Árpád
-3 °C
4 °C
Index - In English In English Eng

Fogalmunk sincs, hogy miért kattant rá az ősember a lovakra

2019.11.18. 15:05

Az európai kőkorszaki művészet, vagyis többnyire a barlangrajzok elemzésével arra jött rá Georges Sauvet, a Toulouse-Jean Jaurès Egyetem kutatója, hogy az őseink valamiért teljesen odavoltak a lovakért. A tudós összesen 4700 rajzot, festést és vésetet katalogizált a kontinensen 30 ezer évvel ezelőttől egészen 12 ezer évvel ezelőttig, és észrevett egy furcsaságot.

Bármely ország barlangrajzairól is van szó, az ábrázolt állatok közt nagy eséllyel van ló - ez a helyszínek háromnegyedére igaz. Az adatbázisban szereplő összes állat 29,5 százalékát a lovak teszik ki.

Az ábrázolás módja is árulkodik a lovak kiemelt státuszáról. A mamutok, medvék és oroszlánok általában balra néznek, míg a lovak többnyire jobbra.

A tudósok értetlenül állnak a jelenség előtt. Akkoriban nem volt olyan sok ló Európa területén, mint manapság, és a leletek alapján ritkán került lóhús a tányérra. Szóval nem a korgó gyomor, valami más lehetett a lórajzok oka.

Sauvet szerint az kőkorszaki ember ugyanúgy rangsorolta az állatokat, ahogyan az ókori görögök az isteneiket, és a ló lehetett a legmenőbb állat mind közül.

Sajnos az ilyen hipotéziseket elég nehéz alátámasztani, nincsenek bizonyítékaink arról, hogy miként tekintettek az őseink az állatokra, már amikor éppen nem vadásztak rájuk. Az mindenesetre izgalmas, hogy egész Európa-szerte hasonló volt a lovak státusza, mert arra utal, hogy a szórványosan benépesült kontinensen is kialakulhatott valamiféle közös kultúra, amikor még nehezen kommunikáltak egymással az egymástól távol élő csoportok.

(New Scientist)