Freund Tamás kapta a legtöbb szavazatot az MTA elnökjelöltségére

Az Orbánnak küldött levelében a „kormányt folyamatosan kritizáló, gyengén teljesítő”, a közéletet és a fiatalságot mételyező társadalomtudósokról író Freund Tamás kapta a legtöbb szavazatot az MTA elnökjelöltségére, az akadémiai jelölőbizottság azonban az alacsony részvételre tekintettel csak részben fogadta el az októberi szavazás végeredményét – írja a Qubit.

A lap információi szerint a bizottság november 6-án szerdán ült össze az elnökválasztás lebonyolításának ügyében, és bár már nem bonyolítanak le újabb közvélemény-kutatást, egyelőre nem haladnak előre a szokott módon az elnökválasztási procedúrával. Belső források alapján ehelyett az október 29-én lezárult, november elejére összesített, a 10-10 legtöbb szavazatot kapott akadémikus nevét tartalmazó listát a jelölőbizottság visszaküldte a tudományos osztályokra, hogy a különböző szervezeti egységek tudósai maguk közt beszéljék át még egyszer a jelöléseket.

Az elnökválasztás folyamán a 11 tudományos osztály 2-2 képviselőt küld a jelölőbizottságba: egy akadémikust és egy olyan akadémiai közgyűlési képviselőt, aki nem tagja az MTA-nak. A jelölőbizottság feladata, hogy lebonyolítsa az előzetes közvélemény-kutatást, majd megvitassa annak végeredményét a jelenlegi akadémiai elöljárókkal, és a szavazati eredményeket, valamint a véleményeket súlyozva megválassza az MTA soron következő legfőbb tisztségviselőit.

Az MTA elnöki pozíciójára az október 29-én zárult közvéleménykutatás alapján

• a legtöbb szavazatot Freund Tamás neurobiológus, az MTA jelenlegi alelnöke, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet igazgatója kapta;
• a második helyen Pléh Csaba kognitív tudós, az akadémia korábbi főtitkár-helyettese;
• harmadikként Kondorosi Éva növénybiológus;
• negyedikként Lamm Vanda jogtudós;
• ötödikként pedig a műszaki tudományok területén jeleskedő Stépán Gábor végzett. 

A jelölőbizottság ugyanakkor úgy döntött, hogy a november elejére összeállt lista nem tükröz valódi közgyűlési akaratot, ebben ugyanis a szavazati joggal rendelkező 562 tudósnak a fele sem vett részt, a potenciális következő elnökre például összesen 263 szavazatot adtak le.  Amellett, hogy a testület a legtöbb szavazatot szerzett akadémikusok listáját visszaküldte felülbírálásra az akadémiai osztályoknak, a Qubit információi szerint arra is lehetőséget adott, hogy az osztályok további nevekkel bővítsék a listát.

Az alacsony részvételi aránynak több oka is lehet. Ebben a ciklusban például szokatlanul korán zárták a digitális szavazóurnákat, a sietségnek pedig az lehet a magyarázata, hogy a kutatóhálózatok átstrukturálása folytatódik, és azokat már az új elnök személyének ismeretében vinnék véghez. A másik ok alighanem a Freund személye iránti bizalmatlanság lehet: a neves agykutató ugyan elnézést kért a tudósoktól az októberben nyilvánosságra került, Orbánnak írt levele miatt, a véleményt így is sokan a szívükre vehették.