Bence
18 °C
32 °C
Index - In English In English Eng

A folyók is jogokat kaptak Bangladesben

2019.08.05. 12:49

Bangladesh lett az első olyan ország, ahol a folyóknak pontosan ugyanolyan jogai vannak, mint az embereknek. Mostantól ugyanúgy a bíróság előtt kell felelnie valakinek akkor, ha ártott a folyónak, mintha  egy embernek ártott volna. Ezzel a lépéssel szeretnék megvédeni a környezetet a szennyezéstől, az illegális szemétlerakástól és az emberi pusztítástól. 

"Bangladesben a folyó az édesanyánk" - magyarázza Mohammad Abdul Matin, egy helyi környezetvédelmi csoport vezetője. A szabályozás miatt mostantól a bíróság tehát úgy kezeli azokat, akik ártanak a folyónak, mintha a saját édesanyjuknak ártottak volna. "Szembe kell nézni a következményekkel, ha valaki olyan dolgot csinál, ami megöli a folyót" - mondja Matin. 

Néhány ország már bevezette a környezeti személyiség fogalmát, amit legelőször egy jogprofesszor, Christopher D. Stone dobott be a köztudatba, igaz ő a fák jogainak tanulmányozásához vette alapul, mi lenne, ha jogilag elfogadott személyiséggel ruháznák fel őket a jogalkotók. Az egész nézet azt az eddig megszokott álláspontot rúgja fel, hogy a terület tulajdonosa azt tesz egy erdővel vagy folyóval vagy akár egy fával, amit csak szeretne, akár el is pusztíthatja. Viszont ha van személyisége, akkor már nem a tulajdonjog szabályai vonatkoznak rá. 

Ezt a jogi és filozófiai kérdést több ország is beépítette a jogrendszerébe, például 2008-ban Ecuador, 2011-ben Bolívia, 2017-ben pedig Új-Zéland is hozott hasonló rendelkezéseket, hogy ezzel óvják környezetet. 

Pont azokat nem érdekli, akik miatt hozták a törvényeket

Az ipar, a mezőgazdaság viszont nem feltétlenül vesz erről tudomást.  Erin O' Donnell a Melborne Egyetem jogász professzora arra hívja fel a figyelmet, hogy ez a jogalkotás könnyen sülhet el visszafelé, ugyanis ha hirtelen egy terület rendben tartása mindenki felelőssége lesz, akkor azért a gyakorlatban a legtöbbször senki nem vállal felelősséget. És felhívja a figyelmet arra is, hogy pert indítani nem egyszerű, és meglehetősen költséges dolog. Ráadásul kérdés az is, hogy ki őrködik például a folyó felett, hiszen lehet, hogy pont az az állam kapja meg ezt a jogot, aki esetleg eddig pont olyan gyakorlatot folytatott, ami nem éppen a folyó érdekeit szolgálta. 

O'Donnell felhívta arra az esetre is a figyelmet, mikor az ecuadori Vilcabamba folyón át szeretett volna építeni egy utat egy cég, ezt a bíróság megtiltotta, ők azonban ennek ellenére megépítették, nem volt pénze a civik szervezetnek egy újabb pert indítani ellenük. 

Szintén kérdés, hogy mit lehet tenni, ha egy önkormányzat felelős egy folyó bizonyos szakaszáért, de a szennyezés és környezetkárosítás a folyó egy másik szakaszán történik, kinek a hatásköre ilyenkor eljárni, és kinek a felelőssége, visszaállítani az eredeti állapotot? Felelőssé tehető az önkormányzat, ha nem szedeti ki a szemetet a folyóból? Mi a helyzet az országokon átívelő folyókkal?

Van, ahol működik a dolog

A furcsa jogi megközelítés azonban működik Új-Zélandon, ahol a Whanganui folyóért felel egyszer a kormány, és a maori törzs is. A törvény pedig azt mondja, hogy aki a folyót bántja, az a maorikat bántja. Az ott élők szerint annak ellenére, hogy még egy per sem indult, az emberek hozzáállása nagyon sokat változott. Most már egy folyó menti bicikliút miatt is először megkeresik a folyóért felelős hivatalokat, hogy előzetesen konzultáljanak, még mielőtt elkezdenének dolgozni a terveken. 

Ohioban az Erie tó annyira koszos volt, hogy a Toledo városa elfogadott egy olyan határozatot, amely szerint a lakosok bármikor perelhetnek a tó nevében, igaz mikor az első per elindult, Ohio a környezetszennyező kedvére döntött. Ugyanakkor az emberek azt mondják, hogy a szellem kiszabadult a palackból, egyszer még nyerni fognak, és megóvják a tavat a szennyeződésektől. Szerintük ezt kellene tenni a világban mindenhol, azaz az embereknek és civil kezdeményezéseknek a sarkukra kell állni, és nem szabad hagyni, hogy a döntéshozók elbagatelizálják a helyzetet.