Etelka, Aletta
1 °C
12 °C
Index - In English In English Eng

Rönkfába temetett gepidák temetőjét tárták fel az M44-esnél

2019.11.14. 16:38
A Kárpát-medence egyik legjelentősebb gepida temetőjét tárták fel Tiszaug határában. A Kecskeméti Katona József Múzeum szakemberei másfél éve tárják fel a temetőrészletet az M44-es autópálya építéséhez kapcsolódóan.

A germán nyelvcsalád keleti ágához tartozó gepidák Tisza-menti királyságának fontos helyszíne került elő Tiszaug határában. Az ott élt népesség a hosszú évezredek óta meglévő, mind a mai napig használt tranzitút mentén, a folyami átkelőt felügyelve telepedhetett meg a magasparton.

A sírok az i. sz. 5. század utolsó harmadától a 6. század közepéig keletkeztek. Wilhelm Gábor, az ásatásvezető régész szerint a lelet országos szinten is kiemelkedő. A temetkezések többsége rabolatlanul őrződött meg, csak harminc sír esetében fedezték fel korabeli fosztogatás nyomait, és bár ezek lehettek a leggazdagabbak, még így is értékes és nagyszámú leletanyag került elő.

A terület adottságainak, a betonkeménységűre szikkadt agyagos talajnak köszönhetően meg lehetett figyelni a fakoporsók nyomait is, a gepidák ugyanis a halottaikat időnként egy nagy rönkfa kivájt belsejébe helyezték el, amelynek a két végét aztán lezárták. Ennél gyakoribb volt, hogy a halottat egy félbe vágott, szintén kivájt rönkbe tették, majd a tetejét deszkával fedték, így temették a földbe. Néhány sír esetében még a csapolás nyomát is sikerült megfigyelni.

Gepida szokás szerint a halottat teljes viseletben, jó néhány használati tárgyával együtt temették el, ezért például a csontból készült fésűkből 130 került elő, köztük egy tokkal rendelkező, amelyikhez hasonlóról idáig nem volt tudomása a régészeknek. A férfiakat fém csatos övvel és tarsollyal helyezték a sírba. A halott társadalomban betöltött helye szerint találtak vasból, bronzból, ezüstből és egy csontból készült csatot is. A tarsolyban többnyire tűzszerszámokat: csiholót és kovaköveket tartottak, de volt olyan, az övön, hátul viselt erszény, amelyik csipeszt és pénzérméket is rejtett. A korabeli férfiak a kést gepida divat szerint egyébként nem az övükön lógva, hanem a hátukon keresztbe rakva viselték.

A nők viselete díszesebb volt, a halottakat gyöngy nyaklánccal, nemesfém fibulákkal temették el. Az ékszereket színes üvegből, borostyánból, kalcedonból, illetve karneolból, vagyis akár féldrágakőből is készült gyöngyökből állították össze.

A közel kétszáz sír fele gyermekeké lehetett, akiket a jelek szerint a felnőttekével azonos módon és tisztelettel temettek el. A temetőben több harcos sírját is felfedezték, kilenc lándzsa, több nyílhegy, tucatnyi harci kés és egy kivételes épségben megmaradt szigony is előkerült. Egy lándzsás harcos szájában Anastasius bizánci császár aranypénzét találták. A sír szomszédságában pedig két kardos temetkezést is feltártak, az egyik fegyver markolatgombján rekeszberakásos, gránátköves arany díszítéssel, ilyen eddig ismeretlen volt a gepida területen.

A mai Lengyelország területéről a harmadik század idején, nagyjából a gótokkal együtt érkező gepidák a hunok egyik legfőbb szövetségesei voltak. Attila seregében az egyik legerősebb csapategységet a nehézgyalogos, harcos gepidák alkották. Később azonban egy lázadás élére állva legyőzték, majd ki is űzték a hunokat a Kárpát-medencéből. Létrehozott királyságuk három tömbje a mai Erdély területén, a Tisza mentén és a Szerémségben volt.

A temető leletanyagát 2020 őszén a szolnoki Damjanich János Múzeummal közösen állítják majd ki. A szolnoki szakemberek 2015-ben Tiszapüspöki határában szintén egy gepida temetőre bukkantak.

(MTI)