Szilvia
10 °C
16 °C
Index - In English In English Eng

Egykor lakható lehetett a Vénusz

venus
2019.09.23. 21:38 Módosítva: 2019.09.23. 23:23

Egykor lakható lehetett a Vénusz: 2-3 milliárd éven át volt mérsékelt hőmérséklet és víz a bolygón, mígnem több mint 700 millió éve drámai átalakulások hatására megváltozott a bolygó 80 százalékának felszíne – mutatta be kutatási eredményeit Michael Way, a Goddard Űrkutató Intézet munkatársa az európai bolygótudományi kongresszuson.

Way eredményei új fényt vetnek a Vénusz éghajlatának történetére és információval szolgálhatnak a hasonló pályán keringő exobolygók lakhatóságára vonatkozóan – írja a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő oldal nyomán az MTI.

Negyven éve a NASA Pioneer Venus nevű projektje talált arra utaló jeleket, hogy a Vénusz egykor egy sekély óceánnak megfelelő vízzel rendelkezett. Annak megvizsgálására, hogy a Vénusznak volt-e valaha a folyékony víz létét támogató stabil klímája, Way és kollégája, Anthony Del Genio, a víz lehetséges kiterjedését alapul vevő öt különböző szimulációt alkotott. Mind az öt esetben arra jutottak, hogy a Vénusz képes lehetett egy minimum 20 Celsius-fokos és maximum 50 Celsius-fokos hőmérsékletre mintegy hárommilliárd éven át.

A mérsékelt hőmérséklet máig fennállna, ha nem történt volna 700-750 millió éve egy eseménysorozat, ami felszabadította a bolygó kőzeteiben tárolt szén-dioxidot.

Bár sok kutató úgy véli, hogy a Vénusz a Naprendszer lakható zónáján kívül kering és túl közel van a Naphoz ahhoz, hogy folyékony víz lehessen rajta, az új tanulmány arra utal, hogy mégsem így lehet. „A Vénuszt érő napsugárzás jelenleg kétszer annyi, mint amennyi a Földet éri. Ugyanakkor minden, általunk modellezett esetben arra jutottunk, hogy a Vénuszon még mindig a folyékony víz jelenlétét támogató felszíni hőmérséklet van” – mondta Way.

Kialakulása után nem sokkal, 4,2 milliárd éve a Vénusz gyors lehűlési perióduson esett át, légkörében túlnyomórészt szén-dioxid uralkodhatott. Ha a bolygó a következő hárommilliárd évben a Földhöz hasonló módon formálódott, a szén-dioxidot leköthették a szilikát kőzetek és a felszín magába zárhatta.

A második korszakban, 715 millió éve a légkörben a nitrogén dominálhatott, nyomokban szén-dioxidot és metánt tartalmazott – a mai Földhöz hasonlóan. Ezek a körülmények stabilak maradhattak a mai napig.

Az esemény, amely a gázok eltávozását idézte elő, egyelőre rejtély, de valószínűleg összefüggésben áll a bolygó vulkáni aktivitásával.

(Borítókép: A Vénusz számítógépes grafikán. Fotó: NASA/JPL)