Bence
18 °C
32 °C
Index - In English In English Eng

Robotgyár vagy teljes megfigyelés: Kínában fejlesztik az oktatás jövőjét

2019.08.10. 00:02
Kína élen jár az oktatás fejlesztésében; itt köztudottan kevésbé ragaszkodnak a berögzült praktikákhoz, mint a nyugati országokban. A Squirrel AI cég által fejlesztett mesterséges intelligencia felméri a diákok tudását, és személyre szabott tantervvel igyekszik pótolni a hiányzó ismereteket.

Már Mark Zuckerberg és Bill Gates alapítványai is az egyik legfontosabb technológiai vívmánynak nevezték az MI-t, amit az oktatásban bevethetünk. A technológia segítségével könnyen felmérhető egy diák tudása, és lehetőséget ad hatékony oktatási módszerek kifejlesztésére – írja az MIT Technology Review.

Na de mi is áll a kínai MI fejlesztések hátterében? Elsősorban adókedvezmények és támogatások. Kínában anyagi kedvezmények járnak minden olyan MI-fejlesztéshez, ami az oktatást, vagy az iskolavezetést támogatja. Egy felmérés szerint tavaly Kína 290 milliárd forintnyi pénzt költött MI-fejlesztésekre. Ez nagyjából a Magyar Tudományos Akadémia négy és fél évnyi költségvetésnek felel meg.

Egy másik ok a brutális kínai felsőoktatási rendszerben rejlik. Minden évben egy Magyarországnyi diák teszi le a helyi érettségit, a gaokaot, és ez alapján dől el, melyik egyetemekre jelentkezhetnek. Talán a gaokaonak van a legnagyobb hatása egy ifjú kínai jövőjére, így nem csoda, hogy a szülők hajlandóak kisebb vagyonokat is különórákra és tanárokra költeni.

A harmadik ok az, hogy az MI-t adatfeldolgozásra használó cégek rengeteg információhoz férnek hozzá az állampolgárokról. Kínában amúgy is kevésbé zavarja a népet a személyes adatok védelme, de így, hogy előnyhöz juthatnak vele az oktatásban, még lelkesebben iratkoznak fel a Squirreléhez hasonló szolgáltatásokra.

Miből lesz a cserebogár

Ilyen volt például Zhou Yi, aki annyira nem értette a matekot, hogy szinte lehetetlen volt számára, hogy egyetemre jusson. Szerencséjére a Squirrel AI bemutatót tartott az iskolájában, és személyre szabott korrepetációt ígértek neki. Annak ellenére, hogy korábban már járt különtanárokhoz, belevágott. Az oktatói munka nagy részét itt egy MI által irányított algoritmus végzi emberi tanár helyett. 13 évesen kezdte, akkor a felmérőkön 50 százalékot ért el. Két évvel később ugyanazon a vizsgán már 85 százalékos volt az eredménye.

Természetesen az oktatási módszerük valamivel túlmutat a magyar egyetemisták számára ismerős easyMaths-én. Minden tantárggyal, amin dolgoznak, egy csapat fejlesztő és mestertanár (az ország legjobb tanárai) foglalkozik, és a tárgyakat több ezer apró elemre bontják – a matek esetében például prímszámok, abszolút érték, törtek, stb. Ezekhez az elemekhez magyarázó videókat, kidolgozott példákat, próbafeladatokat, jegyzeteteket társítanak. Azért van szükség a tárgyak szétaprózására, hogy minél pontosabban felmérjék, melyek azok a területek, amiket a diák kevésbé ért.

Az első teszt néhány alapvetőbb elemre kérdez rá. Ha ezekre a diák jól válaszol, a teszt átugorja a többi alapvető elemet, és nehezebb kérdéseket tesz fel. A Squirrel szerint 10 kérdés után az MI-ben már kialakul egy reális kép a diák tudásáról, és megkezdi a tanterv kidolgozását. Tanárok is segítenek, de csak olyan kérdéseknél, amiket az oktatóprogram nem tud megválaszolni. Ezt a folyamatot nevezzük adaptív tanulásnak.

Hogy bizonyítsák a módszer hatékonyságát, 2017-ben elvégeztek egy négy napos kísérletet, ahol 78 diákon tesztelték, hogy mi sikeresebb: képzett, tapasztalt tanárok vagy a Squirrel programja. Arra jutottak, hogy a magán MI-órák átlagosan gyorsabb fejlődést eredményeztek, mint a 10-12 fős tantermi órák profi tanárokkal.

A diákok is meg vannak elégedve a szolgáltatással. A cég állítása szerint 80 százalékuk több éve vesz részt különböző oktatásaikon, és a Technology Reviewnak többen is áradoztak a Squirrel AI-ról.

Ezzel a rendszerrel nincs szükség rengeteg feladatra, mégis hatékony. Tényleg egy csomó időt lehet vele spórolni.

– nyilatkozta az egyik diák az egyik szervező árgus megfigyelése alatt.

Tehát a Squirrel AI arra tökéletes eszköz, hogy a standardizált tesztekre felkészítsen, de sokak szerint az oktatásnak pont, hogy maga mögött kéne hagynia az ilyen felmérőket. Ahogy az MI-k egyre hatékonyabbak lesznek ismétléses feladatok megoldásában, az emberek kénytelenek lesznek olyan képességekre fókuszálni, amit még nem lophatnak el a gépek, mint például a kreatív problémamegoldás. Így lehet, hogy a jövő osztálytermeiben már akár olyan dolgokkal is foglalkozhatnak a diákok, ami valóban érdekli őket. Lehet, hogy a jövőben az MI másodpilótaként támogatja majd a tanárok munkáját, akik így több figyelmet tudnak fordítani az egyes diákok fejlesztésére.

A Squirrel azt méri fel, hogy a diákok mit tudnak és mit nem tudnak. Nem veszi figyelembe, hogy mit akarnak tudni, vagy hogy hogyan tudnak a leghatékonyabban tanulni.

– vázolta fel Chris Dede, a Harvard professzora az adaptív tanulás hiányosságát

Inkább a tanár, mint a robot

Jutta Trevianus, az Ontarioi Egyetem tanára, a személyre szabott oktatás egyik úttörője bemutatta a barátságosabb módszer három szintjét: tempó, ösvény, és cél. Ha a tempó személyre szabott, akkor mindenki a saját képessége szerint haladhat az anyaggal, ami kevesebb stresszel, kudarccal és frusztrációval jár. Ha az ösvény személyre szabott, akkor a motiváció javítható, valamint maguk az oktatási módszerek is különbözhetnek (például valaki jobban tanul videóból, mint tankönyvből). A cél személyre szabásával a diákok eldönthetik, hogy milyen szinten akarnak foglalkozni az adott anyaggal: egyetemre akarnak menni, vagy inkább szakképzésben gondolkoznak.

“A diákjainknak meg kell érteniük, hogyan tudnak tanulni. Nekik kell meghatározniuk, hogy mit akarnak tanulni, és meg kell tanulniuk tanulni.”

Trevianus szerint a Squirrel egyáltalán nem foglalkozik ilyen kérdésekkel. Arra tökéletes, hogy minden diákot eljuttasson ugyanarra a standard szintre.

Ebből persze az következik, hogy igenis be kell vonni az adaptív tanulást az osztálytermekbe, de egy másik harvardos professzor, David Docterman szerint nem lehet a tanárokat helyettesíteni vele. Remek segédeszköz, de nem a kreativitás táptalaja.

Hasonlóra törekszik a sanghaji székhelyű Alo7, ami szintén MI-t használ angol nyelv tanítására. A teszteket igyekszik elhagyni, és inkább a soft skillekre helyezi a hangsúlyt – ilyenek a kreativitás, a vezetői képesség, csapatmunka. Az alapító, Pengkai Pan az MIT-n végzett, gyermekoktatási szakértő, 20 éve dolgozik a szakmában.

Az innováció a különbségeinkből fakad. Pont ez hiányzik Kínából.

– mondta Pengkai. 

Az Alo7 a tantermi oktatást igyekszik támogatni (mind online és offline) tankönyvekkel, online oktatófelülettel, sőt, még külföldi angoltanárokkal is szerveznek csoportos videó-órákat. Eddig 15 millió diák élt a szolgáltatással. A tananyagot, amit adaptív tanulással érdemes tanulni (szótárazás, kiejtés) otthon tanulják a diákot egy alkalmazással, ami beszédfelismerést is használ. Ezzel szemben a kreatív elemeket, mint az írás vagy a beszélgetés, tanárok segítségével sajátíthatják el a diákok. A technológia és a tanár viszonyát az orvos és eszközei viszonyához hasonlította. Azért a doki az úr.

Tavaly arc- és hangelemzést is bevezettek a videós oktatások alatt, így a tanárok részletes elemzést kapnak a diákok kiejtéséről, hogy egy-egy diák mennyit beszélt angolul, mennyit nevetett, hányszor nyitotta beszédre a száját. Idén már intelligens tantermeket is felszereltek tele kamerákkal és mikrofonokkal, amik hasonló elemzéseket nyújtanak. Az oktatás továbbra is tanár-diák központú, az MI csak a háttérben működik, alig láthatóan van jelen.

Dede szerint hasznos ez a sok adat, de azért félelmetes is. Kína híresen szabadon bánik az ilyen jellegű személyes adatokkal, és ha valaki esetleg arra használná ezeket a szenzorokat, hogy a diákok érzelmeit vagy idegállapotát interpretálja, akkor áteshetnek a ló túlzott megfigyelős oldalára.

Pont ezért szinte csak a tanárok látják a begyűjtött adatokat, és a diákok nem.

– értett egyet Pengkai.

Pengkai reméli, hogy idővel teljesen kikopik a tesztírás az iskolákból, mert nem lehet két-három óra alatt felmérni valakinek a tudását. Számára az ideális oktatási környezet elég rugalmas ahhoz, hogy megfeleljen az érzékenyebb, kreatívabb, valamint a precíz és analitikus diákoknak egyaránt. Szerinte a versengést ki kell vonni az oktatásból. A kínai oktatásügyi minisztérium tavaly februárban fogadott el több olyan módosítást, amik a tesztelés iránti megszállottságot hivatottak enyhíteni. Nemrég a kormány olyan irányelveket fogadott el, amik inkább a fizikai, morális és művészeti oktatásra helyezik a hangsúlyt a vizsgák helyett.

Nekünk egyelőre nem kell attól tartanunk, hogy gyermekeink mosolyát számolnák digitálisan a tanteremben (még az okostábla is rendkívül ritka a magyar iskolákban), de elképzelhető, hogy a tanulás jövője most fejlődik Kínában. Kevés hasonló hely van, ahol ekkora merítésű emberkísérletet lehetne végezni.