Huba
17 °C
33 °C
Index - In English In English Eng

A leégő Notre-Dame ólommal mérgezte meg Párizs levegőjét

000 1J49GC
2019.08.02. 17:42 Módosítva: 2019.08.02. 18:57

Három hónappal a Notre-Dame székesegyház leégése után egyértelműen megsokasodtak a párizsi ólommérgezéses esetek. A francia médiában bemutatott, titkosnak szánt dokumentumok szerint a katedrális környezetében a környezeti ólomszennyezettség mértéke

500-800-szor haladja meg az egészségügyi határértéket.

Az épület teteje, illetve a ledőlt tornya több száz tonna ólommal volt fedve, amely a perzselő hőségben apró, belélegezhető-lenyelhető részecskékké párolgott el. E mikroszkopikus ólomszemcsék felhőként szálltak a széllel, a részecskék pedig főként a gyerekekre nézvést lehetnek mérgezők.

Az ólommérgezés nyilvánossá válása után két, Notre-Dame-hoz közeli iskolát meghatározatlan időre bezártak, és leállították az összes munkálatot a leégett katedrálisban. Környezetvédő aktivisták most Párizs városát tervezik beperelni a közegészségügyi ártalom semmibe vétele miatt, sőt esetleg az emberek szándékos veszélyeztetése okán. Számos megválaszolatlan kérdés vethető föl: Mióta tud a városvezetés a szennyezésről, és azt miért nem hozták nyilvánosságra? Mekkora valójában a szennyezés mértéke és kiterjedése?

Senki sem hiszi, hogy a párizsi hatóságok ne lettek volna tisztában azzal, hogy mekkora a veszély. Köztudomású volt, hogy a Notre-Dame teteje 450 tonna ólmot tartalmaz, amely a 800 Celsius-fokot is meghaladó hőségben pillanatok alatt elolvadt, majd elpárolgott.

Az olvadt ólomcsöppek mindenhol látszanak a katedrális kövezetén.

Az ólom párolgását a tűz sárgás füstje is egyértelművé tehette a szakértő szem számára. A városi hatóságok egy hónappal a tűz után mérték fel elsőként az ólomszennyezettséget a Notre-Dame közeli iskolákban és óvodákban. Nem egyértelmű, hogy a mérések után miről tájékoztatták az intézmények igazgatóit. Azok tétlenségéből egyesek arra következtetnek, hogy azt mondták nekik, hogy nincs veszély. Eközben azonban a Francia Regionális Egészségügyi Hivatal ettől függetlenül arra figyelmeztette az embereket, hogy a port nedves ruhával töröljék le, és forduljanak orvoshoz, „ha szükséges”.

A most kiszivárgott jelentés felfedte, hogy egyes iskolákban az ólomszennyezettség szinte tízszer meghaladta azt a mértéket, aminek hatására már riasztást szoktak kiadni. Noha most nyári vakáció van,

a gyerekek rendszeresen használják az iskolák sportlétesítményeit.

A városvezetés illetékeseinek reakciója szerint, bár az ólomszennyezettség szintje kétségtelenül magas, és az utcákon meghaladja az egy milligramm/négyzetméteres beltéri egészségügyi határértéket, de Párizsban nincs meghatározott kültéri határérték. Ennek oka, hogy a városban a történelem során rengeteg ólmot használtak a tetők burkolására, vízvezetékekben és üzemanyag-adalékanyagként, így egyébként is magas az ólomszennyezettség szintje: átlagosan 5 milligramm/négyzetméter. A helyi szabályozás szerint az iskolákat akkor kell evakuálni, ha a beltéri ólomszennyezettség eléri a 70 mikrogramm/négyzetmétert – de ez nem valósult meg. Így a hatóság szerint nem indokolt a mostani pánik közeli közhangulat.

A Mediapart oknyomozó újságírói szerint az utóbbi állítás csak akkor igaz, ha átlagoljuk egy-egy iskolaépület összes pontján mért értékeket. De a valóságban igenis vannak olyan pontjai az iskolaudvaroknak, ahol az ólomszennyezettség meghaladja a határértéket. Bár a koncentráció ahhoz nem elég magas, hogy akut ólommérgezés alakuljon ki, de a hosszan tartó expozíció krónikus ólommérgezést eredményezhet, mivel az ólom akkumulálódik a szervezetben.

Forrás: Wired