Kihalhat az erszényes pele
Jön a tél, de a súlyosan veszélyeztetett ausztrál erszényes pelének már nincs elég hó a túléléshez – írja a Phys.org. Kutatók áttelepítéssel próbálják megmenteni a fajt a kihalástól.
Az apró emlős, amiből nagyjából már csak 2500 egyed él, a hegyvidéki klímához van szokva, de a globális felmelegedés miatt kevesebb hó esik az élőhelyén. Ez azért jelent problémát, mert Ausztrália egyetlen hibernáló erszényese hóval takart kőrakásokban szokta átaludni a telet. Hó már nem nagyon van, hideg viszont igen, így megfagynak, vagy éhen halnak a pelék. Ha a telet túl is élik, akkor a nyári forróság végezhet velük, amit szintén a sziklakupac alatt vészelnek át.
Akár egy 0,6 Celsius-fokos eltérés miatt is kikerülhetnek a hibernációból, és halálra vacogják vagy éhezik magukat. Két ilyen tél, és összeomolhat a faj
– mondta Hayley Bates, az Új-Dél-Walesi Egyetem (UNSW) előadója.
Az UNSW kutatói elindítottak egy új tenyésztőprogramot, amivel próbálják átszoktatni a peléket melegebb környezethez. Új-Del-Wales alföldjeire költöztetnék az állatokat (kezdetben 25-öt), és ha a kísérlet sikeres, az összes pelét áttelepítenék.
25 millió éves leletekből arra következtethetünk, hogy az erszényes pele őse még a kevésbé hideg éghajlatot preferálta. Mike Archer paleontológus szerint az történhetett, hogy a pele követte a hegy felé kúszó esőerdőt (amiben addig élt), de amint lehűlt az idő, fennragadt a hegyen.
Egy másik tényező, ami a pele kihalásához vezethet, a fő hibernáció utáni élelmének az eltűnése lehet: a bogong-bagolylepkéket szintén fenyegeti a felmelegedés és a szárazság.
Ha a kísérlet sikeresnek bizonyul, akkor a tudósok abban reménykednek, hogy más fajoknál is alkalmazhatják a módszert, mint például a Corroboree-békák és a mocsári teknősök.