Jolán
7 °C
13 °C
Index - In English In English Eng

Barátkozó robotokat és agyhullámolvasást hoz a jövő

2019.09.25. 08:24

Hogy fogja átalakítani az életünket a technológia a következő évtizedben?

– tette fel a kérdést a Realizing 30 névre hallgató tanulmányában a Dell Technologies, nem is véletlenül, hiszen a feltörekvő technológiák 2030-ra markánsan megváltoztathatják a gazdaságot, a munka világát és a mindennapjainkat is.

A gazdaságra vonatkozó részt már márciusban bemutatta a cég, most viszont a budapesti Dell Technologies Fórumon két új részt tettek közzé, amiben az életünk és a munkavégzés került a középpontba. Az Institute for the Future és a Vanson Bourne kutatásának eredményeit most a Dell Magyarország augusztusban kinevezett vezérigazgatója, Rakoncza Zsolt ismertette az újságírókkal.

Majd a mesterséges intelligencia megcsinálja

Az már a sajtótájékoztatót megelőzően is kiderült, hogy azok a technológiák, amikben megvan a potenciál az életünk átalakítására, legalább valamilyen szinten már most is jelen vannak a mindennapi életünkben, és a Dell miniexpóján egymást érték az úttörő megoldások, és az előadások is ezeket járták körül. Mérő László matematikus a mesterséges intelligenciáról beszélt, aminek elterjedését szerinte jelenleg főként az hátráltatja, hogy nehéz megalkotni a megfelelő jogi keretrendszert hozzá.

Mint mondta, a megfelelő technológiával már jó ideje rendelkezünk, mostanra azonban a számítógépek is kellően erősek lettek ahhoz, hogy a világ legjobb játékosait verő sakk-, vagy gó-programok ne egy hónap, hanem egy másodperc alatt hozzanak döntést egy adott helyzetben. Mérő szerint persze így is lesz olyan szituáció, amiben a mesterséges intelligencia nem lesz alkalmazható – a különféle pszichológiai trükköket például valószínűleg nem fogja megtanulni –, de 

  • segíthet majd az embereknek abban, hogy olyan dolgokkal kooperáljanak, amiket nem értenek,
  • és képes lehet egy döntés előtt különböző forgatókönyveket felállítani, ezzel elősegítve, hogy az elveink helyett ezek közt válogatva jussunk kompromisszumokra.

Rakoncza Zsolt szerint a mesterséges intelligencia elsősorban az adatfeldolgozásban, illetve az ehhez köthető repetitív feladatoknál lehet majd fontos, ezek átvételével ugyanis az emberek jobban tudnak majd a kreatív, hozzáadott értéket igénylő feladatokra koncentrálni.

Kobotforradalom

Nem ez volt persze az egyetlen ilyen technológia, hasonlóan fontos lehet a jövőben a kiterjesztett, illetve virtuális valóság is, amivel a cég 2017 óta üzleti szinten is foglalkozik. Óriási segítség lehet például az, ha az ember az otthonából, egy VR-szemüveg segítségével tud körbejárni egy autót a vásárlás előtt, vagy felpróbálni egy ruhát, amit kinézett magának. Emellett a folyamatok is egyre gyorsulnak – például az 5G-vel –, egyre több az olyan új beviteli módszer, mint a gesztusvezérlés, a különféle szenzorok pedig a mesterséges intelligenciához hasonlóan automatizálással vehetnek le terheket a vállunkról.

A munka terén a felmérés alapján három ponton hozhatnak majd fontos változásokat ezek a technológiák:

  • a mesterséges intelligencia segítségével előítéletek nélkül, tisztán a teljesítményre alapozva értékelhetik majd a cégek az alkalmazottaikat,
  • illetve az ember és a gép kapcsolatának harmonizálásával hatékonyabbá teheti a munkát,
  • a munkavállalók pedig sokkal nagyobb szabadságot kaphatnak a kiterjesztett valóságnak köszönhetően, hiszen egyre kevesebb indok szól majd a klasszikus irodai munka mellett.

itt érdemes kiemelni az ún. együttműködő robotokat, vagyis a kobotokat, ezeknek ugyanis kulcsszerepe lehet majd a munkahelyek átalakításában. A kobotok olyan robotok, amik képesek alkalmazkodni a környezetükhöz, így az emberek könnyedén dolgozhatnak velük egy térben – már ha ők is hajlandóak lesznek elsajátítani az együttműködés kereteit, és megérteni a robotokat. Az egyértelműnek tűnik, hogy a megkérdezett üzleti vezetők túlnyomó többsége nemcsak lát ebben potenciált, hanem hisz abban, hogy a jövőben ez a közreműködés növelni fogja a munkahelyi hatékonyságot, és segíteni fog az embereknek átlépni a saját korlátaikat.

Át a kibertérbe

A kutatás alapján a technológiák hatása a mindennapi életben is hasonlóan markánsak lehetnek majd. A kibertér a valóság egy újabb rétegévé válhat, az intelligens önvezető járművek elterjedésével pedig még a mostaninál is jobban össze leszünk kapcsolva a többi emberrel, de közben mobilisabbak is leszünk, mint korábban.

Ide kapcsolódik a gondolkodó városok koncepciója is, melyben a városok egy hatalmas hálózatként képesek lennének a közlekedési lámpákat manipulálva eloszlatni a dugókat. A különféle robotok itt is felmerültek, nem is véletlenül, hiszen az Egyesült Államokban például már most is rendkívül elterjedtek az olyan asszisztensek, mint az Amazon Alexája, vagy az Apple Sirije, amiket az emberek már partnerként kezelnek.

A válaszok alapján ezekre a változásokra készülnek is a vállalkozások, a megkérdezettek több mint fele gondolja úgy, hogy a hálózatba kötöttség a mindennapi élet része lesz. Az okoshűtő például önhatalmúan elintézheti helyettünk a vásárlást, ha látja, hogy fogytán van valami, az okosóra pedig rögtön értesítheti az orvosunkat, ha a begyűjtött adatok alapján ezt indokoltnak érzi. Ez azért fontos, mert elég nagy volt az egyetértés abban, hogy az MI által átvett automatizált feladatok miatt az emberek teljesen méshogy osztanák be az idejüket. A válaszadók 58 százaléka egyébként

az agyhullámokat fogadni képes számítógépes interfészekre is nyitott lenne.

azt viszont már csak a válaszadók 39 százaléka mondta, hogy örülne, ha a robotok öntudatra ébrednének.

Csínján az adatokkal

Ezek a változások természetesen kihívásokat is hordoznak magukban mind az emberek, mind a technológiák kiaknázására törekvő vállalatok részéről. Az elmúlt időszakban elég sokszor derült ki, hogy mg a legnagyobb cégek sem mindig kezelik megfelelően a felhasználók adatait – elég csak a Cambridge Analytica-botrányra gondolni –, ezt pedig a kutatásban résztvevők is érezték, a nagy többségük ugyanis az adatkezelést tartotta az egyik legfontosabb megoldandó társadalmi nehézségnek.

Emellett fontos az oktatás kérdése is, az ugyanis a kobotok példáján is látszik, hogy az új technológiák új készségeket és szemléletmódot igényelnek. Ez komoly üzleti lehetőség, de egyelőre senki nem hozott létre komolyabb akciótervet a megoldására. Rakoncza szerint a jövőben minden bizonnyal ki fog alakulni erre egy modell, de az biztos, hogy az oktatási intézményekkel közösen kell majd kitalálni a megoldást.