Sámuel, Hajna
18 °C
29 °C
Index - In English In English Eng

Hatezer éves, nemi úton fertőző kutyarák hódította meg a világot

2019.08.02. 16:49 Módosítva: 2019.08.02. 22:18

Valamikor az i. e. 4. évezredben, Szibériában egy mai huskykra emlékeztető kutya DNS úgy mutálódott, hogy egyes sejtjei tumorrá fejlődtek. Ebben nincs semmi különös, hiszen nap mint nap megtörténik ez, mióta világ a világ. Csakhogy ez a tumor az evolúció szeszélye folytán olyan képességre tett szert, hogy képes volt túlélni a betegség következtében elpusztuló gazdaállatát.

Sikerült megoldania, hogy kijátssza a kutyák immunrendszerét, így amikor a daganatos kutya a párosodás során, nemi úton átad partnerének néhány tumorsejtet, azokat a recipiens védekezőrendszere nem fogja idegen betolakodóként azonosítani. Nem indul be a sejtek ellen az immunreakció, hanem megtelepedhetnek, és tumort képezhetnek maguk is. Vagyis az őshusky egyes tumorsejtjei gyakorlatilag vírusként függetlenítették magukat, és

halhatatlan organizmusként mind a mai napig élnek.

Ma a világ minden zugában vannak kutyák, amelyeket a fertőző nemi kutyatumor (angol rövidítéssel a CTVT) fertőzött meg. A világ állatorvosai az elmúlt évtizedek során számos országból gyűjtöttek szövetmintákat a beteg kutyák daganataiból. A DNS-elemzés Science-ben most közölt eredményeiből egyértelmű, hogy a világ összes daganata ugyanattól az egyedtől származik, viszont az elmúlt évezredek mutációi rávilágítanak a CTVT történetére is.

Az elemzés során nem találtak semmilyen speciális génmutációt a tumorsejtekben, amelyek önmagukban megmagyaráznák, hogy miért ez a daganat lett az ismert legrégebb óta élő tumor, illetve az sem egyértelmű, hogy milyen genetikai eszközökkel tudott szert tenni a fertőzőképességre. A kutatók ezért azt valószínűsítik, hogy a CTVT-ben nincs semmi rendkívüli, egyszerűen

jókor volt jó helyen, és a szerencse is mellé szegődött.

Az adatok szerint a CTVT mintákban rendkívül sok a mutáció, átlagosan 38 ezer mintánként. Összehasonlításként egy átlagos emberi tumorban száz mutáció történik élete során. Ezek a mutációk azonban nem teszik a daganatot agresszívebbé. Sőt, épp fordított a helyzet: a mostani CTVT-k általában egyetlen dózis kemoterápiával elpusztíthatók, holott régebben sokkal ellenállóbbak voltak. A sok mutáció véletlenszerűen jelenik meg, de nem növeli a tumor veszélyességét.

Forrás: Wired