Miklós
-5 °C
-2 °C
Index - In English In English Eng

Freund elnézést kér a tudósoktól, miután kikerült az Orbánnak írt levele

2019.10.30. 11:48
Az Orbánnak a „kormányt folyamatosan kritizáló, gyengén teljesítő”, a közéletet és a fiatalságot mételyező társadalomtudósokról író Freund Tamás MTA-elnökjelölt elnézést kért „a magukat érintettnek érző kollégáktól“.

Freund a kutatóintézeteitől megfosztott Magyar Tudományos Akadémia elnöki székének legfőbb várományosa, jelöltségét azonban beárnyékolja, hogy néhány napja nyilvánosságra került az Orbán Viktornak tavaly, az MTA-körüli háborúkban írt levele. A neves agykutató ebben az (azóta lényegében megvalósult) Palkovics-féle tervek ellen próbált (hiába) lobbizni a miniszterelnöknél, hogy az MTA-tól ne vegyék el a kutatóintézeti hálózatot (elvették) és maradjon meg az alapfinanszírozás (az megmaradt).

Freund, miközben arról írt Orbánnak, hogy Palkovics László valójában nem ért az alapkutatásokhoz, többes szám első személyben arról értekezett, hogy az ellenzéki, szerinte gyengén teljesítő kutatóktól meg kellene szabadulni, de ezek a Palkovics-tervek ellenére is túl fognak élni, hogy tovább mételyezzenek. Mint kiszivárgott magánlevelében írta:

„A kormányt folyamatosan kritizáló, gyengén teljesítő társadalomtudományi kutatócsoportok, intézetek munkatársai – akiktől szerettünk volna megszabadulni – itt fognak maradni a nyakunkon, külföldön a kutyának sem kellenek, ha intézetük megszűnik, egyetemi állásaikon akkor is túl fognak élni, és onnan tovább mételyezik a közéletet és a fiatalságot.”

Miután a Qubit nyilvánosságra hozta a levél részleteit, Freund Tamás eleinte nem akart arról nyilatkozni a sajtónak, most azonban egy kifejezetten arról szóló interjút adott az MTA saját honlapjának. Ebben feltehetően az is szerepet játszott, hogy időközben Freund megerősítette, hogy jövőre, amikor lejár Lovász László jelenlegi MTA-elnök megbízatása, indulni kíván az MTA elnöki székéért.

A megfogalmazásért a magukat érintettnek érző társadalomtudós kollégák elnézését kérem, a levél nem a nyilvánosság számára íródott

– mondta most Freund Tamás. Bocsánatkérését árnyalja a „magukat érintettnek érző” megfogalmazás, hiszen ki az, aki magát gyengén teljesítőként határozza meg, másrészt nem tisztázza, hogy mely intézeteket és kutatócsoportokat tartja gyengének, és hogy véleménye szerint hogy függ össze a kormánykritikusság a tudományos teljesítménnyel.

Freund így magyarázza az Orbánnak írt sorait:

Sajnos a legjobbjaink mennek el, hiszen a gyengén teljesítőket nem fogja senki külföldre csábítani. A gyengén teljesítőknek pedig az új kutatóhálózatban sincs helye. Itt jön a képbe az a széles körben terjedő nézet is, miszerint az egész átszervezés mögött a kormányt kritizáló kutatócsoportok elhallgattatása van. Ezt egyébként a kormányzat soha nem mondta. Viszont szerettem volna meggyőzni Miniszterelnök urat ennek értelmetlenségéről és sikertelenségéről még akkor is, ha ez csak vélt szándék, vagyis arról, hogy a kutatóhálózatból esetleg kikerülve ezek a kutatók egyetemi állásaikat változatlanul betöltve fogják megírni ugyanazokat a cikkeket.

Freund Orbánnak az ellenzéki megszólalásokra utalt, most a nyilvánosságban azonban oldaltól függetlenül utasította el a „politikai feszültségkeltést”.

A levél kontextusa miatt ez a tagmondat itt nyilván a kormánykritikus hangokra utal, de a jobboldali sajtóban megjelenő, a megosztottságot fokozó cikkeket ugyanúgy károsnak tartom a közéletre és a fiatalság jövőképére

– fogalmaz az interjúban.

Freund Tamás Széchenyi-díjas neurobiológus, jelenleg az MTA alelnöke. Talán a legnevesebb magyarországi kutató, és közismerten régóta Orbán Viktor bizalmasának számít. Határozottan nem értett egyet az MTA megcsonkításával, emiatt lépett ki a kormányközeli Professzorok Batthyány Köréből is. Az Akadémia környékén tőle remélték, hogy a miniszterelnöknél megfúrhatja Palkovics László innovációs miniszter Akadémia-ellenes terveit, mint azonban az eredmény mutatja, ez nem jött be.

Freund, mint az interjújában maga mondja, 2018 júniusában egy órát tárgyalt Orbánnal, elmondása szerint próbálta meggyőzni arról, hogy az MTA alá tartozó kutatóhálózat Palkovics állításával szemben kiválóan működik, az alapkutatás jelentőségéről, és mindennek jó helye van az MTA alatt.

Az ITM tervei nem voltak eléggé kidolgozva, kezdettől fogva nem kaptak kellő indoklást, és az elképzelt működési mód idegen volt az alapkutatásoktól

– mondja utólag is, hozzátéve, hogy ezután már hiába próbált bejutni Orbánhoz, ezért is írta a levelét. „Próbáltam bemutatni a károkozás mértékét (...) és hogy a bizonytalanság, a bizalomvesztés miatt elmennek a legjobbjaink.”

Freund most azt hangsúlyozza, hogy őt elsősorban nem a potenciális MTA-elnökség érdekelte, elsődleges célja a kutatóhálózat megmentése lett volna. Bár ez nem jött össze, most már hivatalosan is MTA-elnökjelöltként részsikereket emel ki: azt, hogy miután elvették az MTA-tól a kutatóhálózatot, idáig egyetlen kutatócsoport sem lett ellehetetlenítve. Freund jelentős részben magának tulajdonítja annak kiharcolását, hogy a megszüntetéshez az új felállásban kétharmados szavazati arány kell, így szerinte a jól teljesítők a jövőben sem fognak sérülni.

Arról, hogy a szerinte rosszul teljesítő kormánykritikus társadalomtudósokkal mi lesz, Freund csak annyit mond, hogy ő az MTA majdani elnökeként ha akarná sem tudná utcára tenni őket, hiszen már nem az Akadémiához tartoznak az intézetek. (Arról nem ejt szót, hogy ő párhuzamosan benne van a kutatóintézetek feletti új irányító testületben is, egyike az ELKH 14 fős grémiumának.)

Freund Tamás Orbánnak írt leveléről szóló teljes interjúja az mta.hu-n olvasható.