Natália
2 °C
5 °C
Index - In English In English Eng

Szellemhajók okoznak káoszt Sanghajban

2019.11.18. 14:22

Hónapok óta nagy a felfordulás a világ egyik legforgalmasabb kikötőjében, az óriási teherszállító hajók ugyanis egyik pillanatról a másikra elveszítik a GPS-jelet, vagy téves jelet kapnak, ami alapján úgy tűnhet, hogy éppen a szárazföldön siklanak. Balesetek is előfordultak emiatt, egy hajó például felszántotta a part menti sétány kerítését.

A nemzetközi törvények szinte mindegyik kereskedelmi hajónak előírják az AIS néven ismert automata azonosítórendszer telepítését, amely pár másodpercenként világgá kürtöli a jármű azonosítóját, sebességét és pontos koordinátáját, és így mindenki tudja, hol vannak a többiek. A rendszer értelemszerűen a GPS műholdak adataira támaszkodik, mint minden ismert navigációs rendszer.

Sanghajban valamiért hónapok óta eltűnnek hajók az AIS kijelzőjéről, vagy a kikötőben állva is úgy tűnik, mintha mozognának, és a vizsgálatok alapján olyan hajókat érint a probléma, amelyeken biztosan rendben működik a GPS, csak az ázsiai városban tapasztalható a jelenség. És ami még furcsább, a hajók koordinátái alapján egy jól kivehető kör jelenik meg a térképen, a szárazföld fölött.

Felmerült a gyanú, hogy valaki hamisítja a GPS-t

Az lenne a legkisebb baj, ha csak megszűnne a GPS jele, mert akkor a hajókapitányok egyszerűen csak visszatérnének az évszázadokon át jól bevált, papír alapú navigációra, amíg Sanghaj területén járnak. Sokkal veszélyesebb, amikor úgy tűnik, hogy van jel, csak éppen hamisak a koordináták, hiszen ez könnyen balesetet okozhat.

Felmerült az is, hogy talán csak hiba van az AIS vagy a GPS rendszereiben, ám kiderült, hogy Sanghajban a több tízmillió kerékpárt ugyanígy érinti a hamis GPS-adat: hibás mérések születnek, amikor az emberek a mobiljukon fotó sportappok segítségével követik nyomon az útjaikat.

2018-ban volt olyan nap, amikor egyszerre 300 hajónak fogalma sem volt arról, merre jár éppen.

A GPS rendszerét az Egyesült Államok légiereje tartja fenn. Most éppen 31 műhold sugározza a jeleket, olyan összetett kódokat, melyeket a műhold pozíciója és az aktuális idő alapján generálnak. A műholdak fedélzetén lévő szuperpontos atomórák működnek, tökéletes szinkronban egymással.

Amikor a GPS-es eszközünk befogja egyetlen ilyen műhold jelét, akkor még csak annyit tud, hogy milyen messze vagyunk attól az egy adott műholdtól. Egy második jel pontosítja a földrajzi helyzetünket, a harmadikkal már a magassági és szélességi fokokat is megkapjuk, a negyedikkel a tengerszint feletti pozíciónkat és a pontos időt. Minél több műholdra csatlakozik az eszközünk, annál pontosabban az adat.

Ezek a műholdak elég messze vannak tőlünk, gyenge a jelük, és könnyen meghamisíthatók egy földfelszínhez közeli jeladóval, amely GPS-műholdnak hazudja magát. Így lehetséges félrevezetni a hajón működő rendszereket.

Folyékony arany

Sanghaj vizein jó ideje megjelentek a saját AIS-jeladójukat meghekkelő hajók: más hajók azonosítóját klónozzák, hogy elkerüljék a hatóságokat. A legtöbb ilyen hajó igen értékes kincset visz magával: 

homokot.

A Jangce folyó medrében áramló homok tökéletes alapanyag a cementhez, ám hosszú évtizedeken át olyan mértékben bányászták, hogy az már a hidak és a partvonal épségét veszélyeztette. A kínai hatóságok 2000-ben betiltották a kitermelést. Ezt a szabályozást úgy próbálják egyesek kicselezni, hogy a hajóikből éjszaka csöveket eresztenek le a mederbe, és egyetlen éjszaka alatt több tízmillió forint értékű homokot szivattyúznak fel.

Összességében több milliárd forint értékű bizniszről lehet szó, ha abból indulunk ki, hogy 2018-ban 23 homokszállító hajó okozott balesetet, és ki tudja, mennyi úszta meg észrevétlenül. Ezeknek a hajóknak életbevágó lehet, hogy ne adjanak jelet magukról.

Ugyanakkor az is felmerült, hogy nem feltétlenül a homoktolvajok állnak a GPS zavarása mögött, hanem éppen ellenkezőleg, a kínai állam tesztel valamilyen jelzavaró háborús technológiát, amellyel képes lenne döntően befolyásolni a helyzetet az erősen vitatott helyzetű területeken, például a Dél-Kínai tengeren.

(MIT)