Márton
2 °C
11 °C
Index - In English In English Eng

Mi köze Liv Tyler alulöltözött anyukájának az első fúziós erőműhöz?

NAK 1091
2019.09.25. 16:47

Fúziós hét az Indexen! Ezekben a napokban részletesen bemutatjuk a fúziós energia kutatásának egyik fő központját, a franciaországi ITER-t, hogy hol tartanak a munkák, min dolgoznak a magyarok, mik a hatalmas nemzetközi projekt ígéretei, kilátásai, esetleges buktatói. Első, bevezető cikkünkben összefoglaltuk, hogy mi is az az ITER, második cikkünkben helyszíni  riportot olvashattak az építkezésről, a harmadik nagyképes anyagunkban rácsodálkoztunk az ITER esztétikájára, negyedik cikkünkben három magyar mérnök mondta el, hogyan látják ők az ITER-t, alább pedig összeszedtünk néhány olyan érdekes és izgalmas apróságot (vagy éppen hatvantonnás behemótságot), amik az ITER-ben tett látogatáskor szúrtak szemet valamiért.

Fantasztikus élmény volt a világ első kísérleti fúziós erőművét, a Franciaországban épülő ITER építkezését bejárni. A sosem látott nemzetközi tudományos összefogással megvalósuló létesítmény bonyolultsága semmihez sem fogható, és ez az építési területen kalandozva is jól érzékelhető volt. Még úgy is, hogy 65 százalékos készültségi állapotában láthattuk a 20-30 milliárd euróba kerülő plazmafizikai labort, amibe ez év végén kezdik majd beszerelni a fúziós reaktor szívét, a tokamak berendezést.

Ekkora építkezésen millió lenyűgöző dolgot lehet látni, a hatalmas méretek, a fantasztikus berendezések, a bizarr acélszerkezetek, a felfoghatatlan mennyiségű vasbeton mind le tudja nyűgözni az ilyesfajta látványosságokra fogékonyakat. A több mint negyven hektáros területen túrázva azonban nemcsak a monumentális épületekre érdemes figyelni, hanem a jelentéktelennek tűnő részletekre is, mert azokból is rengeteget lehet tanulni az ITER-ről. Például azt, hogy a fenti borítóképen látható összeszerelő csarnokot azért borítják magas fényvisszaverő képességű fém hullámlemezzel, hogy visszatükrözze a tájat, az eget, a felhőket, a fákat, így nem lesz annyira tájidegen a provence-i dombokból kiemelkedő hatvan méter magas doboz.

Ezen kívül összeállításunkból kiderül többek között az is, hogy használnak-e fát a fúziós erőmű építéséhez, hogy néz ki az elektromágnesekhez szükséges szupravezető, vagy hogy miért tartanak Playboy magazint az ITER egyik irodájában.

Miután a pincétől a padlásig be- és körüljártuk az építkezést, ezzel a cikkel elbúcsúzunk az ITER-től. Sorozatunk zárócikkében már a Budapesten rendezett fúziós konferenciáról jelentkezünk, ahol a fúziós mérnökök, plazmafizikusok a fúziós energia jövőjét vitatták meg, és ahol sikerült az ITER vezérigazgatójával, Bernard Bigot-val is váltanunk pár szót.