Zsófia
15 °C
23 °C
Index - In English In English Eng

Az Instagram, de leginkább a tudatlan emberek teszik tönkre a természetet

000 NI5BG
2019.08.22. 13:30 Módosítva: 2019.08.22. 13:57

Milyen szép ez a nárciszmező, kellene itt készíteni néhány fotót

– gondolhatta az egyszeri influenszer. Aztán mikor tömegével érkeztek a követői is, hogy a nárciszmező előtt fotózkodjanak, a tulajdonosnak döntenie kellett, hogy vagy a turisták maradnak, vagy a virágok. Ő inkább a virágokat választotta, és elzárta a nyilvánosság elől a helyet, de ez a jelenség is jól mutatja, mennyire átalakult az utóbbi években a turizmus, és milyen veszélyes lehet ez a környezetre. 

Nyilvánvalóan senki sem gondolhatta, hogy a közösségi oldalak majd pont a turizmusra nem lesznek hatással, de az talán csak keveseknek jutott eszébe, hogy éppen azok a természeti szépségek lehetnek ennek az áldozatai, amiknek a különlegességét az adja, hogy érintetlenek. És talán arra sem, hogy az éttermek és kávézók már nem azt tartják majd elsődleges szempontnak, hogy jót lehessen náluk enni és inni, hanem hogy az ételek jól nézzenek ki, és maga a hely berendezése is olyan legyen, hogy leginkább fotózkodni járjanak oda az emberek.

Rengeteg utazó már nem az útikönyveket bújja, hanem tagekre keres rá az Instagramon, ha valahova elutazik.

Azonban egyre több olyan hírt lehet hallani, hogy azért zárnak be akár évtizedek óta jól vagy szimplán csak zavartalanul működő helyek, mert a tulajdonosok egészen egyszerűen nem bírják a túlzott emberáradatot. A kis cuki kávézó már rögtön nem lesz cuki, ha órákat kell sorban állni, hogy valaki bejusson, és a Plitvicei-tavak szépségében sem lehet már felhőtlenül gyönyörködni, ha a tömeg állandóan lökdösődik, hogy utat találjon magának.

Új-Zélandon a Matapouri Mermaid Pools az őslakos maorik szent helye. Mióta néhány blogger felfedezte magának, gyorsan népszerű lett. Az persze lehet, hogy az influenszerek és a bloggerek folyamatosan felhívják a figyelmet, hogy a követőik vigyázzanak a természeti értékekre, és ők maguk nem is szemetelnek, ugyanakkor ezt sokan nem tartják be, legalábbis Új-Zélandon nagyon hamar olyan szemetes lett az egyébként gyönyörű hely, hogy az őslakosok úgy döntöttek, elegük van, és elzárták a turisták elől.

Szemetet, emberi ürüléket, higiéniai termékeket hagytak a szent területünkön

– indokolta a közösség döntését egy képviselőjük, Aperahama Edwards az új-zélandi sajtónak.

Mitől lesz egy hely a közösségi oldalak kedvence?

Az persze egyértelmű, hogy a szép helyek lesznek a felkapottak is, de az is igaz, hogy bőven maradtak még szép helyek, amiket nem fedeztek fel maguknak a turisták. Azok a helyek lesznek népszerűek, amik festményszerűek ugyan, de nagyon egyszerűen fotózhatóak, azaz nem kell órákat várni és a beállításokkal bajlódni egy jó képért. 

A közösségi oldalak előtt is megvoltak a fotók olyan látnivalókról, mint az Eiffel-torony vagy a Big Ben, és persze most is sok fotó készül az ismert látványosságokról, de a közösségi oldalakon sokan szeretnének olyan dolgokat is megmutatni, amiket ők fedeztek fel, vagy legalábbis különleges abban, hogy nincs az ismerőseiknek is egy rakás hasonló képük róla.

Az Instagram egy tünet, nem a bajok forrása

A turizmussal foglalkozó szakemberek szerint hiba lenne azt mondani, hogy csak az Instagram hibája, hogy letapossák a termést az emberek egy napraforgós vagy búzamezős képért, sokkal egyszerűbb az a magyarázat, hogy ahogyan egyre egyszerűbb és olcsóbb utazgatni a világban, úgy jutnak el az emberek is különböző helyekre. Változtak maguk az emberek is, sokaknak már nem az az elsődleges, hogy legyen házuk vagy autójuk, de ettől még nem feltétlenül lettek jobbak, csak nem a Balatonnál nyomják el a csikküket és hagyják ott maguk után a szemetet, hanem a világ másik felén.

Az is igaz, hogy a turizmus sok ember megélhetését biztosítja, ez pedig egy ördögi kör, hiszen ha ők azt szeretnék, hogy a következő évben is menjenek turisták az eddig elszigetelt kis városukba, akkor tenniük is kell érte, például kukákat vagy nyilvános mosdókat kell kihelyezni, ugyanakkor ezzel lehet, hogy pont a hely varázsát adó érintetlenség veszik el.

Éppen ezért fontos, hogy a helyiek megóvják ezeket a területeket, ha kell, úgy, hogy belépőt szednek, vagy korlátozzák, hány látogatót tudnak fogadni, és az utazási irodák feladatköre is egyre inkább eltolódik a klasszikus marketingtevékenység irányából afelé, hogy menedzseljék is a helyeket, azaz például biztosítsák a rendszeres szemétszállítást, vagy legyen elég nyilvános illemhely.

Mindenki tartsa meg magának a titkos helyét

Annak úgy általában mindenki örül, hogy az emberek kimennek a szabadba, túrázgatnak, kirándulgatnak, és közben rájönnek, hogy milyen szép is a természet. Kirándulni tényleg jó, és még jobb, ha egyre többen gondolják ezt hasonlóan, de a természetvédők arra kérnek mindenkit, hogy ne adják hozzá a képeikhez a helyszínt, mert egészen egyszerűen nem bírja el a természet, ha a következő ember csak egy kicsit lép le a kijelölt útról egy jobb fotó reményében, aztán a másik még egy kicsit jobban kitapos egy ösvényt, és néhány hét alatt a természet elkezd pusztulni, mint ahogyan az ezen a képen is látható.

A szakemberek szerint az persze jó, ha tudják az emberek, hogy milyen szép környékre látogathatnak el, de hagyjuk meg a lehetőséget, hogy mást is felfedezzenek arrafelé. Azaz be lehet jelölni, hogy melyik nemzeti parkban van az a gyönyörű hely, de azt nem szerencsés, hogy pontosan melyik útvonal vezet oda, vagy hogyan lehet megtalálni. 

A megszégyenítés nem a legjobb megoldás

Ahogyan a figyelem középpontjába kerültek azok a hírek, hogy be kell zárni helyeket a viselkedni nem tudó turisták miatt, úgy jelentek meg az Instagramon azok az oldalak, amik nyilvánosan szégyenítették meg azokat, akik például egy csokor frissen szedett virággal pózoltak vagy virágmezőben heverésztek, vagy bármi olyan dolgot csináltak, amivel beavatkoztak a természetbe.

Az internet népének egyik fele ezen jót szórakozott, a másik viszont kiborult, mert szerintük a nyilvános megszégyenítéstől még senki nem lett jobb ember. Javaslatuk szerint a készítőknek inkább abba kellene hasonlóan nagy energiákat feccölni, hogy edukálják az embereket, miért nem jó ötlet őrizetlenül hagyni a pislákoló tábortüzet vagy kőrakásokat építeni a patakokba, hiszen nem feltétlenül mindenki a sátán szülötte, aki ilyet csinál, hanem egyszerűen lehet, bele sem gondol, hogy a tettei milyen következményekkel járnak. Leszámítva persze a direkt szemetelőket, mert nekik tényleg semmilyen mentségük sincs a tetteikre.

View this post on Instagram

A post shared by OUR PUBLIC LANDS HATE YOU (@publiclandshateyou) on

Vagy mégis jó az Instagram?

A Vice szerint a túrázás és a szabadba járás jellemzően gazdag fehér emberek időtöltése volt, mert a helyekre el kell utazni, kell felszerelés, és ha például valaki biciklizne a szabadban, és aztán nem egy szatyorban vinné haza az alkatrészeket, esetleg raftingolna vagy sziklát mászna, az szintén elég költséges.

Ugyanakkor az Instagram azt is megmutatja, hogy egy csomó ember élvezi, ha a szabadban van, és meg tudja találni a számára legjobb kirándulásokat, legyen mozgássérült, túlsúlyos, kisgyerekes, lehet bármilyen a bőrszíne, vagy akár drag queen, aki a követőit tanítja, hogyan óvják meg a természetet.

Azt a nemzeti parkok emberei is megerősítették az újságnak: amióta egyre többen hívják fel a figyelmet a közösségi oldalakon annak fontosságára, hogy a kirándulók ne szemeteljenek az erdőben, azóta sokkal több embert látnak, akik szemeteszacskóval jönnek ki az erdőből, és sokkal nagyobb a hajlandóság arra is, hogy akár mások után is összetakarítsanak, csak hogy ne legyen szemét az erdőben, azaz egyre többen érzik a sajátjuknak azt, amiről hajlandóak gondoskodni, és vigyáznak rá.

Szükségünk van a következő generációra, akik megvédik az erdőket, és lehet, hogy néha ők szelfiznek is. Kérem, ne szólják le őket ezért

– foglalta össze a lényeget Danielle Williams természetvédő. 

(Borítókép: Fiatalok szelfiznek az izraeli Nir Yitzhak kibuc közelében. Fotó: Menahem Kahana / AFP)

Klímaváltozás, környezettudatosság, fenntartható jövő.
Ez a cikk a Covering Climate Now nemzetközi médiaegyüttműködés részeként készült. Az együttműködés keretében az egész világon több mint 250 újság kiemelten foglalkozik a klímaváltozás témájával. Az Indexen nem csak ezen a héten foglalkozunk sokat a fenntartható jövővel, mindig odafigyelünk a környezeti témákra. Csatlakozz hozzánk a Zöld Indexen!