszont ha a kúp szélessége pont megfelelő volt, akkor a tárgy stabilan tartotta irányát, csúcsos végével a süllyedés iránya felé, mintha csak egy nyílvessző úszna az atmoszférában.

Vagyis az orientált meteoritok kialakulásának hátterében két, egymást erősítő hatás áll: ha a feltételek teljesülnek, akkor az eleinte véletlenszerűen zuhanó szikladarabok kúp alakúvá forgácsolódnak. Az alak ezután stabilizálja irányultságukat, és emiatt még inkább szabályos kúp lesz belőlük.

Forrás: Live Science