Ilona
15 °C
29 °C
Index - In English In English Eng

Kell-e pánikolni a hawaii vulkán miatt?

2019.08.08. 05:04

A külföldi és hazai hírügynökségek jelentéseiben szétfutott a hír, hogy a hawaii Nagy-sziget Kilauea vulkáni területén lévő Halema'uma'u kráterében napokban felfedezett víz változást okozhat a vulkáni működésben és óriási robbanásos kitörések történhetnek. A hírekben Dan Swanson kiváló amerikai vulkanológust idézik, aki évtizedeken keresztül vezette a Hawaii Vulkánok Obszervatóriumot (HVO) és korábban dolgozott a Mt. St. Helens tűzhányón is. Ha valaki, hát ő ismeri a tűzhányó minden rezdülését. De mit is jelenthet a mostani felfedezés, tényleg kell-e hatalmas robbanásos kitöréstől tartani, ahogy a szalagcímekben megjelenik?

Maga a kráter alján megjelenő víz biztosan nem okoz robbanásos kitörést, hacsak nem ér el egy jelentős mennyiséget. A víz ugyanakkor jelezheti azt, hogy a felszín alatt lehet elegendő talajvíz.

Tudni kell, hogy a Halema'uma'u kráter jelenleg több mint 600 méter mély a tavalyi vulkánkitörést kísérő beszakadás következtében. A kráter alja ezzel talajvízszint alá került, vélelmezhető, hogy ennek is köszönhető a víz megjelenése. A HVO munkatársainak legfrissebb vizsgálata szerint a víz hőmérséklete 70 Celsius-fok, ami azt jelenti, hogy a magma a felszín közelében lehet, és jelentős hőhatást gyakorol.

Mi várható?

A mostani, mintegy egy éves nyugalmi szünet szokatlan a vulkán életében, hiszen korábban, 1983 januárjától folyamatosan zajlott a vulkáni működés. A kérdés, hogy mikor és miképpen újulnak fel a vulkánkitörések. Két eset lehetséges: az egyik, hogy a Kilauea vulkáni területen kezdődik egy új vulkánkitörési szakasz. Dan Swanson már hónapokkal korábban is arra figyelmeztetett, hogy ez jóval robbanásosabb és ezzel veszélyesebb is lehet, mint azt eddig megszoktuk. Ez azért fontos, mert a hawaii vulkáni működést általában békésnek, alapvetően veszélytelennek, sőt, turistacsalogatónak tartják, és ezért kisebb a figyelem arra, hogy a vulkán másra is képes. A vulkáni történetben voltak ilyen erőteljesebb robbanásos kitörésekkel teli időszakok, mint például legutóbb 1500 és 1890 között, amikor a kitörések számos halálos áldozatot is követeltek.

A robbanásos kitöréseknek két mozgatórugója lehet: az egyik az a tény, hogy a Halema'uma'u kráter alja a talajvízszint alatt van. Ez azt jelenti, hogy ha egy csendes lávaöntő kitörési esemény során kialakul egy lávató, az kölcsönhatásba léphet a talajvízzel, ami heves robbanásos kitörést okozhat. Az is megtörténhet, hogy a felszín felé törő magma keveredik a talajvízzel és okoz robbanásos kitörést. Ha a kráter alján lévő vízmennyiség megnő, és egy kiterjedtebb tó alakul ki (erre még nem volt példa), ez potenciálisan már jelenthet egy robbanásos kitörési lehetőséget.

Megtörténhet azonban az is, hogy a magma gyorsan nyomul felfelé és a magmában lévő gázok túlnyomása okozza a robbanásos kitörést. Végül, bekövetkezhet egy másik jövőbeli vulkáni működés is a szigeten: a Kilauea vulkáni terület felett magasodik a Mauna Loa, a Föld legnagyobb hegye (a tengertalapzattól mérve több mint 10 ezer méter magas vulkán). A Mauna Loa utoljára 1984-ben tört ki és az azóta eltelt nyugalmi időszak a leghosszabb a történelmi időben feljegyzett működés alapján,

azaz meglehetősen hosszan alszik már a tűzhányó.

A vulkánok persze nem eszerint működnek, azonban az elmúlt években többször megesett, hogy emelték a készültségi fokozatot, mert erősödtek a földrengésjelek, felszínemelkedést tapasztaltak. Ez azt jelenti, hogy töltődik fel a vulkán alatti magmatározó. Kitörés esetén látványos lávafüggönyt, lávaszökőkutakat várhatunk, ami pedig lényeges, hogy gyors folyású lávafolyamokat, amik hamar elérhetik az óceánt és veszélyeztethetik a lakosságot.

(A szerző geológus, vulkánkutató, az MTA levelező tagja, az ELTE Kőzettan-Geokémiai tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoportjának vezetője)