Előd
11 °C
24 °C
Index - In English In English Eng

A madarakat is mérgezik a méhpusztulást okozó növényvédő szerek

2019.09.16. 11:34

A neonikotinoidok a világ leggyakrabban használt növényvédő szerei. Egyre több kutatási eredmény bizonyítja, hogy szerepet játszanak a méheket sújtó globális krízisben, az úgynevezett kolónia-összeomlási szindrómában. De ezek a szerek nemcsak a méhek, hanem a madarak halálát is okozzák – derül ki kanadai kutatók minap a Science-ben publikált tanulmányából.

Észak-Amerikában drámai módon megcsappant az énekesmadarak állománya az utóbbi években. A tavaszi madárvonulás időszaka egybeesik a mezőgazdaság vetési időszakával, a neonikotinoidokat pedig a vetőmagokon kell alkalmazni. A kanadai Saskatchewani Egyetem toxikológusai most kimutatták, hogy azok a költöző énekesmadarak, amelyek mindössze két neonikotinoiddal kezelt magot elfogyasztanak, azonnal súlyt kezdenek veszíteni, és emiatt el kell halasztaniuk a költözést. Mindez pedig végső soron sokuk halálát okozza.

A szer afféle étvágycsökkentőként hat a madarakra. Noha legtöbbjük pusztán a neonikotinoid-mérgezésből idővel felépülne, az étvágytalanságból fakadó súlyvesztés és az elvándorlás ellehetetlenülése drasztikusan csökkenti a túlélési és szaporodási esélyeiket. 

A repülés közben meg-megálló madarak rendszerint a szántóföldeken táplálkoznak a vetőmagból, így szinte mindegyikük ki van téve a neonikotinoid-mérgezésnek. E kis testű madarak nagyon érzékenyek a súlyvesztésre, megálláskor eszeveszetten táplálkozniuk kell, hogy a továbbrepüléshez szükséges tartalékenergiát felszedhessék. Korábban a rovarevő madarakról mutatták ki, hogy szervezetükbe bejut és károkat okoz a neonikotinoid.

Az Észak-Amerikában élő és termőföldeken táplálkozó madarak 75 százalékának csökkent az állománya 1966 óta – írja a National Geographic. A neonikotinoidok lehetséges szerepének vizsgálata érdekében a kutatók fehértorkú verébsármányokat fogtak be az Egyesült Államokból Kanada északi vidékei felé tartó tavaszi vándorútjuk egyik pihenőállomásán, majd különböző dózisú neonikotinoidot tartalmazó eleséggel etették őket.

Az eredmények alapján a neonikotinoidok hatására megdöbbentően gyors súlyvesztés következett be: amikor az etetés után hat órával újra lemérték a madarakat, már hat százalékkal könnyebbek voltak.

A teljes súlyvesztés a kisebb neonikotinoid-adagot kapott egyedeknél 9, míg a nagyobb dózissal kezelt madaraknál 17 százalékos volt, és a zsírtömeg csökkenése okozta.

A kísérletben alkalmazott neonikotinoid-dózis csak néhány növényvédő szerrel szennyezett gabonaszemben felelt meg, holott a madarak a természetben ennél sokkal többet esznek naponta. De már ez a minimális adag is elvette az étvágyukat, letargikusan üldögéltek, és nem akartak enni. Ez a hatás nem meglepő, hiszen a neonikotinoidok szerkezete hasonló a nikotinéhoz, márpedig köztudott, hogy a dohányzás emberben is csökkenti az étvágyat.

A kezelt madarakat ezután visszaengedték a természetbe rádiós nyomkövetővel a testükön. Ebből kiderült, hogy a magasabb dózisú neonikotinoidot kapott verébsármányok még átlagosan 3,5 napot pihentek a környéken, míg felépültek a mérgezésből, és csak ezután folytatták észak felé vezető vándorútjukat.

Ez a késlekedés talán nem tűnik soknak, de a korábban érkező madarak szaporodnak először, így a késők talán lemaradnak az egészről. Minthogy a kistestű énekesmadarak nem sokszor szaporodnak életük során, egy ilyen késés akár a teljes generáció összeomlását is okozhatja.

A méhpusztulás jelenségéről és a probléma súlyáról a tavaly nyári, Somogy megyei tömeges méhpusztulás kapcsán írtunk részletesebben.