Aliz
7 °C
12 °C
Index - In English In English Eng

Hogyan menstruálnak az űrben a nők?

2019.10.22. 15:19

564 ember járt már az űrben, közülük mindössze 65 nő. Annak ellenére, hogy az első szovjet női űrhajós, Valentyina Tyereskova 1963-ban ment az űrbe, a NASA csak húsz évvel később, 1983-ban küldött fel női űrhajóst. Sally Ride a harmadik nő volt az űrben, az első amerikai. Az indulása előtti interjúkban olyanokat kérdeztek tőle, mint hogy visz-e magával sminket, és sírt-e a kiképzésen. 

Október 18-án végrehajtották az első olyan űrsétát, amiben csak nők vettek részt. Ezt egyébként korábbra tervezték, csak éppen nem volt elég M-es méretű szkafander, ezért el kellett halasztani. Ennek kapcsán viszont egy csomó kérdés felmerült az emberekben, és a BBC igyekezett válaszokat találni azokra, amiket valószínűleg a legtöbben feltennének, csak nem mernek. 

Varsha Jain részmunkaidőben űrnőgyógyász, ami elsőre meglehetősen furcsának hangzik, de a feladatai közé tartozik annak tanulmányozása, hogyan hat a nők egészségére az űr. A BBC-nek adott interjújában számolt be arról, hogy bár alapvetően azonos hatások érik a férfiakat és nőket a világűrben, és arra azonosan is reagál a szervezetük, de vannak különbségek. 

A nők például könnyebben betegednek meg a küldetésük elején, míg a férfiak inkább akkor, mikor visszatérnek a Földre. A férfiaknak általában a látásukkal és a hallásukkal vannak problémái, amikor visszaérkeznek, ilyet a nők nem szoktak tapasztalni, helyette viszont a vérnyomásuk szokott eltérni a normálistól. 

Azt kutatják, hogy ezek az eltérések csak a hormonális különbségeknek tudhatóak-e be, vagy más fizikai eltérések miatt alakulnak ki. A válaszok nemcsak az űrbeli egészséget segítenek jobban megismerni, hanem a földit is. 

Mi van a menstruációval? 

Valószínűleg az egyik legtöbbeket érdeklő kérdés, hogy hogyan menstruálnak az űrben a nők. Érdemes onnan indulni, hogy ez az iparág általában a férfiakról szól, így ezzel a kérdéssel sokáig nem is kellett szembesülni a mérnököknek a NASA-nál. 

Mikor először szóba került, hogy nő megy az űrbe, akkor a férfi mérnökök olyan számításokat adtak le, hogy 100-200 darab tamponra lesz szüksége egy hétre. 

Jól mutatja, hogy mennyire nem volt fogalmuk arról, hogyan is készüljenek fel. A helyzet az, hogy a női űrhajósok olyan fogamzásgátló tablettát szednek, ami leállítja a periódusukat. Nem szabad elfelejteni, hogy  nagyon szigorú egészségügyi vizsgálatoknak kell megfelelniük az űrhajósoknak, így ezek a nők szuperegészségesek, a szakemberek szerint ezért  elviekben biztonsággal választhatják a fogamzásgátlás ilyen módját. 

Az űrnőgyógyász éppen azt vizsgálja, hogyan hat ez a nőkre, és van-e olyan megoldás, ami nem zavarná össze ennyire a hormonokat. Mint mondja, azért sem egyszerű kérdés ez, mert az űrhajók vécéi nem készültek fel a vérre. A vizeletet megtisztítják, de ha vér kerül beléjük, akkor már nem lehet újrahasznosítani. Ráadásul szigorú szabályok vannak arra is, hogy milyen gyakran és mennyi vizet lehet használni a tisztálkodáshoz. Ez pedig nagyban megnehezítené a menstruáció alatti tisztálkodás lehetőségét az űrben. 

Mi van a termékenységgel? 

Az beigazolódott, hogy űrhajósok is sikeresen váltak apává és anyává, miután visszatértek az űrből. Ugyanakkor arra Jain is felhívja a figyelmet, hogy jó lenne, ha a NASA elővigyázatossági szempontból támogatna olyan kezdeményezéseket, mint hogy petét és spermát fagyaszthassanak le az űrhajósok a küldetéseik előtt. Ugyanis azt tudják, hogy sugárzás érheti őket, de az még nem egyértelmű, hogy ez mennyire befolyásolja a termékenységüket. Az eddigi megfigyelések szerint a spermaszám lecsökken az űrben és az utazás után, de idővel helyreáll. 

Mindenesetre az űrnőgyógyász azt mondja, ő maga nem vágyik az űrbe, legalábbis nem menne egy hosszabb kiküldetésre, mert tudja, hogy a körülmények kikészítenék a szervezetét, és nem igazán vágyik arra sem, hogy megtapasztalja, milyen az, ha a súlytalanság miatt a csontok gyakorlatilag elkezdenek gyorsabb ütemben öregedni.