Gyöngyi
9 °C
25 °C
Index - In English In English Eng

Ugyanaz az agyi ideghálózat állhat a skizofrénia és a depresszió mögött

2019.09.16. 13:29

Bár a mentális zavarok, közöttük a depresszió vagy skizofrénia, bár jellemzően eltérő tüneteket okoznak, részben ugyanazon agyi idegsejthálózatok működésén alapulhatnak. Ennek megfelelően pedig a kialakulásukra ható gének is közösek lehetnek - derült ki az Európai Neuropszichopatológiai Kollégium minapi koppenhágai konferenciáján, tudósít a New Scientist.

Az utóbbi időben egyre több, hagyományosan függetlenként kategorizált mentális zavarról derült ki, hogy részben ugyanazon gének állnak a hátterükben, így mechanizmusaik és tüneteik között is jelentős átfedés van. Sok pszichiáter emiatt azt is felveti, hogy

nem feltétlenül van értelme a mentális betegségek címkézésének, és inkább a tünetekre kell koncentrálni a kezelés során.

Maxime Tequet és munkatársai az Oxfordi Egyetemről összesen 678 három és 18 éves közötti gyermek agyfelépítését, illetve -működését vizsgálta (az alanyok egyikénél sem diagnosztizáltak pszichiátriai rendellenességet). Azért a gyerekek agyát vizsgálták, mert az ő agyuk szerkezetét nagyobb arányban határozzák meg a gének, hiszen még nem volt idejük, hogy a környezeti hatások miatt rendellenességek jöjjenek létre agyukban.

A gyerekek agyáról MRI-felvételt készítettek, illetve összesen 1877 genetikai faktort vizsgáltak meg náluk. Ezek olyan génhelyek, mutációk voltak, amelyekről tudott, hogy összefüggésben állnak bizonyos mentális kórképekkel. Az örökletes tényezők alapján minden gyerekre számítottak egy mérőszámot, amely az általános kockázatot fejezte ki, hogy mentális betegség alakul ki nála.

Az eredmények szerint a magas és alacsony kockázatú csoportba tartozó gyerekek agya között jelentős, és számos agyterületre kiterjedő különbségek voltak. Ezután meghatározták azokat a területeket, amelyek a leginkább eltértek a mentális zavarokra nagyobb genetikai hajlamot mutató gyerekeknél. Ezek között találjuk a gondolatok vezérléséért felelős területeket, a vizuális információt feldolgozó területet, illetve a nyugalmi aktivitást vezérlő úgynevezett alaphálózatot is.

Ezen területek összességét veszélyeztetettségi hálózatnak nevezték el.

A kutatók szerint tehát e hálózat főszerepet játszik számos, eltérőnek tűnő mentális zavar kialakulásában, így sokféle betegség kezelésében hatékony lehet, ha ezeket célozzuk az újonnan kifejlesztendő terápiákkal.