Itt az új őrület, a szelfinkből klasszikus festményt varázsoló app

beckham-cover
2019.07.26. 13:59

Egy hete még a FaceApp volt a világ szelfizőinek slágere, először azért, mert egészen élethűen öregítette meg az arcképeinket, aztán meg azért, mert kiderült, hogy senki nem tudja, mihez kezdenek az appal feltöltött privát fotóinkkal a fejlesztők. (Meg is írtuk, hogyan töröltetheti velük a fotóit, ha aggódik emiatt.)

De máris új sztárja van az internetnek: az AI Portraits Ars nevű oldal, amely klasszikus festménnyé varázsolja a szelfinket.

Persze valójában nem festménnyé, hanem a festményekből eltanult különféle művészeti stílusú képekké, és nem varázsolja, hanem mélytanulásra épülő képfelismerő és -alkotó algoritmusokkal alakítja át, de a lényeg szempontjából ez mindegy is.

Mert hogy a lényeg az, hogy ha mutatunk neki egy egyszerű fotót, akkor abból egy kis gondolkodás után ilyen festményszerű képet hoz létre:

Na jó, ez valójában nem egy festmény, hanem az oldalon olvasható üzenet. A hirtelen jött nagy népszerűségtől ugyanis olyan leterheltté vált a szolgáltatás, hogy a cikk megírásakor elérhetetlen volt. Sőt már napok óta használhatatlan, ezért hiába parkoltattuk a cikkünket egy eredeti indexes tesztkép reményében, azóta se sikerült saját képpel kipróbálni a szolgáltatást.

De hogy ne maradjanak illusztráció nélkül, kicsivel lejjebb találnak egy válogatást abból, amit híres emberek képeiből hozott ki az oldal, amikor még elérhető volt.

Az AI Portraits Ars az MIT-IBM Watson AI Lab kutatóinak fejlesztése, a betanításához 45 ezer festmény képét mutatták meg neki a korai reneszánsztól egészen kortárs alkotásokig. A rendszer lelke egy úgynevezett versengő hálózat (Generative Adversarial Network, GAN). Ezeknek a lényege, hogy két algoritmust eresztenek össze, hogy a folyamatos interakcióval egymást fejlesszék. Ha például az egyik azt a feladatot kapja, hogy minél realisztikusabb képeket generáljon, míg a másik azt, hogy megkülönböztesse a valódi és a hamis képeket, kölcsönösen a másik munkájára alapozva idővel mindkettő egyre jobb eredménnyel fog dolgozni. Ez a konkrét rendszer két neurális hálóból áll, az egyik képes felismerni az emberek portréit, a másik pedig létrehozni azokat.

A FaceApp körüli felhajtást az első rácsodálkozás után már inkább a képeink felhasználása körüli aggodalom, az orosz fejlesztők zavaros adatkezelési gyakorlata tüzelte. A portréfestő projekttel ilyen gond nincs, az oldal adatvédelmi tájékoztatója leszögezi, hogy a képeket a feldolgozás (azaz a festményszerűvé alakítás) után azonnal törlik a szervereikről, az adatainkat pedig semmilyen más célra nem használják fel.

Gyors festményszelfipiaci körkép

Nem ez a szelfijeink és a klasszikus festészet első olyan találkozása, amelytől megőrül az internet. Még tavaly mi is kipróbáltuk a Google Arts & Culture app év elején bevezetett, de Magyarországra csak ősszel elért funkcióját, amely az arcunkhoz hasonló híres festményeket párosított a saját fotóinkhoz.

És persze eddig is léteztek már olyan appok, amelyek mindenféle festészeti stílussal bolondították meg a fotóinkat. Ki is próbáltunk néhányat, hogy legyen mivel összehasonlítani az új rendszert. A tesztekhez önfeláldozó módon a saját profilfotómból csináltam hülyét.

  • A nagy klasszikus a Prisma, amelyet 2016-ban az androidos és az iOS-es alkalmazásboltban is az év appjának választottak a kategóriájában. Ma is létezik, de ahhoz képest, hogy akkoriban mi is az Instagram kihívójaként írtunk róla, eléggé eltűnt, miután letelt a neki kiszabott 15 perc világhír. Pedig becsületére legyen mondva, azóta rengeteget gyorsult. A FaceApphoz hasonlóan a Prisma is orosz hátterű, de itt nem merültek fel adatvédelmi problémák (bár az adatvédelmi szabályzatuk alapján megoszthatják az adatainkat a partnercégeikkel). A többi hasonló apphoz hasonlóan hirdetések futnak benne, de van reklámmentes és más extrákat is kínáló fizetős változata.
  • Deep Art Effects csak mobilappként érhető el, illetve a fizetős változata asztali gépen is. A képeket nagyobb felbontásban kinyomtatva meg is lehet vásárolni. Az ingyenes változat reklámokra épül, de az oldal tájékoztatója szerint az adataink "német adatvédelemben" részesülnek.
Deep Art Effects
Deep Art Effects
  • A Deepart.io kipróbálásához regisztrálni kell, és maga az átalakított kép alapértelmezetten felkerül az oldalra, ahol bárki láthatja, viszont a fiókunkba belépve minden képet átállíthatunk privátra vagy rögtön törölhetünk is (letölteni is ugyanitt tudjuk őket). Ha fizetünk, itt is van lehetőség kinyomtatni vagy nagyobb felbontású verziót letölteni, illetve eltüntetni a vízjelet. Kicsit várni kell, amíg elkészülnek a képek, mert nagy a feldolgozásra váró kérések sora.
Deepart.io
Deepart.io
  • Érdekes az AIportraits esete, mert egészen úgy néz ki, mintha az AI Portraits Ars sikerére igyekezne nagy erőkkel rárepülni. Erre utal a névhasonlóság mellett az is, hogy a két oldal címét is csak a végződés különbözteti meg (.com helyett .org), illetve hogy ezt is néhány napja hozták létre. Ebből viszont a webes változat mellett mobilappokat is kiadtak. Ebben már átalakított fotókra bökve lehet előre megadott stílusok közül választani. Az oldalon semmiféle adatkezelési tájékoztató nem érhető el, ahogy az appban sem, így fogalmunk sincs, mi lesz a fotóinkkal. Az iOS-es változat dugig van tömve reklámokkal, de meglepő módon az androidosban a teszt alatt eggyel se találkoztam. Ebből is van extra stílusokat kínáló fizetős változat is.

Átöltöztetés helyett teljesen új kép

A fenti szolgáltatások mindegyike vagy csak ráhúzott egy filtert a létező képre, vagy jobb esetben mesterséges intelligencia rajzolta újra ugyanazt a képet az adott stílusban. (Épp az utánzat AIportraits fenti képein érződik leginkább, hogy nem vitte túlzásba a dolgot, egy-egy híres festményt tapétázott rá a fotómra.)

Ezzel a puszta stílusváltással szemben a mostani nagy lelkesedést kiváltó AI Portraits Ars teljesen új képet hoz létre, amely inkább csak ihletet merít az eredetiből, és nem is előre kijelölt stílust erőltet rá, hanem olyat, amit ő jónak gondol: fogja a szelfit, azonosítja a rajta és a hátterében látható jellegzetes vonásokat, majd ezekhez maga választja ki a szerinte leginkább passzoló festészeti megközelítést. Ennek segítségével nemcsak a stílust, hanem magát az arcot is átalakítja, új formát, eltérő vonásokat ad neki –

gyakorlatilag saját portrét fest a modelljéről.

Az oldal egy példát is mutat a két eltérő megközelítésre. Az első képen az látszik, ahogy az alapfotót különféle stílusokba öltöztetik, míg a másodikon az alapfotóhoz illő stílus alapján egy új, önálló alkotás születik. Ebben a példában a fejlesztők szerint a rendszer a reneszánsz stílus mellett döntött, hogy kiemelje a jellegzetes sasorrot és a homlok simaságát:

Művészettel a torzítások felismeréséért

A fejlesztők szerint a céljuk egyrészt a művészet népszerűsítése, másrészt hogy ezzel a kísérlettel is rávilágítsanak a mesterséges intelligenciára épülő rendszerek alapvető elfogultságára, amelyet a rendszer tréningezéséhez használt adatokban rejlő torzítások átörökítése okoz. (Szélsőséges, de emlékezetes példák erre az elmúlt évekből a szexőrült nácivá váló Twitter-bot, a rasszista szépségversenybíró algoritmus, a feketéket gorillának néző fotótárhely vagy a nemi előítéleteket átmentő fordítóprogram.)

A fejlesztők egy jól körülhatárolható európai portréfestészeti hagyományt taníttattak meg a rendszerükkel, amely ezért kizárólag ennek mentén képes saját képeket létrehozni. Ebből adódóan más területek és korok művészeti megközelítéseit teljesen figyelmen kívül hagyja. Nem képes például mosolyt festeni, mert azt akkoriban nem volt szokás, így hiába mosolygó vagy nevető szelfivel kínáljuk meg, a végeredményről eltűnik a vidámság. A fejlesztők szerint az ilyen torzítások felfedezése közvetetten közelebb vihet a művészettörténeti hagyományaink alaposabb megismeréséhez is.

És valóban, már a megjelenése óta eltelt néhány nap alatt elárasztották a netet azok a példák, amelyekben a fehér portrékon edződött rendszer kivilágosította a színes bőrű szelfiket és kikerekítette a jellegzetes szűk vágású ázsiai szemeket. A FaceApp esetében két éve felháborodást váltott ki, hogy a szépségfiltere mindenkit kifehérített, mert ott ez a rasszista mellékhatás megbújt az algoritmus objektivitásának álcája mögött. Az AI Portraits Ars esete éppen azért más, mert transzparenssé teszi ezt az adatokban rejlő, onnan átörökített történelmi torzítást.

Ugyanez a fejlesztőcsapat reflektált már az algoritmikus torzítás problémájára az AI Portraits Celebrity című projektjükben, amelyben csak híres színészek képein tréningezték az algoritmusukat, a végeredmény így a felhasználói szelfik színésziesítése lett – kicsit ahhoz hasonlóan, ahogy maguk az emberek is hajlamosak a példaképként előttük álló sztárok megjelenéséhez igazodni.

(Borítókép: David Beckham. Fotó: Borja B Hojas / Getty Images Hungary / AI Portraits)

Dr. Máriás

Botrányalbum - 150 festmény tanulságos és vicces tanmesével

MEGVESZEM
Ma is tanultam valamit 5

Megint 150 vadonatúj, izgalmas téma ismét meglepő válaszokkal

MEGVESZEM