Előd
6 °C
16 °C
Index - In English In English Eng

200 km/óra sebességgel zúdult le a piroklaszt

2019.08.30. 05:18

A Stromboli vulkán szerda déltájban heves robbanással kitört. Mondhatjuk, hogy ez egy tűzhányó dolga, a vulkánok kitörnek, de a Stromboli jó 2000 éve folyamatos kitörésben van, ami azt jelenti, hogy 15-20 percenként tűzijátékszerűen módon robbannak ki és spriccelnek szét valamelyik kürtőjéből az izzó lávacafatok. A kitörések megszokottak, csak kis területre terjednek ki és jól megfigyelhetők a kráter pereméről. Az érdeklődés pedig nagy, az elmúlt évtizedekben százezrek másztak fel a közel 1000 méter magas hegyre, hogy részesei legyenek a színpompás természeti eseménynek. Mi akkor a különleges ebben a kitörésben?

Az, hogy ez messze nem megszokott a Stromboli viselkedésétől és jelentős veszélyt jelent.

A szerdai kitörés hasonló volt a július 3-ai heves robbanásos kitöréshez, ami egy ember halálát okozta és ami után megtiltották a turisták feljutását a vulkánra. A júliusi kitörés után a tűzhányó a szokottnál is aktívabb maradt. Erőteljesebbek és gyakoribbak voltak a lávatűzijáték-kitörések, a kráter alatt felnyílt repedésekből lávafolyamok indultak ki és ereszkedtek le a meredek északnyugati oldalon.

Ahhoz, hogy megértsük miért ez a változás a vulkán életében és mi okozza a veszélyes kitöréseket, a vulkán alá kell nézni. Ez a kitörések során keletkezett vulkáni kőzetek elemzésével, vizsgálatával, a kapott adatok szakszerű értelmezésével tehetjük meg. A kőzettani vulkanológia mellett a felszínre törő gázok összetételének mérése, a geofizikai adatok értelmezése és a folyamatos műszeres megfigyelés segít megállapítani, mi történik, mire lehet számítani.

Mint egy óriási pezsgőspalack

A vulkáni kőzetek tulajdonságai, kémiai összetétele azt jelzik, hogy az ilyen nagy kitörés előtt, ami történt 2003-ban és 2007-ben is, friss, gázdús magma nyomul fel a vulkán alatt nagyobb mélységből. A felemelkedés miatti nyomáscsökkenés elindítja a gázbuborékok kiválását, akárcsak a pezsgőspalackban, ahogy nyitjuk kupakját, és végül a felhabzott magma heves robbanással tör ki. Ez a magma tehát teljesen más, mint az, ami az 1-2 kilométer mélyen lévő magmatározóból táplálja a lávatűzijáték kitöréseket. Az előző héten tartott barcelonai Goldschmidt geokémiai konferencián firenzei kollégáimmal elemeztük az adatokat, amiből arra következtettünk, hogy úgy tűnik, a július 3-i kitörés óta tovább tart a nagy mélységből érkező magmautánpótlás és ez okozhatja az erőteljesebb kitöréseket és a szokottnál jelentősebb kéndioxid gázkiáramlást. Ez pedigújabb nagy robbanásos kitöréshez is vezethet.

Ez következett be augusztus 28-án, a lefolyása pedig teljesen más volt, mint ami a tűzhányóra jellemző.

A Firenzei egyetem műszerei 4 perccel a kitörés előtt jeleztek olyan adatokat, amik alapján arra lehetett következtetni, hogy nagy az esélye egy jelentősebb, úgynevezett paroxizmális kitörésnek. A felszín hirtelen emelkedni kezdett, hasonlóan mint a 2007. március 15-i kitörés előtt, ami a magma jelentős túlnyomását jelezte. A webkamera képeinek elemzése segít a kitörés rekonstruálásában. A magma egymást néhány másodpercen belül követő 4-5 robbanással tódult a felszínre, majd a szétszakadó magmafoszlányok és kőzettörmelékek nagy mennyiége miatt túlsúlyossá váló kitörési felhő rögtön összeomlott és a meredek északnyugati lejtőn rohant le. Ez a vulkáni törmelékek és gázok elegyéből álló piroklaszt-ár közel 200 km/óra sebességgel zúdult le és jutott a tengerbe, ahol még több száz métert haladt előre. Szerencsére egyetlen közelben lévő hajó sem került útjába, a készült videofelvételek azonban ijesztően mutatják az ilyen kitörések komoly veszélyét.

Mindössze fél perc alatt zajlott le a robbanásos kitörés és jutott le a piroklaszt-ár a vulkán oldalán, a több mint 1 km távolságban lévő tengerbe.

A Stromboli mindeddig a turistacsalogató vulkántúrákról volt híres, amelyeket 2003 óta már csak vezetővel lehetett lebonyolítani. Az idei nyár jelentős bevételkiesést jelent, azonban egy komoly figyelmeztetést is mutat, hogy még a jól ismert tűzhányók esetében is lehet váratlan, a szokottnál erősebb és veszélyesebb vulkáni működésre számítani. Ennek okát pedig a vulkanológiai, a kőzettani és geokémiai, valamint geofizikai kutatások fedhetik fel, amelyek hatékonyan járulnak hozzá a kitörés előrejelzéshez. Ennek is köszönhető, hogy július 3 óta nem lehetett felmenni a hegyre és folyamatos monitoring munka zajlott. Az ilyen kitörések nem sok előjelet adnak, azonban sokszor néhány perc isszámít. A további vulkanológiai kutatások segíthetnek abban, hogy esetleg növeljük egy ilyen kitörés előtti előrejelzési időt, ami akár a Stromboli, akár más vulkán esetében életeket menthet.

(A szerző geológus, vulkánkutató, az MTA levelező tagja, az ELTE Kőzettan-Geokémiai tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoportjának vezetője)