Móric
6 °C
23 °C
Index - In English In English Eng

Génszerkesztés gyógyíthatja a férfiterméketlenséget

2019.09.02. 15:05

Hibás gén miatt terméketlen hím egerek nemzettek természetes úton utódokat egy kínai kutatóközpontban, miután génszerkesztéssel (CRISPR-ral) kijavították heréik őssejtjeinek káros mutációját.

Számos genetikai defektus ismert, amely meggátolja, hogy a mutációt hordozó férfiak életképes spermiumokat hozzanak létre, így gyermeket nemzhessenek. Ez a probléma bizonyos esetekben (például, ha a hím ivarsejtek csak mozgásra képtelenek, de hordozzák a megfelelő DNS-t) mesterséges megtermékenyítéssel kiküszöbölhető, más esetekben azonban nem. A mesterséges megtermékenyítés másik hátránya, hogy ily módon a születendő utódok is hordozni fogják azt a hibás mutációt, ami apjuknak a problémát okozta.

A hosszú távú megoldást tehát az jelenthetné, ha meg tudnánk javítani a terméketlenséget okozó mutációkat. 2015-ben már bizonyították, hogy sejtkultúrában helyre lehet hozni a spermiumtermelő őssejtek működési rendellenességeit génszerkesztéssel.

A Kuangtungi (Guangdong) Orvostudományi Egyetem klinikájának kutatói most egy lépéssel tovább mentek, és élő állatban végezték el a hibajavító génszerkesztést. Pontosabban maga a művelet Petri-csészében zajlott, de a kijavított őssejteket visszajuttatták az addig terméketlen hímekbe, akik ezután nemzőképesek lettek.

Négy hónappal a beavatkozás után a nőstényekkel párzó 11 exterméketlen hím közül kilenc apa lett.

Független szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy még sok megoldandó feladat van odáig, hogy az eljárást embereknél is alkalmazni lehessen. A legnagyobb gond, hogy nem létezik megbízható technika az emberi spermiumőssejtek izolálására.

Az érintetteket még inkább elbizonytalaníthatja az, hogy ha maradnak mutáns őssejtek is a herében, azok könnyű szerrel felülkerekedhetnek a génszerkesztett társaikon, és a beavatkozás hatástalanná válik. Ezért szükséges lehet a mutánsok kiirtása, ami kemo- vagy sugárterápiát igényelhet.

A kutatók szerint ezért biztonságosabb megközelítésnek tűnik az, ha magukat a spermiumokat javítják meg, majd mesterséges megtermékenyítéssel juttatják be őket a petesejtbe.

További kérdéseket vet fel, hogy vajon etikus-e az emberi csíravonalat genetikailag módosítani (vagyis olyan mutációkat előidézni a DNS-ben, amelyek aztán továbböröklődnek az utódokban. Sokan attól tartanak, hogy ha elkezdődik a betegségek öröklődését okozó gének kijavítása, az észrevehetetlen és kivédhetetlen módon az egyéb, betegségekkel nem összefüggő jellegek módosításához fog vezetni.

(New Scientist)