Helén
9 °C
23 °C
Index - In English In English Eng

Eredmények

Karácsony Gergely

Ellenzéki Összefogás
50.86% (353593 szavazat)

Tarlós István

FIDESZ-KDNP
44.1% (306608 szavazat)

Az extrém szárazság miatt került elő a Stonehenge spanyol testvére

2019.09.23. 11:10 Módosítva: 2019.09.23. 13:43

A Spanyolországot sújtó extrém szárazság miatt évtizedek óta először látható teljes pompájában a Valdecañas-víztározónál található kőkör, amit gyakran csak a spanyol Stonehenge-ként emlegetnek – írja a Science Alert.

A 4000 éves építmény a húszas években került a kutatók célkeresztjébe, a német antropológus, Hugo Obermaier pedig viszonylag sok időt töltött az építészetének, illetve környezetének vizsgálatával. Mint kiderült, az állókövek kísértetiesen hasonlítanak a Stonehenge – és más kőkörök – hasonló elemeire, az idők során azonban több fektetett kőtömbbel egészítették ki az építményt, ami így inkább temetkezési helyre kezdett el hasonlítani.

Ezt az elméletet támasztotta alá az is, hogy több személyes tárgy is előkerült a kőkörből, az állóköveken pedig gyakoriak voltak a szimbólumok, ami szintén arra utal, hogy szakrális szempontból lehetett fontos az építmény. Néhány évtizeddel később aztán a spanyol kormány felduzzasztotta a közeli Tajo folyót, az így keletkezett víztározó pedig egyebek mellett ezt a formációt is vízzel öntötte el.

A hatvanas évek óta általában csak a legmagasabb kőtömbök csúcsát lehetett látni, az idei nyár azonban szokatlanul száraz volt Spanyolországban, a szárazság pedig a víztározón is rajta hagyta a nyomát. Ez a helyi földművelőknek valóságos katasztrófa volt, az archeológusok azonban örülhettek, hiszen a kőtömbök újra felszínre kerültek,

így évtizedek óta először ismét meg lehet vizsgálni őket.

Ez az állapot ugyanakkor valószínűleg csak átmeneti lesz, a spanyol régészek között pedig éppen emiatt parázs vita folyik arról, hogy odébb költöztessék-e az építményt, vagy hagyják ott, ahol van. Angel Castaño, egy helyi kulturális szervezet elnöke szerint mindenképpen biztonságos helyre kéne szállítani a kőtömböket, egyrészt a jövőbeni kutatások, másrészt pedig a helyi turizmus fellendítése miatt. A műemlékek költöztetése egyébként nem kirívó gyakorlat, Egyiptomban például a Nílus megzabolázása közben többször kellett hasonló megoldásokhoz folyamodni a különféle templomok és szobrok esetében.

Más szakemberek ugyanakkor úgy vélik, hogy mielőtt hozzányúlnának a kövekhez, a legújabb technológiával kell megvizsgálni őket, ami természetesen költséges, de egy ilyen fontos emlékműnél megéri a ráfordítást, hiszen a múlt megfizethetetlen.

Klímaváltozás, környezettudatosság, fenntartható jövő.
Ezek nem csak trendi hívószavak, hanem a közös valóság, amiben mindannyian élünk. A Zöld Indexen mi is kiemelt figyelemmel foglalkozunk ezekkel a témákkal. Ha te is fontosnak tartod, hogy azoknak is élhető bolygójuk legyen, akik ma születnek, csatlakozz hozzánk a Zöld Indexen.